Kelemen, Klementina

24. nap: SZERDA

2011.08.25. 01:57

Programkereső

... avagy kiderül, mi köze van Hegedűs D. Gézának az Olympos High School csapatához, a rendező változtatásokat eszközöl és már előre sajnálja a színészeit, Tibi pedig fáradhatatlanul jól érzi magát

Tisztelettel jelentem, ma megérkezett a csapatba Zeusz (főisten, az Olympos High School igazgatója, és osztályfőnöke), méghozzá nem akármilyen formában! A szerepet Hegedűs D. Géza formálja meg (nem, már nem titkos) - mondhatom remekül!

Tisztelettel jelentem még, hogy a Olympos High School órájára a nézők idegenvezetőt is kapnak, így könnyítjük meg a halandók beilleszkedését az istenek közé. A szerepet többen játsszák: Andruskó Marcella, Bohoczki Sára, Eke Angéla, Fehér Dániel és Mórocz Adrienn. Velük holnap kezdem el a próbákat.

Tisztelettel jelentem továbbá, hogy ma egy 25 fős tesztközönséget fogadtunk a végigmenős próbán, és bizony sok tanulságot szűrtünk le! Dórival és Petivel fontos húzásokat, toldásokat, átalakításokat, helyszín- és szerepcseréket eszközöltünk. Így követhetőbb, logikusabb felépítésű lesz a történet, és a súlyozása is javulni fog. Persze ezek nem az alapvetéseket érintik, inkább a befogadást, azonosítást segítik. De nem lesz könnyű dolga holnap a színészeknek...

Bejegyezte: tg

----------

És most újra egy szereplő bejegyzése olvasható a blogon!!! Úgy vettem észre, mostanában több a rendezői, zenei vezetői, és egyéb, nem színészi munkát végző munkatárs bejegyzése. Most úgy döntöttem, írok megint én is. Szóval örömben és boldogságban telnek napjaink, mindenki jól érzi magát, jó lesz az előadás, úgyhogy majd gyertek el! Na jó, ennyivel nem ússzátok meg! Szóval az van, hogy a mai napon új szereplővel bővült a "társulat", Zeusz személyében. Nagyon jó volt nézni ahogy Gézabá' próbál! Felemelő élmény volt számomra! Valami új dolgot láttam, amit talán eddig csak Molnár Piroskával élhettem át eddig, rövid pályám során. Szóval eszméletlen élmény ezeket a nagy embereket látni próbálni! Elvileg kész a darab, gyakorlatilag nem. Még sok finomításra szorul, de legalább eljutottunk teljesen a végére. Épp este, a próba után gyalogoltunk haza Karival és azt kérdezte (csak jelzem, hogy Kari még nem szerepelt a blogon, de így alkalmat adtam rá), hogy engem is nagyon kifáraszt-e a végigmenés? És nyilván azt mondtam, hogy igen. Sőt, a mai még fárasztóbb volt, mert délután tesztközönséget kaptunk. Szerintem egész korrekt kis összpróba sikerült... A többiek mondogatták, hogy "hallottad mit mondott ez a kis srác, meg a másik kislány?", de én ezekből nem sokat érzékeltem, annyira benne voltam a bábban... No, hát ilyenek történnek a mi házunk táján. Vannak olyan részek, amik javulnak és olyanok is, amik romlanak. Még egyelőre egy nagy, színes katyvasz az egész, de már formálódik. A legnagyobb problémánk talán az érthetetlenség, de én ezt részben a terem akusztikájára fogom, viszont Gábor nem. Ő rendező, én nem. Hát ennyi! Legközelebb au revoir mindenkinek!

Bejegyezte: Tibi