Bence

Szakmai találkozó Holenderrel

2010.11.18. 10:25

Programkereső

A múlt hétvégén szakmai találkozóra érkezett az Operaházba Ioan Holender úr. Hármas eszmecserét, hosszú tárgyalást folyattunk Horváth Ádám miniszteri biztos úr részvételével, amelynek lezárásaként exkluzív interjút adtunk a Népszabadságnak - a cikk a napokban megjelenik.

Elképzeléseink, vízióink és az azokra vonatkozó megvalósítási terveink egybevágnak, hasznos és fontos témákat beszéltünk meg együtt nemcsak produkciókról, hanem személyi kérdésekben, énekesekre és karmesterekre vonatkozóan is. Holender világszinten is elismert operai szaktekintély, aki jelentős kapcsolati tőkével rendelkezik. Személye és a velünk való együttműködési szándéka garancia arra, hogy az elkövetkező időszakban a budapesti Operaházból érkező, ám személyéhez is köthető megkereséseket több kontinens vezető művészei komolyan vegyék. Fontos mindez azért, mert az elmúlt idők jelentős hitelvesztesége bizalmatlanságot szült. Ioan Holender együttműködésével könnyebben szerezzük vissza jó hírnevünket, még olyan banálisnak tűnő kérdésekben is, hogy a felajánlott gázsi biztosan ki lesz fizetve a felkért művészeknek. Hogy mikori jó hírnevünkre utaltam az imént? Az Operaháznak több olyan nagy korszaka volt, amikor ránk figyelt a világ. Kezdve Mahler időszakával, amikor Brahms azt nyilatkozta, hogy a Don Giovannit a budapesti operában érdemes meghallgatni Mahler vezényletével. A Radnai-, majd Bánffy-korszak nemkülönben szép időszak volt, de az 1970-es '80-as évek is jelentős szakmai sikereket hoztak a Patane vagy Gardelli nevével fémjelzett előadásokkal, és egy sor olyan énekes közreműködésével, akik nemzetközi viszonylatban is megállták a helyüket. Akkor van jövőnk, ha ismét eljön az az idő, hogy a világ vezető dirigensei és énekesei várják az alkalmat, hogy a Magyar Állami Operaházban szerepelhessenek.


Válaszok a fórumon felvetett kérdésekre:

@MontBlanc (38) Tisztelt MontBlanc, sajnálom, ha soraimmal sértettem volna magyarságát. Természetesen, ha vezetem is a magyar dalszínházat, elsősorban muzsikus vagyok és nem író. Ennek ellenére igyekezni fogok, hogy soraim nyelvi értelemben ne hagyjak maguk után sok kívánnivalót. Nem mentségül, de megjegyezném, hogy a blog hirtelen jött gondolatok „képernyőre vetése", nem pedig újra és újra átírt, sokak által lektorált, nyomtatásban is megjelenő szöveg. A moderálást nem én végzem, és ez esetben nem értek egyet vele - mint látja, szívesen beismerem hibáimat.

@Unicornis (31) A Nemzeti Erőforrás Minisztérium biztosítja a szükséges forrásokat az Erkel Színház felújítására - erre Horváth Ádám miniszteri biztosnak tettek ígéretet. A közönségforgalmi területek rendbetétele és a legfontosabb állagmegóvó munkálatok így belátható időn belül elkezdődhetnek. A működtetésre külön pénzösszeget rendelt a minisztérium. A színházat az Operaház intendanciája alá tartozó igazgatóság fogja működtetni, és az Operaház produkciói kerülnek majd színre stagione-rendszerben, amelyekhez külső zenekart foglalkoztatnánk. A cél elsősorban a magyar közönség kiszolgálása volna, különös figyelemmel az iskolás generációkra és a családokra. Az opera műfajának népszerűsítése mellett musical- és operett előadások és egyéb rendezvények színtere is lesz az Erkel Színház.

A produkciós csapat vérfrissítéséről: véleményem szerint egy külsős koncertmester közreműködése mindig jó egy zenekar életében. Még egy alkalmatlan koncertmester is képes jót hozni: a zenekar megmutathatja, hogyan zár össze és produkál jól, az alkalmas személy pedig mindenképpen emeli az előadás színvonalát. A külsős művész felkérését nyilván azok sérelmezték, akik úgy érezték, hogy érkezése ellenük szól és nem a produkcióért. Emlékszem, 2001-ben, a Don Carlos előadásokra Komlós Péter ült be az Operaház zenekarába. Jelenléte azt a speciális állapotot eredményezte, amely friss energiákat vitt a zenekarba.

@ponty (37) A barokk játék ma már speciális feladat, bár nem vonom kétségbe, hogy sokan több műfajt is művelnek magas színvonalon - ilyen művész többek között Vashegyi György is, akit nem csak régizenében ismert tevékenységéért kedvelünk. Úgy gondolom, borzasztóan időigényes feladat barokk produkciót betanítani egy olyan csapatnak, amelynek nem a fő profilja a műfaj. Barokk programokra nem szakosodhat egy operaház, mert ezeket a produkciókat lényegesen kisebb érdeklődés övezi; még az egyik leglátványosabb és legjobb produkciónkat, a Xerxest is nehéz repertoárszisztémában eladni. A korszak művei mégsem maradhatnak ki a műsorkínálatból, mert fontos részeit képezik az operatörténetnek. A néhány műsorra tűzött - és csemegének szánt - darab előadásához célszerű kihasználni a Régizene Központ kínálta szakértelmet; ezzel fontos együttműködést is megvalósítunk, szakmai kapcsolatokat építünk. Terveim szerint minden évadban bemutatunk majd egy-egy kis költségvetésű barokk produkciót, erre specializálódott énekesekkel és muzsikusokkal, akik korabeli hangszereken szólaltatják meg a kíséretet.

A kürtöket és trombitákat már az Ascanio Albában című produkcióban is használják a zenészek, tehát megvételük nem volt hiábavaló.

@Doktor Tropeczer (36) Nem tervezem szakácskönyv összeállítását, mert az emberek nem járnának különösebben jól, ha általam kreált receptekből próbálnának főzni. Mindazonáltal vannak gasztronómiai büszkeségeim: pármai sonkát készítek például eredeti olasz receptúra alapján, amit azonban füstöléssel magyarosítok. Saját kolbászreceptekkel is rendelkezem, hiszen magunk vágunk disznót, sőt idén egy sérült, lebénult lovat is le kellett vágnunk, így kiváló lókolbászt is készítettünk. Köztudott a lovak iránti vonzódásom, sőt szeretetem, de elkerülhetetlen helyzet volt részt vennem ezen a vágáson. Fő specialitásom a kemencében sült tejes kecske - a kiskecske, amely még csak tejet szopott, mielőtt rátér a rendes étkezésre, maga válik rendes étellé. Gasztrojátékom a limoncello, amelyet saját termesztésű citromból készítek. Mindez összességében nem adna ki egy teljes szakácskönyvet megtöltő tartalmat.

@zkr (35) Az általam tervezett személycserék megtörténtek. Az Operaház új művészeti főtitkára Failoni Donatella, akinek neve garancia a minőségi munkára - nemcsak, mert személye szülei által része az Operaház történetének, hanem mert érti a dolgát. Zenekari igazgatóváltás is történt, a zenekar irányítását Simon Béla vette át. Felmerülhet a kérdés, hogy miért épp Simon Béla, aki köztudomásúlag Fischer Ádámmal érkezett az Operaházba. Bélát évtizedekkel ezelőtt, kiváló zongoraművészként ismertem meg, később mint Londonban élő impresszárióval kerültem vele kapcsolatba, aki nagy ügynökségekkel dolgozott együtt. Fischer Ádám szakmai asszisztenseként került az Operaházhoz, magam pedig úgy gondoltam, alkalmas személy arra, hogy a zenekar irányítását átvegye.

@Licht-Alberich (32) A Nagy Viktor-féle rendezést már csak azért sem tűzhetjük műsorra, mert az előadás amúgy is rendkívül méretes és nehezen építhető-bontható díszletei már sérültek, hiányosak. Ez a monumentális díszlet emlékeim szerint amúgy is megbénította a színház életét; amíg állt, lehetetlen volt más darabot próbálni. Új Ringet tervezünk tehát, Achim Freyerrel tárgyalunk ez ügyben. Régi vágyam egy olyan Wagner-tetralógia színrevitele, amely nem akar sem megkövülten hagyományos, sem modernkedő lenni, hanem inkább a filmes világot tárja elénk - ha úgy tetszik a Harry Potter és A Gyűrűk ura mesés atmoszféráját teremti meg.

@Licht-Alberich (33) Sajnos nagyon sok darab hiányzik a repertoárról. Megfelelő előkészítés birtokában színre vittük volna A bolygó hollandit, de erre sajnos most nem volt lehetőség. Hogy Budapest nem bírna el két Ring-rendezést? A Magyar Állami Operaház feladata, hogy operákat mutasson be. Mindemellett úgy gondolom, hogy elfér egymás mellett a kétfajta kínálat. A Müpában nyári fesztivál keretében, félig szcenírozott előadásokat láthat a közönség, nálunk pedig tradicionális rendezéseket, a színházi évad részeként. Nem konkurenciaként kell gondolnunk ezekre a produkciókra, hanem inkább egymást kiegészítő, különféle igényeket kielégítő kezdeményezésekként. A Müpa egy sor egyéb műfaj képviseletét nagyszerűen látja el, tegnap magam is óriási élménnyel gazdagodtam náluk: gyönyörű volt a Kissin koncert. Az ilyen zenei élményekért érdemes élni, visszaadta a hitemet, hogy a klasszikus zenének mégiscsak van jövője.