Előd

Al di Meola - World Sinfonia

2011.12.13. 11:59

Programkereső

Bámulatos virtuozitás, gyors futamok, pergő ritmusok, lágy dallamok és persze nagyszerű hangulat- talán így jellemezhetném pár szóban Al di Meola- World Sinfonia november 3-án a Kongresszusi Központban tartott koncertjét.

Al di Meola zenei pályafutását a ’70-es évek közepén kezdte, a fúziós jazz egyik legismertebb gitárosa, ám számos zenei stílusban kipróbálta már magát (pl. flamenco, világzene, latin-jazz). Munkásságát több ízben jutalmazták különféle elismerésekkel, többek között Grammy-díjat is kapott. Az ezredfordulón életre hívott Al di Meola World Sinfonia 2000 folytatásaként láthattuk és hallhattuk novemberben a Pursuit of Radical Rhapsody című produkciót, melyben például a magyar közönség által is jól ismert dobos, Kaszás Péter is színpadra állt.

Al di Meola nagy kedvencem, így érthetően lázba hozott a közelgő koncert híre, azonban egyetemista költségvetésem szűkössége miatt elvetettem a jegyvásárlás ötletét. Annál nagyobb meglepetés és öröm volt aztán, amikor a barátom előállt a két koncertjeggyel. Mikor eljött a koncert napja a szokásosnál izgatottabban indultam el- nem csak azért, mert végre láthatom a kedvencem, hanem azért is, mert némi zenetanulás után elég magasak az elvárásaim a zenészekkel szemben.

A műsor két blokkból állt: az elsőben az új lemezről játszottak, a másodikban pedig válogatásokat hallhattunk a korábbi számokból. Az új lemez nagyon tetszett, kiemelte mindazt, amiben Al di Meola a legjobb: lenyűgözően virtuóz dallamokat és futamokat hallhattunk. Azonban az érzelmes dallamok sem maradtak ki, és nekem különösen tetszett- mivel hegedültem régen- hogy néhány számban egy vonósnégyes is közreműködött. Persze azt is le kell szögezni: nemcsak Al di Meola, hanem zenésztársai is fantasztikusak voltak. A koncert első része stílusban elég hasonló volt, azonban mire úgy éreztem, hogy kezd ellaposodni az előadás, már következett a második rész, ismerősebb dallamokkal, kissé változatosabban.

Nagyon tetszett, hogy a ráadás számoknál a földszinten ülő közönség- természetesen a nagy gitáros többszöri biztatására- felállt a helyéről és a színpadhoz sereglett. Sajnos ebből azonban- mivel mi a karzaton ültünk- kimaradtunk, viszont így is óriási élményt jelentett a koncert, amit szavakban nem igazán lehet kifejezni. Akik ismerik Al di Meolát, talán tudják, hogy miről beszélek, akik nem, azoknak remélem, egy kicsit sikerült meghoznom a kedvét a nagyszerű gitáros zenéjének megismeréséhez.

 

Benei Adrienn