Jusztina

Cleofide: Miért is lenne nehéz egészséges, informatív operai repertoárt kialakítani?

2011.01.01. 12:32

Programkereső

Induljunk el Szabolcsi szemlélete szerint. Az operát megteremtette Peri, Caccini és Gagliano. Első reformátora Monteverdi, majd uralta fél évszázadon keresztül Cavalli és utána Cesti, ezzel párhuzamosan pedig Lully. Majd egy izgalmas átmeneti korban alkotott Sartorio, Stradella, Legrenzi, Scarlatti, Gasparini és Bononcini, illetve Charpentier, Marais, Campra és Purcell. Végül jött a későbarokk virágkor: Handel, Vivaldi és Rameau műveivel. Ezzel párhuzamosan megindult a klasszicizmus máris olyan nagyságokkal, mint Vinci, Leo, Hasse, Pergolesi, Graun, Galuppi, Sacchini és Piccinni. Majd a reform Traetta, Jommelli, Perez és a második reformátor, Gluck révén. Végül az érett klasszicizmus JC. Bach, Cimarosa, Paisiello, Haydn, Mozart, Beethoven művészete, illetve a franciáknál Grétry és Cherubini.

A bel canto utózengéje egyúttal annak virágkora is lett Rossini, Donizetti és részben Bellini révén, a franciáknál pedig kialakult a nagyopera Boieldieu, Halevy, Spontini és Meyerbeer kezében, miközben Auber és társai korszakokon átívelve tartották mozgásban az opera comique-ot.

És ez még csak a romantika előtti időszak.

A romantika szerzői pedig ott tolonganak és immár nemzeti fakultásokban burjánozva:

Németek: Nicolai, Weber, Lortzing, Humperdinck, Flotow, Wagner (a harmadik refromátor), R. Strauss

Olaszok: Pacini, Mercadante, Verdi, Boito, Puccini, Leoncavallo, Mascagni

Franciák: Gounod, Delibes, Lalo, Bizet, Thomas, Offenbach

És a bennünket érintő új kelet-európai nemzeti operák: Glinka, Muszorszkij, Csajkovszkij, Rimszkij-Korszakov, Borogyin, Dvorzsák, Smetana, Janacek, Goldmark, Erkel, Moniuszko, Zajc

Pedig a modern szerzőkről nem is beszéltünk: Berg, Sztravinszkij, Sosztakovics, Prokofjev, Hindemith, Respighi, Bartók, Dohnányi, Kodály, végtelen sora egészen Glassig.

Nincs annyi előadás, ami egy színházban még váltógazdasági rendszerben is meg tudna ennek felelni.

Mi lenne, tehát az az alaprepertoár, ami a közönség minden rétegének igényét ki tudná elégíteni. Egy olasz barokk opera mindenképp és hasonlóan egy francia barokk mű. Elkerülhetetlen egy olasz klasszicista darab és Gluck és vetélytársai miatt egy francia klasszicista darab is.
Mozart külön kategória, neki kell 3-4 előadás.

A továbbiakban még nehezebb a helyzet, hiszen a következő kategóriák kerülnek elő azonos súllyal:

A bel canto és a francia nagyopera együtt, Verdi, Wagner-Strauss, Puccini-verismo, a nemzeti operák és a magyar opera Erkellel.

Ezen kánonok megfelelő forgása érdekében minden kategóriában legalább 4-5 mű szükséges. A XX. század esetében pedig szintén 4-5 mű egyenlően elosztva a magyar és a külföldi darabok között. Ez összesen körölbelül 10-15 premier, ami egyszerűen lehetetlen. És ehhez jönne körülbelül kétszer ennyi felújítás, ha a kánonok 2-3 év alatt történő megforgatásában gondolkodunk.

 

2011 © Minden jog fenntartva 

Cleofide írásai:

A régizenéről - melyben a régizene meghatározását adja

Miért is lenne nehéz egészséges, informatív operai repertoárt kialakítani? - melyben a hazai operai repertoár kialakításához kínál szempontokat

A barokk opera és az ellenreformáció - melyben arra világít rá, miképp hatott ellenreformáció az opera műfajára

Az angol opera kezdetei - melyben az angol opera megszületésének időszakát rajzolja meg

Az oratóriumok felbukkanásának lehetséges motívumai Händel munkásságában - melyben hipotézist fogalmaz meg Ruth Smith zenetörténeti fejtegetésével szemben

Zeneszerzők élete és működése a nyugati típusú zene kezdetétől a kora romantikáig - Innen egy több éve folyó, még nem lezárt projekt részeként elérhetők a jelzett időszak európai rangú szerzőinek életrajza, fontosabb művei, életművének értékelése, sok esetben először magyarul.

A zenekritikáról - melyben a zenekritika feladatairól, lehetőségeiről és korlátairól, a zenekritika és a kortárs zene viszonyáról beszél

Elfeledett nemzedékek - melyben azokról ír, akik az egyes országokban előálló intellektuális vákuumot kitöltötték nagy komponistagenerációk közötti űrök idején

Vivaldiról - aki a tökéletes és a bosszantóan közönséges határán egyensúlyoz

A preromantikus olasz stílusú opera három nagy korszaka - személyes megközelítésben

A barokk opera színpadra állításának problémája - a jelenkori interpretáció lehetőségeiről

Händelről - kvalitásairól, operai koncepciójáról