Cecília

Miért is rendelkeznénk régizenei ismeretekkel?

2011.02.19. 18:22

Programkereső

Tartsunk rövid szemlét a hazai tömegoktatás ismeretanyagát előíró dokumentumok felett.

A Nemzeti alaptanterv (Nat)

Az általános és kötelező közoktatás tartalmának egyetlen kötelező dokumentuma Magyar Bálint 2003-as reformja óta a Nemzeti alaptanterv. A - közelebbről nem tisztázott jelentésű - kompetencia alapú oktatás nevében Magyar tudvalevően ellenezte kötelező tartalmak előírását, szerzők, művek megnevezését, így azokat a Natból egyszerűen törölték. A dokumentum zenetörténeti kérdésekkel a 7-8. osztályban foglalkozik először a zenehallgatási fejezetben, imígyen:

„Zeneművek felismertetése jellegzetes témáik alapján.
Jelentős zeneszerzők, előadóművészek életrajzi történeteinek megismertetése, feldolgozás önállóan vagy tanár segítségével elkészített kiselőadás formájában (egyéni felkészülés pl. könyvtárhasználat, internet segítségével).
A különféle zenetörténeti korszakok, a kortárs zene legjelentősebb zeneirodalmi alkotásainak megismertetése. A különböző korok populáris zenéinek bemutatása."

A 9-12. évfolyamra vonatkozóan, ahol nincs végig valamennyi iskolatípusban zeneoktatás, a Nat mindössze a következőket mondja:
„A zeneirodalom kiemelkedő alkotásainak felismertetése, azonosítása."

Ha azt kérdezzük, milyen lobbiérdekek húzódnak meg emögött, néhány liberális tankönyvszerző azon törekvését találjuk, hogy ne legyen központilag előírt egyféle tudás, lehessen választani olyan tankönyveket is, amelyekben a szerzők saját elképzelései érvényesülnek. Így a tankönyvszerzők által kivívott kétes szabadság oltárán feláldozták a nemzeti műveltség elemi követelményeit. Nem lennénk igazságosak, ha mindent ennek a számlájára írnánk. A Nat alapján ún. kerettantervek készültek, amelyek már előírhattak tartalmakat. Ám 2003-tól a kerettantervek kötelezőségét is eltörölték, helyettesíthetővé váltak az ún. helyi tantervvel, helyi megoldásokkal. Így történhetett, hogy a saját arculatra törekvő alternatív iskolák között előfordul olyan, ahol az énekkönyvben még kotta sincs, kizárólag csak kétes értékű művek dalszövegei.

A kerettanterv

Egyes, főleg 2000-ben az oktatási tárca által kidolgoztatott, akkor még kötelező kerettantervek és az azok alapján készült tankönyvek tartalmaznak zenetörténeti ismereteket, a középkortól a klasszicizmus időszakáig terjedő időkből szerzőket. Ezen könyvek használata meglehetősen elterjedt, így ha a diákokra nem ragad mégse valódi tudás, akkor az már a pedagógusképzés hiányosságaira utal. A legelterjedtebb használatú 2000-es kerettantervből 2003-ban Magyar töröltetett tartalmakat, és betoldatott másokat, a közzétett dokumentumokból ez jól nyomon követhető. Illusztrálja a tantervek összehangolatlanságát, hogy míg a 2003-as Nat csak a 7. évfolyamtól ír elő zenetörténeti ismereteket, a megörökölt 2000-es kerettanterv, melyet a 2003-as alaptantervi reform továbbra is érvényesnek mondott ki, már 5. évfolyamtól taglalja azokat.

Az ének-zene tanár képzési követelményei

Az ének-zene tanár alapképzési szak követelményei megkoronázzák zeneoktatásunk problémáit. Lakonikus tömörséggel ez és ennyi áll benne az elvárt zenetörténeti ismeretekről:

„zeneelméleti és zenetörténeti ismeretkörök (zeneirodalmi műveltség és ismeretterjesztés, zeneművek elemzése)"

Be kell vallanom, jó ideje nem vagyok meggyőződve a nagyfokú felsőoktatási autonómia minden tekintetben üdvös voltáról. Meggyőződésem, hogy abszurditását nem pusztán az ének-zene tanári szak idézett követelményeire épülő oktatás illusztrálja, de ékes példája a helyzet tarthatatlanságának.
Régizenei projektünk kapcsán tájékozódtam afelől, miként áll a régizene ügye a hazai felsőoktatásban. Akár a művészképzést nézem, akár a zenetanár vagy művésztanár-képzést, megengedett az oktatói kar össztudásában, a publikációkból kirajzolódó tudományos érdeklődésében az egészen súlyos féloldalasság. Nagyítóval kell keresni azokat az oktatókat, akik oktatói-kutatói tevékenységükben régizenei irányultságúak. Ez igen kis mértékben valószínűsíti, hogy oktatóként, muzsikusként kellő mértékben bírnak régizenei tájékozottsággal. Így növendékeik, köztük az ének-zene tanárok ez irányú felkészültsége is alacsony, ami rányomja a bélyegét a közoktatásban is a tanulók régizenei tudására, érdeklődésére.

Jelentős reformok szükségesek az oktatás teljes vertikumában, ha számottevő fordulatot akarunk elérni.