Olivér

Krétakör-komment a Krízis-kritikára

2011.11.11. 21:55

Programkereső

A Krízis a köbön című kritikánk kapcsán a Krétakörtől érkezett kommentár. Gulyás Márton ügyvezető levelét az alábbiakban teljes terjedelmében, változtatás nélkül közöljük.

(Elöljáróban: a Krízis a köbön című kritika ide kattintva olvasható.)

Tisztelt Szerkesztőség,

portáljuk pár nappal ezelőtt közölte Kelemen Orsolya írását "Krízis" című produkciónkról. Nem szerencsés, ha a recenzált produkció létrehozói köszönetet mondanak a kritikusnak, ezért nem szeretnénk etikailag kétes helyzetet létrehozni, mégis, fontosnak tartjuk, hogy munkatársuk széleskörű szempontrendszer alapján, úgy az előadás esztétikai, mind annak pedagógiai, sőt marketing megoldásai felől is értelmezte a látottakat.

Krízis-trilógia - jp.co.de
Krízis-trilógia - jp.co.de

Az írásműnek egy pontjával ugyanakkor vitába kell szállnunk, mert értelmezésünk szerint az nem a véleménnyilvánítás, hanem az értékítélet és/vagy tájékoztatás kérdéskörét érinti. A bemutató óta eltelt időben folyamatosan napirenden tartott kérdés - úgy a szakmabeliek, mint a nagyközönség részéről - a Krízis második és harmadik részében szereplő gyerekek helyzete. Bár Kelemen elismerően szól a "Hálátlan dögök"-ről, már itt felvezeti hogy a gyermekek jelenléte önmagában is kivívja a néző nagyfokú rokonszenvét és érzelmi reakcióit: egy ilyen előadás gyakorlatilag nem bukhat meg amit a darabról írt kritikájának zárómondatával együttesen az olvasó úgy is értékelhet, hogy az alkotók a gyors és öncélú sikerhajhászás érdekében sutba dobták a jóerkölcsüket. Az írás legvégén mindez explicit módon is kifejezésre kerül:

A vállalkozás pedagógiai célja üdvözlendő, de van egy szomorú folyománya: a gyerekek számára mindez életre szóló, kitörölhetetlen élmény marad, de vissza kell menniük a faluba, és olyan űr és üresség követheti majd hazatérésüket, mint amit a történetben Lilla távozása után érezhettek. Számukra többé semmi nem lesz olyan, mint korábban, de mégiscsak kísérleti nyulak voltak. A néző pedig eljátszhat a gondolattal, hogy mindez egy neurotikus nő illetve a kísérletező kedvvel rendelkező alkotóstáb ámokfutása, vagy heroikus pedagógiai illetve művészeti teljesítmény.

Hálátlan dögök, Bayerische Staatsoper - fotó: Tóth Ridovics Máté
Hálátlan dögök, Bayerische Staatsoper - fotó: Tóth Ridovics Máté

Mielőtt a konkrét állításokra reagálnék, két fontos szempontot kívánok felvetni. Egy: a DICE (Drama Improves Lisbon Key Competences in Education) elnevezésű nemzetközi kutatásban (nem mellesleg magyar vezetéssel) meggyőzően bizonyítást nyert, hogy a dráma-eszközök a lisszaboni kulcskompetenciák fejlesztésében kiemelkedő, egy sor más tudásátadási-eszközt toronymagasan leköröző eredményességgel hasznosulnak általános- és középiskolások esetében. A kutatás eredményeképpen Jan Truszczynski az Európai Bizottság kultúráért és oktatásért felelős legfelső vezetője kezdeményezte, hogy a 2014-2020 közötti időszakban az oktatás és a kultúra területén ajánlásokkal ösztönözzék a drámás tevékenységek és az oktatási gyakorlatok szorosabbra fűzését. Ez hallatlanul fontos eredmény, Magyarország egyik legfontosabb hozzájárulása a közösségi irányelvek formálásához. Kettő: a kutatásban részt vett egy palesztin szervezet (Ayyam Al Masrah) akik angolul Theatre Day néven ismertek. Célkitűzésük (és ezzel összefüggésben a névválasztásuk) egyszerű: jöjjön el az a korszak, amikor minden palesztin gyereknek lehet egy "színházi napja" a tanév során. A legkiszolgáltatottabb társadalmi rétegekig is eljutnak, a Gázai övezetben és Ciszjordániában évente több ezer (!) gyerek számára tartanak foglalkozásokat és vonják be őket a programokba. Ezenek a gyerekeknek egy része - nem kis része - menekülttáborokban éli mindennapjait, vagy ideiglenes lakóhelyen, számunkra nehezen elképzelhető és átélhető körülmények között. Többségüknek a drámás tevékenységek az évnek csak egyetlen napján állnak a rendelkezésükre, lévén a szervezet kapacitásai is végesek. A kutatásban vizsgálták azt is, hogy az egyszeri alkalommal, beavatkozás-jelleggel megvalósult drámás programok esetében lehet-e hosszútávú hatásokat mérni, avagy a programok valójában csak folyamatosságban tudják fejleszteni a kliensek kompetenciáit. A kontrollcsoporttal végzett kutatás kimutatta, hogy azok a diákok, akik akár csak egyetlenegyszer is, de részt vettek drámás foglalkozásban, azok - szemben azokkal, akik nem vettek részt ilyen programon - meggyőző teljesítménynövekedést mutattak egy sor készség tekintetében. (a kutatási eredményekről részletesen: http://dramanetwork.hu)

Krízis-trilógia -  A papnő előkészítése
Krízis-trilógia - A papnő előkészítése

A Krízis létrehozásával többek között az volt a célkitűzésünk, hogy egy színházilag a nagyközönség számára is érvényes (vagyis élményszerű) formában mutassuk fel azokat az eredményeket, amelyeket az elmúlt évek során értünk el. Nevezetesen: civil és professzionális résztvevőkkel, azok élmény- és életanyagaik aktív helyzetbehozatalával hozzunk létre színházi eseményt. A munka során - mint ahogy korábbi munkáink során is - nem állítottunk elő olyan helyzetet, amely a gyerekek életkorát és tapasztalatait meghazudtolta volna. Számunkra nem szomorú folyomány, hanem tudatosan vállalt és üdvözlendő esemény, hogy az erdélyi gyerekek az előadást követően hazamentek (ha nem is a falvaikba, de Sepsiszentgyörgyre és annak környékén található településekre) és a tapasztaltakat odahaza kamatoztatják tovább, és válnak remélhetőleg aktív, kezdeményező tagjaivá az ottani közösségeiknek. Ennek egyik biztosítéka a személyiségük és a közös munka, amelynek során mindvégig az egyéni felelősségük került hangsúlyozásra a továbbéltetés kérdésében, a másik biztosítéka pedig az Osonó Színházműhely, melynek szakmai közreműködésével hoztuk létre a produkciót, és akik sepsiszentgyörgyi illetékességű csapatként a gyerekek számára elérhetőek, megtalálhatóak, vagyis az utógondozás tekintetében a segítségükre vannak. Éppen ezért a kísérleti nyulak megnevezés véleményünk szerint indokolatlanul leegyszerűsítő, és a gyerekekre nézve sajnos kifejezetten bántó. Arra kérjük a szerzőt, hogy a fentiek figyelembevételével gondolja végig a citált bekezdésben leírt gondolatait. Alkotóműhelyként súlyos és fontos kérdés a visszacsatolások megítélése, a kritikai megjegyzések alapján a munkánk felülvizsgálata, adott esetben a korrekcióra való törekvés egy következő munka esetében. Véleményünk szerint ez a kritikus kollégáktól is elvárható hozzáállás - így jöhet létre a szakmai közösség, a kölcsönösen kívánatos figyelem, és így hozhat létre egy alkotás, valamint az arról írottak fórumot, melynek hiánya kikerülhetetlen, és mind húsbavágóbb kríziseket, és legvégül minden szakmaiságot nélkülöző színházi közállapotokat fognak eredményezni. Ennek elkerülése közös feladatunk: levelünket is ennek szellemében és ennek igényével fogalmaztuk meg.  

Üdvözli Önöket:

Gulyás Márton

ügyvezető - Krétakör