Máté, Mirella

Pergolesi: Az úrhatnám szolgáló és más régizenei művek a Savaria Barokk Zenekar 2011. februári programjában

2011.01.27. 16:54

Programkereső

A Savaria Barokk Zenekar Németh Pál értő irányítása alatt jelentős érdemeket szerzett a régizene hazai népszerűsítésében. Előadások, lemezek sora mutatja azt a több évtizedes fáradozást, amelynek köszönhetően addig előadatlan művek kerültek lemezre vagy a közönség elé. A februári programból Pergolesi Az úrhatnám szolgálóját részletesebben is bemutatjuk. Pergolesi "zseniális olasz zeneszerző. A nápolyi iskola idolja, legtündöklőbb reprezentánsa. Az olasz vígopera felemelkedése, a XVIII. században jelentős részben az ő személyiségéhez kötődik." (Cleofide)

 Mit nevezünk régizenének?

Barokk hangszerkülönlegességek
2011. február 6. (Budapest, Művészetek Palotája)

G. B. Pergolesi: Az úrhatnám szolgáló - vígopera
2011. február 7-11. (Baranya megye)

A. Vivaldi és G. Ph. Telemann művei
2011. február 18. (Budapest, Nádor-terem)

W. A. Mozart: Bastien és Bastienne - daljáték
2011. február 20. (Pécs, Hotel Palatinus)

G. B. Pergolesi: Az úrhatnám szolgáló - vígopera

2011. február 21-15. (Pécs)

A zenei együttes honlapja itt.

 Pergolesi: Az úrhatnám szolgáló

(La serva padrona)

Intermezzo két részben

Libretto: Gennaro Antonio Federico 

olasz nyelven, angol nyelven

Uberto - Kuncz László
Serpetta - Károly Edit
Vespone - Szigetvári Dávid

Savaria Barokk Zenekar tagjai
Művészeti vezető: Németh Pál

A Savaria Kamaraopera produkciója

Ősbemutató: 1733 augusztus 28., Teatro S. Bartolomeo di Napoli

 

Pergolesi (1710-1736) 23 évesen írta e méltán népszerű művét, melyből számtalan lemezfelvétel áll ma már rendelkezésre.

A császárnő születésnapjára komponálta a „Il prigioniero superbo", az intermezzo a La serva padrona volt. Előadásuk elismerést hozott számára, megtették Nápoly „maestro di cappella"-ja helyettesének. Idővel a mintegy 45 perces intermezzo önálló életet kezdett élni, és rendkívül népszerűvé vált.

 

Ubaldo, a jómódú, öregedő agglegény gyermekkora óta nevelte Serpinát, aki most szolgálólányként dolgozik nála. A lány azonban a fejére nőtt, és a legelemibb kötelességeit sem hajlandó teljesíteni. Ubaldo véget akar vetni az áldatlan állapotnak, ezért megparancsolja néma szolgájának, Vesponénak, hogy nyomban keressen számára feleséget, aki majd ráncba szedi a személyzetet. Serpina, ahogy tudomást szerez gazdája házasodási szándékáról, elhatározza, hogy ő lesz Ubaldo felesége. A lány ügyes cselhez folyamodik: Vesponét zsoldostisztnek öltözteti, és mint kérőjét mutatja be gazdájának. Ubaldo meglepődik a váratlan fordulaton. Serpina érzelmes búcsút vesz gazdájától, és közben értésére adja, hogy nem szívesen lesz a durva zsoldos hitvestársa, csak Ubaldo házasodási szándéka kényszeríti erre. Az agglegény szánja szolgálóját, és rádöbben arra, hogy tulajdonképpen őt kellene elvennie. Ezután már nem sokat habozik, és megkéri a lány kezét. Serpina természetesen igent mond, hiszen az ő akarata győzedelmeskedett. (Kertész Iván Operakalauz)

 

Catherine Nelidova a Serpina (a Dmitry Levitzky , 1773)

A Pergolesivel foglalkozó fórum a Fidelión itt.

Részletek a La serva padrona más előadásaiból:

 

 

 További előadásrészletek>>