Erzsébet

Kaposvári tangó

2011.08.19. 15:06

Programkereső

Újabb izgalmas nap telt el a Kaposfesten, a közönség most időben és térben is utazhatott, természetesen, mint mindig, ma is a zene által.

A napot a Református temlpomban nagyon kellemes hangulatú együttzenéléssel alapozta meg a fiatal és az idősebb zongorista generáció egy-egy képviselője, jelesül Perényi Benjámin és Frankl Péter. Debussy egy négykezes zongoradarabját, a Kis szvitet adták elő, mely érdekes eleme a francia zeneszerző munkásságának, érezhető rajta az ifjú Debussy útkeresése. A két zongorista az elejétől fogva magával ragadta a közönséget, a második tétel záróakkordja után senki nem tudta megállni taps nélkül.

E jókedvű napindító után, Kelemen Barnabás Yury Martinov zongoristával játszotta Beethoven c-moll szonátáját. Kiváló lehetőség ez egy olyan sokszínű művésznek, mint Kelemen Barnabás, Beethoven elképesztő mélységeket és magasságokat írt meg ebben a szerzeményében, melyeket Kelemen egytől egyig hűen interpretált.

A koncert második részének kedvezőbb közeg volt a templom a Szivárvány Zeneháznál, ugyanis Carissimi és Couperin egyházi művei voltak terítéken. Az elmúlt két napban elhangzott sok-sok kortárs alkotás után, most különös volt ilyen mértékben visszautazni az időben, de a művészek hiteles és lelkes előadásmódja sokat segített. Sajnáltam, hogy a templom akusztikája miatt ­Thomas Dunford lantjátékból alig hallottam valamit, még a Julien Leonarddal és Jonathan Cohennel trióban játszva is elnyomta őt a csembaló. Jonathan Cohen egyébként a nem annyira meggyőző csellójátéka után most nagyot teljesített, bebizonyította, hogy csembalón és portatív orgonán viszont kitűnően játszik. A két énekesnő, Katherine Watson és Ruby Hughes egymást nagyon jól kiegészítették, Watson erősebb, testesebb, nem is kifejezetten barokk hangja mellett, Ruby Hughes vékonyabb tónusa, de élőbb előadásmódja nagyon jól mutatott. Hughesnál az egyetlen probléma a szövegmondás volt, sokszor azt sem lehetett igazán érteni, milyen nyelven is énekel. Ennek ellenére összességében élvezetes barokk időutazással telt a délelőtt.

Este az MR3-Bartók Rádió által is közvetített, kezdetben kissé ünnepélyesebb hangvételű koncerten újra Beethoven zenéje szólalt meg, most a D-dúr szonáta csellóra és zongorára. Nicolas Altstaedt tolmácsolásában a második tétel volt a darab csúcspontja. Ez a tétel amúgy is kuriózum, mert Beethoven csellószonátáinak lassú tételei közül ez az egyetlen, amely végig lassú tempóban is marad. Altstaedt ebben a tételben csodálatosan mély érzelmeket szólaltatott meg, s egy kicsit megállította az időt.

A szonáta után Bartók népszerű Kontrasztok című darabját Keller András, Frankl Péter és Reto Bieri játszotta. Frankl Péter az eddigiek folyamán talán ebben a darabban érezte magát a legjobban, játékának finomságai legalábbis most tűntek igazán elő számomra. Kelement és Pogostkinát sokat hallva most Keller András visszafogottnak, már-már tárgyilagosnak tűnt, ez viszont tökéletesen illeszkedett Bartók zenéjéhez.

A szünet után Guillaume Connesson Disco Toccata című rövid, humoros darabját követően Mendelssohn A-dúr vonósötöse hangzott el. A vonósötös első hegedűjét Alina Pogostkina játszotta, s most, hogy már több szerepben is hallottam őt, úgy érzem, a romantikus zene áll neki a legjobban. Az is igaz, hogy nem csak hozzá, az egész zenekarhoz illett Mendelssohn muzsikája. Mindenképp meg kell említeni, hogy az eddig hegedűn közreműködő Homoki Gábor most az első brácsa szólamot is kifogástalanul játszotta.

A napot záró előadó, az argetin José Gallardo Latin-Amerikába repített minket, igazán autentikus előadásban hallgathatott a fesztivál közönsége argentin tangókat. Egészen varázslatos volt, ahogy ez az olykor melankolikus, máskor temperamentumos, alapvetően tánczene betöltötte a termet. A hallgatóság még sokáig nem akarta elengedni Gallardót, aki készségesen többször is visszaült a zongorához, egyre jobban és jobban elringatva a közönséget.

2011. augusztus 18. 11:00

Református templom 

Km.: Frankl Péter, Perényi Benjámin (zongora), Kelemen Barnabás (hegedű), Yury Martinov (fortepiano), Ruby Hughes, Katherine Watson (szoprán), Julien Léonard (viola da gamba), Thomas Dunford (lant), Jonathan Cohen (portatív orgona)

Debussy: Petite Suite, L 65
Beethoven: 7., c-moll hegedű szonáta, op. 30 no. 2
Carissimi: Vanitas Vanitatum I.
Coupérin: Lecons de Ténebres

2011. augusztus 18. 19:00

Szivárvány Kultúrpalota 

Km.: Reto Bieri (klarinét), José Gallardo (zongora), Keller András (hegedű), Nicolas Altstaedt, Alina Pogostkina, (hegedű), Homoki Gábor, Maxim rysanov (brácsa)

Beethoven: 5., D-dúr csellószonáta, op. 102 No. 2
Bartók: Kontrasztok, Sz. 111 BB 116
Guillaume Connesson: Disco Toccata
Mendelssohn: A-dúr vonósötös
Argentin tangó az éjszakába