Vendel

Macbeth és a vaddisznók

2011.03.08. 13:53

Programkereső

Az Operaház főzeneigazgatója a mangalicatartásról, a Macbeth CD-ről bejátszott színpadi zenéjéről, a külsős kifizetésekről és az Erkel Színházról.

unicornis kérdésére (93): Ha már így lelepleződtem, szeretném megosztani disznóőrzésben szerzett szakmai tapasztalataimat is blogom olvasóival. Egy darabig foglalkoztam mangalicadisznók legelőn való tartásával. Ez a fajta rendkívül intelligens – nem azért, mert nem tegez, hanem mert hihetetlenül hamar kitapasztalja a villanypásztor működését. Olyannyira, hogy a mi disznóink rendszeresen átvertek minket, ha nem voltunk a közelben; valahogy mindig megléptek és megették a szomszéd kiskerti termését. Egyszer aztán kifigyeltük, mi a taktikájuk. Megkeresték azt a húszcentis műanyag fogantyút a kerítésen, amely nem ráz, és az alatt vonultak át a szomszédba.

Amúgy minden tiszteletem a kondásoké, nem olyan könnyű foglalkozás ez, mert a disznó hihetetlen gyors állat is. A villanypásztor ellenére ki kellett tapasztalnunk, hogy vágáskor már előző éjjel becsalogassuk az áldozatot valami zárt helyre, mert ha csak megközelítjük is őket, nincs az az ember, aki a nyomukba ered és elkapja az előle iszkoló állatot.

Vaddisznónk is van, egy számára kialakított rezervátumban lakik. A korát senki sem tudja megsaccolni, de jó kondícióban van. Rendületlenül túr, a kerítést is kitúrta már jókora darabon, de mégsem megy el tőlünk, mert jól érzi magát. A neve Rézi, és vendégeink elsősorban mindig rá kíváncsiak – csak ha már látták, akkor jönnek be a lakásba. Rézi emberszerető, hagyja magát simogatni is, egyetlen egyszer kapott belém, a térdműtétem után, amikor valószínűleg megérezte a vér szagát. Egyébiránt a hízóinkat is el szoktuk nevezni, ám azok rendszerint egy-egy nem éppen közkedvelt közéleti személyiség nevét viselik. A nevek nem publikusak, de anélkül, hogy woodoo szertartásként aposztrofálnám a disznóvágást, elmondanám, hogy akit mi levágunk, kis idő múlva elveszti a pozícióját, s ha politikus disznóról van szó, akkor leváltják. Épp ezért komoly előrendeléseink vannak disznó-névadásra a baráti körünkből.


A Macbeth színpadi zenéjéről: valóban CD-ről szólal meg. Ez a tény úgy függ össze a világszínvonallal, hogy épp a világban járva, külföldi színházakban tanultam meg ezt a metódust. Igaz, sokszor vezényeltem élő színpadi zenét is, de azt tapasztaltam, hogy egyre több helyen játsszák be felvételről, még a Hamburgi Staatsoperben is, amely - remélem, disznóőrző kollégám sem kérdőjelezi meg - vezető operaházként nyilvántartott színház. A mannheimi Operában, amely szintén nem a huszadrangú színvonalat képviseli, még a Rigoletto színpadi zenéje is gépről megy, pedig az nem önállóan szól, sőt igen bonyolult összejátszási feladatot jelent a zenekarnak. Ott arra kértek volna, hogy a már meglévő CD-vel készüljek a premierre, de végül sikerült kiharcolnom, hogy készülhessen egy újabb felvétel, azokkal a tempókkal, amellyel én szeretném dirigálni az előadást. Egy szó, mint száz, bevett dolog ez a világban, mert a színházaknak jelentős költségeket takarít meg – a közönség pedig semmiféle különbséget nem észlel a zenei kivitelezésben; disznóság felhívni rá a figyelmüket.
Ami viszont érdekes – és a minap sikerült a gyakorlatban is kipróbálni –, hogy honnan is játsszuk be a zenét. Verdi a harmadik felvonásbeli külső zenekari állásra azt írta, hogy a színpad alól kellene megszólnia. Oboák, klarinétok, fagott és kontrafagott játszik együtt – ez a Verdinél szokatlan összeállítás önmagában is misztikus hangzást produkál, az alulról jövő hangokkal nyilván ezt akarta erősíteni a szerző. Bizonyára sokan észrevették már az Operaház nézőterén a székek alatti befúvónyílásokat. Hála a felvételnek, a hangszórókat a nyílások alá helyezhettük el, így újszerű és különleges élményben lesz része a közönségnek. A felvétellel megtakarított pénzt költségvetésünk egyéb célokra tudja hasznosítani.


A külsős kifizetésekkel kapcsolatban ismét szeretném leszögezni, hogy főzeneigazgatóként az Operaház művészeti kérdéseivel és vezetésével foglalkozom. A kérdés a gazdasági vezetőkre tartozik. Igazgatósági értekezleteken azt hallottam, hogy természetesen minden teljesített szerződés ki lesz fizetve.



IVA az Erkel Színházról és a balettról kérdezett (94):  Ez idáig még nem tudjuk, hogy mikor nyílik meg az Erkel Színház. A jó szándék és az akarat megvan, remélem, hogy a felújításhoz szükséges összeg és a törvényi háttér is meglesz hamarosan. A kérdésre rövid és egyértelmű választ adok: a Magyar Nemzeti Balett produkcióinak - nem ott a helye, hanem - ott is helye van, akárcsak az Operaházban.