Kelemen, Klementina

5 érdekesség a 0 kilométerkőről

2016.12.07. 15:41

Programkereső

A 0-ás kilométerkő alkotójának,Borsos Miklós születésének 110 éves évfordulója alkalmából emléktáblát kapott. Ennek apropóján idézünk fel néhány fordulatot a magyarországi úthálózat jelképes kiindulópontjának igencsak kalandos történetéből

Borsos Miklós grafikus, szobrász születésének 110 évfordulójának apropóján kedden emléktáblát helyeztek el a Clark Ádám téren álló jelenlegi  0-ás kilométerkőnél. A 80 centiméteres talapzaton álló, három méter magas mészkőszobor azon kevés munkáinak egyike, melyet a szobrász nem szignózott. A szobor azonban csak 1975-től teljesíti az úthálózat jelképes kiindulópontjának szerepét, azonban több elődje is volt. 

  1. Az eredeti kilométerkő a királyi palota küszöbénél állt, amit aztán a Lánchíd építésekor helyeztek át oda, ahol ma is áll az utódja. Az eredeti kő azonban nem maradt fenn.
  2. Az 1930-as években Festetics Pál vetette fel, hogy az egy ideje már üresen álló Clark Ádám térre kerüljön kilométerkő. A közlekedési hálózat kiindulópontját részben azért képzelték el épp itt, mert akkoriban itt volt a Kereskedelmi Minisztérium. Az elképzelést a Hungária Automobil Club karolta fel és valósította meg. Így került a térre 1932-ban Körmendi-Frim Jenő Madonnát (Patrona Hungariae) ábrázoló márványszobra, amelynek talapzatán három alak (egy gyalogos, egy kocsis és egy autóvezető) domborműve volt. A szobor azonban a második világháborúban megsemmisült. 
  3. A hiányt 1953-ban pótolták Molnár Lászlónak egy munkást és egy autókereket ábrázoló szobrával. A városvezetés azonban feltehetőleg nem volt elégedett az alkotással, amit 1974-ben átköltöztettek a XVII. kerületbe, a rákoshegyi vasútállomáshoz. 
  4. Borsos Miklós ma is látható szobra végül 1975. április 4-én került a Clark Ádám térre. 
  5. A pajzán és prózaibb találgatásokat egyaránt rövidre zárandó: a Kossuth-díjas szobrászművész alkotása egy tipográfiailag tökéletes 0-t ábrázol.