Sámuel, Hajna

Rameau: Hippolyte et Aricie - az Orfeo Zenekar és Purcell Kórus előadása a MÜPÁ-ban

2011.04.08. 00:07

Programkereső

A Purcell Kórus és Orfeo Zenekar következő, ápr. 30-i bérleti hangversenyét (Rameau: Hippolyte et Aricie - koncertszerű előadás, Művészetek Palotája, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem) 17:45-től képben és hangban élőben közvetítik az interneten, a www.mupa.hu-oldalon. Figyelem: a koncert 18 órakor kezdődik!

Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
1097 Budapest, Komor Marcell u.1.

Jean-Philippe RAMEAU                                                 Szövegkönyv az Orfeo honlapján
Hippolyte et Aricie, 1733 (1757. évi verzió)               Filmelőzetes első rész, második rész

                

SZUTRÉLY Katalin - szoprán - Aricie
BARÁTH Emőke - szoprán - Une Prêtresse de Diane, Une Matelote, Une Chasseresse
STEFANIK Márta - szoprán - Une Prêtresse de Diane, Une Chasseresse
NÉMETH Judit - mezzoszoprán - Phèdre
HALMAI Katalin - mezzoszoprán - Diane
HEITER Melinda - mezzoszoprán - Oenone
Jeffrey THOMPSON - haute-contre - Hippolyte
SZIGETVÁRI Dávid - haute-contre - 1re Parque
MEGYESI Zoltán - tenor - Arcas, Mercure
KÁLMÁN László - tenor - 2me Parque
CSIZMÁR Dávid - bariton - Tisiphone
KOVÁCS István - basszus - Thésée
CSER Krisztián - basszus - Pluton, Neptune
BLAZSÓ Domonkos - basszus - 3me Parque

  

PURCELL Kórus, ORFEO Zenekar


koncertmester
Simon STANDAGE

 

Vezényel: VASHEGYI György


Bérleti koncert

 Jean-Philippe Rameau (Dijon, 1683. szeptember 25. - Párizs, 1764. szeptember 12.) "Minden idők legnagyobb francia zeneszerzője. A késő barokk egyik legjelentősebb komponistája és zenetudósa volt. Vivaldi, Händel és Bach mellett a korszak meghatározó személyisége." (Cleofide)  Csaknem ötvenévesen komponált első operája a Hippolyte et Aricie,  melyet 1733. október 1-jén mutatott be az Académie Royale de Musique, Párizsban. "A szakértők rögtön felismerik, hogy Lully óta a legfontosabb drámai munkával állnak szemben, bár a közönséget megosztotta. A már idős zeneszerző André Campra, akit lenyűgözött az opera egyedisége és invenciógazdagsága, így nyilatkozott: „tíz másik operára elegendő zene van ebben a műben; ez a férfiú mindannyiunk emlékét el fogja homályosítani" Mások viszont úgy találták, hogy a disszonanciái merényletet jelentenek a francia zene hagyományai ellen. A párkák triójának enharmonikus modulációit az énekesek nem tudták és megtagadták előadni. Ekkor fakadt ki Rameau, hogy Lullyvel ellentétben neki nem színészekre, hanem énekesekre van szüksége. Harmóniavilágának gazdagsága egészen elképesztő (Hyppolite et Aricie - Laisse-moi respirer). A következő évtized e két párt, a lullysták és rameau-isták vitájával telik." Rameau művét később átdolgozta, ez az előadás az 1757-es verzión alapul.

A szövegkönyvet Racine Phaedrája alapján Simon-Joseph Pellegrin abbé írta.Théseus (Thésée), Athén királyának második felesége Paedra (Phèdre), beleszeret a mostohafiába, Hippolitusba (Hippolyte), aki Aricia (Aricie) hercegnőt szereti. Aricie Athén korábbi uralkodójának, Thésée ellenségének, a megölt Pallasnak a lánya. Arcas Thésée halálhírét hozza. A király barátja, Pirithoüst nyomában szállt le az alvilágba, aki Hades istennőjét akarta megszöktetni, ám ott Thésée Pluto haragjával találja magát szembe. Phèdre elérkezettnek látja az időt. hogy megvallja szerelmét, felajánlja neki a trónt, Hippolyte azonban visszautasítja és megátkozza. A királyné kardot nyújt az ifjúnak, hogy végezzen vele, amikor belép a halottnak hitt Thésée. Hippolyte, nem akarván bevádolni apjának mostoháját, gyorsan távozik. Oenone, Phèdre dajkája becsapja az uralkodót azt állítván, hogy Hippolyte tört mostohája életére, amiért az ellenállt az ostromnak. Thésée, apjához, Neptune-hoz fordul arra kérve, pusztítsa el az álnok ifjút. Neptune egy tengeri szörnyet küld a Hippolyte elpusztítására. A haldokló Phèdre bevallja bűnét férjének, aki lelkiismeretfurdalástól gyötörve öngyilkosságra készül. Diáne közbelép, megmenti Hippolyte-ot, megteszti az erdőlakók uralkodójává, és feleségül adja hozzá Ariciét.