Szvingmusicallel nyitotta első, Végzet asszonya névre keresztelt tematikus évadát a Magyar Színház új vezetése. A Pelsőczy Réka rendezte Sweet Charity hivatása volna, hogy friss levegőt hozzon a Hevesi Sándor téri teátrum színpadára és nézőterére. A küldetés sikere egyelőre kétes. tovább...

Sok bosszúságot megspórolhat magának a musicaltörténetben túlságosan jártas néző, ha rögtön tisztázza magában, hogy a rendező Bagó Bertalan a Hair című musical helyett az azonos című film nyomán dolgozott a szegedi Dóm téren. tovább...

Musical, rajzfilm, néptánc. Ha valaki a Chicago bemutatója előtt azt mondja, hogy ezek a műfajok összetartoznak, biztosra vettük volna, hogy téved. Pedig nem. Dördül a lövés, szól a jazz, pördül a csárdás, a szereplők pedig, mint megannyi Flintstones-családtag lépnek színre, a mozivászon elé. tovább...

Mit adhat a G. B. Shaw Pygmalionja alapját készült Lerner–Loewe-musical, a My Fair Lady a mai kornak? Egy kellemes, bár kissé hosszacska nyárestét a szegedi Dóm tér csillagos ege alatt. tovább...

Az évad harmadik Kabaré-bemutatója volt Nagy Viktor győri rendezése, melyet a két színház közötti együttműködés keretében június utolsó szombatján láthatott a budapesti közönség a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. A biztonsági játékra alapozott, megbízható színvonalú előadás kevés meglepetéssel szolgált. tovább...

Vannak-e musicalben gondolkodó szerzők, olyan sikeres dalnokok, akik megelégelve, hogy a sorlemezek frontján állásokat veszítenek a letöltők előretörő csapatai miatt, átnyergelnek musicalre abban bízva, hogy a sokszázas széria majd biztosabban hozza be a havi fixet, mint a koncertturnék? VIDEÓVAL tovább...

Nem kell ahhoz különösebb indok, hogy egy színház műsorára tűzze a Vígszínházban huszonegy éve levehetetlen félig mese, félig musicalt: A padlás sikere bárhol és bármikor borítékolható. A kaposvári előadás után az egyik szemünk sírt, a másik meg nevetett. tovább...

Az 54-es vb-döntő elvesztése igazi dráma volt. Tasnádi István darabja sajnos nem az. tovább...

A gép forog, bár az alkotó pihent: a Kaposvári Csiky Gergely Színház legújabb kori történetének különösen dicstelen fejezetéhez érkezett a Román Sándor képzeletében túlszcenírozott koncertként működő West Side Story színrevitelével. tovább...

Znamenákot láthatóan igen sok minden érdekli: szórakoztatni à la kommersz, szórakoztatni à la Kaposvár, ráadásul mondani is valamit a korról, amiben élünk. De sokféléből kevés – az nem biztos, hogy mindig elég. tovább...

Korcsmáros György régóta ápol munkakapcsolatot mind Böhm Györggyel, mind pedig Molnár Ferenccel. Ezúttal A doktor úr kapcsán fogtak össze. tovább...

Szép, hagyományos operett-előadás a győri Csárdáskirálynő. Megvan benne majdnem minden, amitől korunkat, bajunkat feledjük: tapecírozott kulisszák, gazdag jelmezek, angyali módra éneklő-játszó jányok. A férfiak viszont csak komédiáznak. tovább...

A Spamalot Madách színházi előadása vicces musicalnek telitalálat. A humor, a műfajparódia meg az abszurditás azonban hiányzik belőle. Igaz, azt már a Gyalog galoppból musicalt gyártók is kilúgozták az eredeti alapanyagból. tovább...

Fura lány ez az Elisabeth, de szép a haja – a KFT klasszikus slágere jutott eszembe szombat éjjel, miközben hazafelé bandukoltam a Szegedi Szabadtériről. Többnek akar látszani, mint ami. Máskülönben meg egy elbűvölő és szép emlékű persona. tovább...

A Cigányszerelem elmondható, mint egy szerelmi négyszög története, mint egy ifiasszony megtörése, de úgy is, ahogy az operettet Jekatyerinburg után Szegeden is színpadra állító Béres Attila most elmondta. tovább...

Noha a Háromgarasos opera alig százperces szcenírozott koncertjén a rendező bölcsen hanyagolta a szünetet, jó néhány néző mégis a szabadságot választotta. Sajnos, aligha a kényelmetlen igazságok és a nyugtalanító áthallások, mint inkább a feszélyező unalom késztethette szökésre őket. tovább...

Zéró történet, erőltetett fordulatok, nagy lyukak a dramaturgián, mondvacsinált konfliktus, fél kézzel összedobott jellemek, innen-onnan összelopkodott dallamok – mi más kell egy nagyszerű színházi estéhez? tovább...

„Mágikus kult-operettel” készült az Operettszínház az idei Tavaszi Fesztiválra. KERO® és csapata Kálmán Imre Bajadér című operettjének „zongora-drámává” fazonírozott változatát állították színpadra. tovább...

A Centrál Színház új előadása a Muppet Showból és a Szezám utcából ismert bábokkal boncolgatja a felnőttlét nagy kérdéseit: Breki és Miss Röfi leszármazottjai munkanélküliségről, rasszizmusról, homoszexualitásról és párkeresésről dalolnak. A Tony-díjas Broadway-musical, az Avenue Q könnyed, szellemes, de szókimondásában semmiképpen sem „totál brutál”. tovább...

Nagy öröm, ha egy vitathatatlanul sikeres – nagy előadásszámot produkáló bemutatókat sorozatban előállító – színház kimozdul a bejáratott útról, s új helyszínen, jórészt kevéssé ismert fiatalokkal mutat be egy tuti sikernek legalábbis nem tűnő darabot. Ez az öröm a recenzensből is jobbik énjét hozza elő; mit ne mondjak, szükség is van rá… tovább...

Ha Sárbogárdi Jolán valós személy lenne, lemondó mosollyal lehetne figyelmeztetni arra, hogy vigyázni kell a vágyakkal, ábrándokkal, mert könnyen beteljesülhetnek. Jolán az Operettbe vágyakozott, ott szerette volna látni művét és önmagát – és most bizony eljött a pillanat, amikor ott láthatjuk őt... tovább...

A kettős szereposztás tényét enyhén túlspilázó produkció két felvonáson át lubickol a derűt fakasztó ötletességben, s itt-ott még némi költőiséggel is megkenekedik a nagyobb gyönyörűség kedvéért. Azután befutnak a metrószerelvények. KRITIKA+GALÉRIA tovább...

Ha ezt Kander, Ebb, de különösen Fosse látná… még ezer szerencse, hogy nem jutottak el Zalaegerszegre. tovább...

Rokonszenves, tehetségben korántsem szűkölködő, prózai játékban majd’ mindvégig színvonalas produkcióval vendégszerepelt Pesten a csíkszeredai társulat. Fájdalom, a La Mancha lovagja musical! tovább...

Veszedelmesen kezdődik az Operettszínház Abigél-előadása. Egy feldúlt apáca rángatja az ajtót, s dalban kulcsért rikoltoz. Kisvártatva fegyveresek kísérnek be a színre egy zömök férfit, aki énekel az apácának. Mindjárt egy csinos táncesten termünk, kapkodva immár a fejünket. Az első jelenetek avval fenyegetnek, hogy fontos drámai eseményekről maradtunk le, illetve a jegyszedők elmulasztottak a belépőjegyen kívül írásos igazolást is kérni arról, hogy olvastuk vagy láttuk Szabó Magda Abigéljét. tovább...

Dupla hendikeppel indul az a társaság, amely bábos operett előadás létrehozására szövetkezik. Szerencsés csillagállás és sok-sok tehetség kell ugyanis ahhoz, hogy egy ilyen produkció elnyerje a színházi világ figyelmét. Balázs Zoltánéknak mindez összejött. tovább...

Lehet-e időjárás- és helyszínváltásokra épülő, bizarr díszletek közt játszódó, nagy apparátust kívánó kultmusicalt zsebkendőnyi helyen, hatásvadász effektek nélkül játszani? A kérdés költői, mert bármit lehet. Ami nem mindegy, az ennek a bárminek a hogyanja. tovább...

Néhány év szünet és számos dramaturgiai módosítás után új rendezővel, MEGLEPETÉS SZTÁR (sic!)-ral és kutyával, a beharangozók szerint némi aktualizálással ismét a Budapesti Operettszínház repertoárjára került A víg özvegy. A ráncfelvarrás eredményeképp szerencsére Lehár darabjából nem lett az operett Michael Jacksonja, de a beavatkozások szépészetinek semmiképp nem mondhatók. tovább...

Úgy tűnik, sorozatba fogott a Madách Színház és a Művészetek Palotája: olyan zenés színpadi komponistákra koncentrálnak, akik Magyarországon kevéssé népszerűek, a musical története és jelene szempontjából életművük azonban megkerülhetetlen. A tavalyi évadban előadott, s aztán a körúti színház stúdiórepertoárjára került Kurt Weill Cabaret után idén Szenvedély címmel Stephen Sondheim dalaiból válogattak. tovább...

Nagy tér, nagy díszletek, nagy tánckar és defektből effekt, azaz a Nagy Ervin–ifj. Zsuráfszki Zoltán-kettős pazar játéka. Ennyiben summázható is a Marica grófnő szegedi Dóm téri előadása. tovább...