Cecília

Így szelídítik a fiatalokat a József Attilában

2014.01.20. 11:00

Programkereső

Viccesnek szánt beköpésekkel érkező menő ifjúság ült be a gimis kötelező Oidipuszra, de az alig egyórás, különleges színházi élmény elég volt ahhoz, hogy a látottakat csendben elemző fiatalok hagyják el a nézőteret. A Gaál Erzsébet Stúdió ókori krimiként tálalva teszi több mint fogyaszthatóvá Szophoklész drámáját a József Attila Színház kisszínpadán.

A thébai mondakör ismert alakjának történetét elsősorban fiataloknak dolgozták fel az alkotók. Karsai György és Térey János, mintegy kilencven évvel a Babits-féle fordítás után tették még élőbbé, közérthetőbbé az ókori görög tragédia magyar szövegét. Már az újrafordítás is dicsérendő, ahogy Quintus Konrád rendező feltételezett célja, hogy felkeltse, s meg is tartsa a fiatalok figyelmét, ami - valljuk be -, igenis kihívást jelent ma már.

Létay Dóra
Létay Dóra

Az Oidipusz nyomozás című ókori krimi több tekintetben is egyértelműen ajánlott kötelező lehetne a középiskolákban. Hiszen a mai irodalomtanár talán még egy könnycseppet is elmorzsol, ha akad olyan az osztályban, aki valóban elolvassa a művet, s nem csak a neten talált összefoglaló alapján próbál ráhibázni a jó válaszokra.

Amelyik tanuló attól tartana, hogy rémunalom díszletek között zajló, múlt századi koncepcióval előadott előadás viszi még messzebb érdeklődését az irodalomtól, már az első percekben konstatálhatja, hogy nagyot téved. Az interakció hamar elkezdődik, s mire felocsúdnak, már mantraként mormolják: "Halált elhárítani, sorsunk oldani." Persze a vagányabbjai próbálkozhatnak egy lightosabb rendzavarással, de Quintus moderátorként (is) magabiztosan tartja a gyeplőt, észrevétlenül fegyverzi le őket. S mi lehet izgalmasabb a "szíeszáj"-sorozatokon felnőtt generáció számára, mint egy igazi bűnügy felderítése.

Előd Álmos és Létay Dóra
Előd Álmos és Létay Dóra

A sztori egyszerű: Oidipusz király és felesége, Iokaszté, négy gyerekükkel boldogan élnének Thébában, ám az országban dögvész pusztít, ami a jóslat szerin addig nem múlik, míg Iokaszté első férje, Laiosz gyilkosának kilétére fény nem derül. Mikor Oidipusz nyomozni kezd, Theiresziasztól, a tévedhetetlen vak jóstól tudja meg, hogy tulajdon anyja a felesége, ráadásul apagyilkos, tehát saját magát keresi. Oidipusz persze nem hisz neki, politikai okokat sejtve Kreónt, sógorát vádolja áskálódással.

A történet önmagában is erős. A koncepcióhoz teljesen passzoló, de költséghatékonysági megoldásnak is kiváló a díszlet elhagyása és az utcai ruhákból használt jelmezek. A bonyolult lelkületű Oidipusz királyt alakító Előd Álmos lázad, szenved, s elhiteti, hogy semmi sem fontosabb az igazság megismerésénél. Létay Dóra, mint Iokaszté és Theiresziasz nagyon jó választás. Kortalan királynői szépsége hihetővé teszi kapcsolatuk nagyságát - nem véletlen az összeillés, s a végső tragédia.

Létay Dóra
Létay Dóra

A Kreónt játszó Hernádi Szabolcs ambivalens érzéseket ébreszt a nézőkben, ami az interaktív játék miatt nagyon jól működik. Mialatt újabb és újabb információk derülnek ki a szereplőkről, a múltbéli összefüggésekről, a karvezető/moderátor Quintus Konrád kisebb pauzékban, kérdésekkel ellenőrzi a fiatal nézősereg figyelmét, kéri ki véleményüket. És ők értik, tudják. Itt most nem zavaró a verslábas szöveg, mint a könyvben. A mindösszesen egy órás színházi élmény után garantált az ötös irodalomórán az Oidipuszból, de ami még fontosabb, a következő előadásra önként jelentkezik majd a jövő színházba járó közönsége.