Eufrozina, Kende

Báthory Erzsébet: szörnyeteg vagy áldozat?

2012.07.10. 11:41

Programkereső

Ki volt a Budapesti Nyári Fesztivál keretében bemutatandó musical-opera főhősnője, akinek alakját legendák övezik? Kegyetlen asszony vagy koncepciós per áldozata?

Báthory Erzsébet titkokkal övezett élete ihletett tudományos és áltudományos munkákat, verseket, regényeket, operát, számítógépes játékot, rockdalokat, kommersz mozikat és pornófilmet. Annak ellenére vagy talán pont azért, mert keveset tudunk róla, személyes jellegű irat alig maradt utána, tőle.

Báthory Erzsébet 1560. augusztus 7-én született Nyírbátorban. Szülei Báthori György és Báthory Anna, nagybátyja Báthory István fejedelem, későbbi lengyel király volt. Gyerekkorát az ecsedi kastélyban töltötte, majd 1575-ben, Nádasdy Ferenc gróffal kötött házassága után - akivel 11 éves korában jegyezték el - Sárvárra, később Csejtére került. Kegyetlensége és bátorsága miatt fekete bégként ismert férje a török hadakkal vívott csatákat, ezért a fiatalasszonyt gyakran egyedül hagyta. Nádasdy 1604-ben halt meg Sárváron. Házasságukból hat gyerek született.

Báthory Erzsébet portréja
Báthory Erzsébet portréja

Míg egyes történetek egy magányos és zárkózott asszonyról szólnak, aki a törökök által elpusztított falvakban lakó nőket várába fogadta, rangra, korra és nemzetiségre való tekintet nélkül segítette, mások szerint okkult tudományokban és boszorkányságban volt járatos, szolgálóit pedig rendszeresen kínozta. Egyes kutatók vámpír, vérfarkas, szadista jelzőkkel illetik, az ő írásaikban rendszeresen felbukkan az, hogy Báthory Erzsébet tartva az öregedéstől, szűz lányok vérében fürdött. (Figyelmen kívül hagyva azt, hogy az emberi vérben annak alvadása miatt gyakorlatilag lehetetlen a fürdőzés.)

Báthory Erzsébetet 1610. december 29-én tartóztatta le Thurzó György nádor. A vád: a csejtei várban mintegy hatszáz lány holttestét találták meg. A szabályos per elmaradt - sokak szerint azért, mert így túl nyilvánvaló lett volna, hogy az uralkodó a Báthory-Nádasdy-vagyonra szerette volna ily egyszerű módon rátenni a kezét, és akkor még nem beszéltünk a Habsburgokkal hagyományosan nem túl jó viszont ápoló családtag, Báthory Gábor erdélyi fejedelem iránti ellenérzésekről. Hiába avatkozott be II. Mátyás király, és kérte, állítsák az asszonyt törvényes bíróság elé, az ítéletet előre eldöntötték. Azokat a szolgálókat és komornákat, akik úrnőjük ellen vallottak a kínvallatás hatására, az eljárást folytatók lefejezték, később máglyára vetették holttestüket. Négyszáz embert hallgattak ki, ám olyan szemtanúkat, akik láttak volna bármit is, netán őket magukat vetette volna kínzások alá Báthory Erzsébet, nem tudtak felvonultatni a vádlók. Azt az egyetlen lányt, aki állítólag túlélte a tortúrát, be sem idézték, a család papja viszont állítólag maga kérte a grófnőt, hogy hagyjon fel a szadizmussal, és nyilvános prédikációban feddte meg őt ezért.  A végső ítélet: várfogság. Az asszony megőrült, és 1614. augusztus 21-én halt meg. Így az udvar moshatta kezeit, renoméját megkímélte.

Jó négyszáz évig tartotta magát a vérgrófnő legendája, ennek egyik első terjesztője, egy jezsuita páter volt, aki 1729-ben írta meg a maga eszmefuttatását - az egy évszázaddal azelőtti, szóbeszéd alapján összeállított periratról -, kitérve arra is, hogy Báthory Erzsébetet az vitte bűnbe, hogy áttért a református hitre. Kutatták az igazságot (titkot?) történészek és grafológusok, akik hol azt mondták, a szexuális kielégületlenség sodorta szadizmusba, hol meg az első rossz szexuális élmény kivetülését látták a tettekben, megint mások pedig a kiegyensúlyozott családi élet - és a koncepciós per - mellett tették le voksukat. Van, aki meg sem kérdőjelezi a bűnöket, van, aki ahhoz ragaszkodik, hogy az asszony gyógyított, járvány idején azonban semmiféle szer nem mentette meg az emberi életet, és van, aki felveti a kérdést, hogy vajon egy bűnös asszonyt eltemethettek volna-e halála után négy nappal a csejtei templomban. Julie Delpy, aki saját főszereplésével rendezett filmet Báthory Erzsébetről, egész addig megy, hogy az asszonyt egyrészt az örgedés okozta frusztráció, másrészt a nála sokkal fiatalabb Thurzó István iránt táplált szerelem vitte rossz útra.

Ez a rendkívül szövevényes történetet ezúttal új formában ismerheti meg a közönség, és döntheti el, ki mellé áll. Az alkotók ígérete szerint új legenda születik. A Báthory Erzsébet című musical-opera a Szabad Tér Színház és a Kolozsvári Magyar Opera közös vállalkozásában születik meg, és azt a hagyományt folytatja, mely a magyar történelem és kultúra meghatározó személyiségeit kortárs magyar szerzők új művein keresztül állítja művészi eszközökkel a figyelem középpontjába. A nagy ívű dallamvilággal megalkotott, operai igénnyel megkomponált musical - újraírva a legendát - a féltékenység és hatalomvágy által ostromolt nőalakot festi elénk július 13-án, 14-én és 15-én a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. A címszerepet Benedekffy Katalin alakítja, további főszereplők Miller Zoltán, Szemenyei János, Szomor György és Zöld Csaba. Zeneszerző Szomor György, a szövegkönyvet Miklós Tibor írta, hangszerelte Pejtsik Péter. A produkció koreográfusa Novák Péter, jelmeztervezője Kiss Borcsa, díszlettervezője Vereckei Rita, rendezője Bagó Bertalan. Az előadásban közreműködik a Kolozsvári Magyar Opera zenekara, kórusa és balettkara.

Így próbáltak Kolozsváron a szereplők