Fülöp, Evelin

A világ hét csodája egykor és ma

2017.02.06. 08:47

Programkereső

A világ hét csodáját rengeteg szempont alapján rendszerezték már - a legújabb lista idén lesz tízéves.

A listakészítés az egyik legszórakoztatóbb foglalatosság, egyszersmind univerzális vitaindító téma. Ma már teljesen bevett szokás számba venni, mik a kedvenc együtteseink, melyek a legjobb filmek amelyeket láttunk; listát készítünk kedvenc éttermeinkről, városainkról is. Sokan ezt a fajta számozgatást felesleges és idegesítő szokásnak tartják, mert hogy így rengeteg dolog kimarad, és egyébként is, lehetetlen objektíven rangsorolni a dolgokat.

A kedvenc és maradandó dolgok listába állítása nem napjaink találmánya.

Már az ókorban hatalmas vitákat szült, melyek a világ legnagyobb csodái, a legmaradandóbb, ember alkotta épületei.

Az ókori szerzők is számba vették ezeket a csodákat, köztük a görög Philón, vagy a Kr. e. 2. században élt szidóni Antipatrosz is - utóbbi listáját szokás ma az ókori világ csodáiként emlegetni. A klasszikus lista hét csodát tartalmaz - a Telegraph cikkében mai alternatívákat is hoz az ókori építményekre.

  1. A gízai piramisok
    A lista egyetlen tagja, amely még ma is áll és megtekinthető - pedig több mint 4 ezer éve épült. Kheprhén, Kheopsz és Mükerinosz (ó-egyiptomi fonetikával Hafré, Hufu és Menkauré) piramisáról a rengeteg vizsgálat és a tucatnyi tanulmányozás után már elég sokat tudunk, de legalább ennyi a máig megválaszolatlan kérdés velük kapcsolatban. Az egyik legfontosabbat például, tehát hogy hogyan építették, máig nem tudni biztosan. Kairótól 12 kilométerre, Gíza városa mellett fekszenek. A három közül a legismertebb a Nagy Piramis, ami Kheopszhoz tartozik - több mint 230 méter széles és 146 méter magas. Mintegy 3800 évig a legnagyobb, ember által épített épület volt, egészen az 1300-as évekig, a Lincolni székesegyház felépültéig. A világ egyik legismertebb látványossága, amit rengetegszer próbáltak lemásolni - a legismertebb modern alternatívái a párizsi Louvre előtti üvegpiramis, a 30 emeletes las vegasi Luxor Hotel és az észak-koreai Rjugjong Hotel Phenjan-ban, ami máig uralja a város látképét, de valójában soha nem fejezték be. Épp csak az épület külsejét építették meg, hogy úgy tűnjön, az eredetileg hotelnek szánt felhőkarcoló elkészült és üzemel is.
    GettyImages-51739588
    Fotó: Sean Gallup / Getty Images Hungary
  2. Az epheszoszi Artemisz templom
    Diána szentélyét Kr. e. 550-ben kezdték el építeni és 120 év múlva fejezték csak be. Mindössze 74 évig járhattak a csodájára: Kr. e. 356-ban egy Hérosztratosz nevű férfi gyújtotta fel a templomot, hogy ezzel neve örökké fennmaradjon; terve sajnos valóra vált, annak ellenére, hogy tettéért kivégezték és a neve említését és megtiltották. A monda szerint a templom pusztulásának éjszakáján született Nagy Sándor, aki később felajánlotta, hogy újraépíti a szentélyt, ha nevét feltüntetik a falakon. Ezt visszautasították az epheszosziak, Nagy Sándor építőmesterét, Deinokratészt viszont felkérték, hogy tervezze újra az épületet. Epheszosz később a Római Birodalom fennhatósága alá került, akik Artemiszt Dianával azonosították, így a szentélyt is meghagyták. Krisztus után a 260-as esztendőkben gót hordák fosztogatásai és gyújtogatásai pusztították az épületet, ami részben, vagy teljesen elpusztult. A kegyelemdöfést számára I. Theodosius római császár rendelkezése jelentette, aki a kereszténységet tette meg államvallásnak, a pogány szent helyeket pedig bezáratta. Alapjának néhány kőtömbje és egy helyreállított oszlop ma is megtekinthető a török Izmir városától nem messze; az eredeti épület néhány részlete pedig a British Museumban, és az isztambuli Hagia Szophiában van kiállítva. Modern alternatívájaként a barcelonai Sagrada Familiát vagy egy kortárs buddhista templomot, a thaiföldi Vat Rong Kun-t említhetjük.
  3. Szemiramisz függőkertje
    A babilóni csodás függőkert teljesen megsemmisült, így sokan kétségbe vonják, hogy egyáltalán létezett. Keletkezésének története pedig legalább olyan szép, mint a korabeli leírások az építményről: II. Nabukodonozor Kr. e. 600 körül építtette szerelme jeléül a méd királylány, Amüthisz számára. A lépcsőzetes, hatalmas zöld kert a leírások szerint Babilónia közepén emelkedett a magasba - nem tudni, hol állhatott egykor, ha egyáltalán létezett, de a szakértők a mai iraki Hillah közelében sejtik a helyét. Mai megfelelője talán a világ legnagyobb virágoskertje, a dubaji Csoda Kert lehetne; esetleg Versailles kertjei.
    GettyImages-51246954
    Fotó: Three Lions / Getty Images Hungary
  4. Az alexandriai világítótorony
    Az egykor Egyiptom területén, Pharosz szigetén álló világítótorony magasságát 115-135 méterre becsülik. Kr. e. 290 körül kezdte el építeni I. Ptolemaiosz Szótér - végül a fia fejezte be Kr. e. 247 körül. Alexandria ezen partszakasza tele volt zátonyokkal, ezért volt szükség egy világítótoronyra. Az elkészült épület végül három részre tagolható és a leírások szerint hatalmas volt; a világítást nappal tükrök biztosították, amelyeknek a fénye akár 50 km-re is ellátszódott. Éjjel tűz jelezte az utat a hajósoknak. Az építmény fontosságát jelzi, hogy képe szerepelt a római pénzérméken is. Pusztulását több földrengés okozta, míg végül romjait 1480 körül beépítették a Citadel of Qaitbay-ba, ami ma is ott áll a helyén. A legnagyobb mai világítótorony a Szaúd-Arábiában álló, 133 méter magas Jeddah Light, de a legszebbek között ott van a német Lindauban vagy a floridai Key Biscayne-ben álló világítótorony is. 
    GettyImages-51241600
    Fotó: Hulton Archive / Getty Images Hungary
  5. Az olümposzi Zeusz szobor
    Az ókor talán leghíresebb görög szobrásza, Pheidiász tervezte ezt a 4 emelet magas szobrot, ami Kr. e. 435 körül készült el. A szobor fából készült vázát elefántcsonttal, arannyal, ébenfával és drágakővel fedték be. Egyes mondák szerint a pszichopata császár, Caligula Rómába akarta szállíttatni a szobrot, hogy a saját képmásával cserélje ki, de eközben a mű megsemmisült. Ennél valószínűbb, hogy tűzvész lett Pheidiász alkotásának a veszte 425 körül. Egy másik elmélet szerint Konstantinápolyba szállították, ahol Lausus Palotájával együtt égett le. Alternatívája ma a világ legnehezebb aranyszobra, a bangkoki Arany Buddha, esetleg a világ legnagyobb szobra, a 128 méter magas kínai Spring Temple Buddha lehetne.
    5986603015 0767fcbcb0 o
    Fotó: Erik Drost / flickr
  6. A halikarnasszoszi mauzóleum
    Kr. e. 353-350 között épült Mauszólosz perzsa satrapa, vagyis királyi helytartó és felesége számára. A 45 méter magas épületet négy görög művész díszes domborművei borították, a tetején Pütheusz négyesfogatot ábrázoló szobra állt. Törökországban, a mai Bodrum közelében tekinthetnénk meg ma is, ha még mindig állna - 16 évszázad után viszont egy földrengés végzett vele valamikor a 12. és 15. század körül. A mauzóleum szót viszont azóta is a föld feletti síremlékek megnevezésére használjuk. Ilyen mauzóleum a világ egyik leghíresebbje, a Tádzs Mahal, vagy épp Lenin mauzóleuma a Vörös téren Moszkvában.
  7. A rhodoszi kolosszus
    A mondák és leírások szerint a görög napisten, Héliosz óriási szobra egykor Rodosz kikötőjében állt. A bronzszobor 33-35 méter magas lehetett és világítótoronyként is működhetett. Gyakran ábrázolták közvetlenül a kikötői bejárat mólóján, terpeszállásban - eszerint a hajók a szobor lába között beúszva érkeztek meg a kikötőbe. Ez több mint valószínűleg nem így volt, egy ekkora szobrot ugyanis képtelenség lett volna ilyen módon megépíteni. A szakértők szerint az építmény inkább a kikötőtől feljebb, egy domboldalon állhatott - körülbelül 54 évig, amikor egy földrengés végzett vele. Mai alternatívája a riói Megváltó Krisztus szobra lehetne.
    GettyImages-72591944
    Fotó: Three Lions / Getty Images Hungary

A középkor csodái

Nemcsak az ókorban tartották számon a világ csodáit: a 19-20. század írói is bőszen listázták az elképesztő látványosságokat. A legkülönbözőbb Középkor 7 csodája-listákon a következők szerepelnek a leggyakrabban:

1. Stonehenge, Anglia

2. A pisai ferdetorony, Olaszország

3. Colosseum, Róma, Olaszország

4. A kínai Nagy Fal

5. Hagia Szophia, Isztambul, Törökország

6. Nan-jing porcelán tornya, Kína

7. Kom el-Sugafa katakombái, Egyiptom

 2007. július 7-én, vagyis a "hetek napján" kihirdették a világ hét új csodáját. A kezdeményezés mögött egy svájci vállalat, a New Open World Corporation (NOWC) áll. A megújított lista ötletét még 1999-ben vetődött fel, amikor Bernard Weber svájci üzletember elindította a projektet.

A szabályok szerint még 2000 előtt készült, emberi kéz által alkotott épületek versenyezhettek.

2005-ig 177 csodát neveztek meg a szavazók a világ minden tájáról. 2006-ban 21 épületre szűkítették a versenyt, ezek közül válogatták ki a végső hetet. 2007-ig közel 100 millió szavazat érkezett telefonon, SMS-ben és az interneten. A projekt célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a világ maradandó értékeire - ennek ellenére a kezdeményezés hamar ellenzőkre talált és megannyi kritikát kapott. Sokan ellenezték, hogy egy profitorientált cég szervezi a versenyt, ezek az aggodalmak pedig csak tovább nőttek, amikor a szervezet kijött a természeti csodákat összegző listájával - egyesek szerint kevésbé ismert látványosságok úgy kerülhettek fel a listára, hogy megvesztegették a szervezetet, vagy csak egyszerűen eleget fizettek az előkelő helyezésért.

A kezdeményezés leghangosabb ellenzője Egyiptom volt, aki szerint ez az egész nem más, mint az egyetlen, ma is álló ókori csoda, a gízai piramisok elleni összeesküvés.

Egyiptomi újságírók, politikusok és tudósok tiltakoztak az újabb listázás ellen, elhintve hogy egyszerűen turisztikai lobbi áll mögötte. A kritikákra válaszul a New7Wonders Foundation, aki a szavazást szervezte, kivette a versenyből a piramisokat és speciális, tiszteletbeli helyet biztosított számukra a listán. Az UNESCO hamar elhatárolódott az új listától és jelezte, hogy semmilyen közösséget nem vállal a kezdeményezéssel. Lássuk tehát, a szavazatok alapján hogy néz ki ez az ellentmondásokkal terhelt új lista.

  1. A kínai Nagy Fal
    A Kr. e.-i 5. században kezdték el építeni, és a 16. században fejezték be, fő feladata az volt megvédje a Kínai Birodalmat a mongolok támadásaitól. Szakértők már ezt az első, elterjedt adatot is cáfolják, azt állítva hogy már a Kr. e. 7. században megkezdték építését az egymással versengő fejedelemségek. Valójában nem egyetlen falból áll, hanem több fal mintegy 4000 mérföldnyi sorozatából - ezzel ez a világ leghosszabb, ember alkotta építménye. Nagy része téglafal, vannak azonban szakaszai, melyek kövekből, földből, vagy nádból, fűzfűból és homokból készültek. Volt idő, amikor a téglákat ragacsos rizzsel ragasztották egymáshoz. A falon belül több mint 43 ezer műemlék (árok, torony, erőd) található, az épülethez megannyi legenda köthető. Az egyik legismertebb szerint egy Meng Csiang-nü nevű asszony férjét kivezényelték a fal építéséhez, aki munka közben halt meg. A férfit befalazták az építménybe, ami viszont felesége sírásától összedőlt - így az özvegy el tudta temetni egykori férjét. Az egyik közkeletű mondás a Nagy Fallal kapcsolatban, hogy az egyetlen emberi építmény, ami az űrből, sőt, a Holdról is látszik. A NASA szerint avatatlan szem aligha veszi észre az űrből készült képeken a Nagy Falat, de nyomait megfelelő felbontásban valóban kibogarászhatjuk. A Holdról viszont Alan Bean Apollo-12 asztronauta szerint semmi más nem látszik, mint a kékes-sárgás-zöldes szféra.
    GettyImages-457986594
    Fotó: Kevin Frayer / Getty Images Hungary
  2. A Megváltó Krisztus szobra (Rio de Janeiro, Brazília)
    A 30 méteres, 1000 tonnás szobor Rio és Brazília jelképe, 1931 óta emelkedik az egykori főváros felé a Corcovado-hegyen állva. Az alkotás Párizsban készült, és egy egész csapat mérnök-építész-szobrász  dolgozott a megvalósításán. Eredetileg Dom Pedro Maria Boss katolikus pap ötlete volt, 1850-ben viszont még nem sikerült elegendő támogatást összeszedni a szoborhoz. Brazília függetlenségének 100. évfordulóján, 1921-ben egy támogatást írtak ki egy új nemzeti emlékműre, amit Heitor de Silva Costa nyert meg a végül megvalósuló Megváltó Krisztus szobrával. Az időjárás nem túl kegyes a látványossághoz, többször belecsapott már a villám, ezért a fejére, a karjára és a kezére is villámhárítókat szereltek. Ennek ellenére, amikor 2014 januárjában belecsapott a villám, letört hüvelykujjának egy darabja.
    GettyImages-483164372
    Fotó: Matthew Stockman / Getty Images Hungary
  3. Machu Picchu, Peru
    "Öreg csúcs" - ezt jelenti kecsua nyelven az egykori inka birodalom fővárosa. Az Andok két hegycsúcsa között álló, szent régészeti hely az Inka Birodalom fénykorában, az 1400-as évek közepén épülhetett Pacsakutek Jupanki inka király parancsára. 1570-ben néptelenedhetett el, valószínűleg egy himlőjárvány miatt, majd csaknem 400 év után, 1911-ben fedezték fel újra a várost. Ma is csodaszámba menő teljesítménynek tartják a  felépítését: közel 200 épületből áll, az ezeket alkotó súlyos gránittömböket pedig mind fel kellett cipelni az akkoriban szinte megközelíthetetlen hegynyeregre. A kutakat természetes forrás táplálta, a növénytermesztést lépcsőzetesen kialakított földteraszokkal oldották meg. Naponta közel 2000-en látogatják meg, felfedezését hivatalosan a kalandos életű Hiram Bingham nevéhez kötik.
    GettyImages-101020294
    Fotó: Brent Stirton / Getty Images Hungary
  4. Chichén Itzá, Yucatán-félsziget, Mexikó
    A maja-tolték romváros egykor a Maja Birodalom központja volt: egy hatalmas város, ami a ruha, rabszolga-, méz- és só-kereskedelem fő helye volt, és persze gazdasági-kulturális és politikai csomópont is. Az 500 körül épült települést a 10. században a toltékok elfoglalták, majd a majákkal szövetségre lépve megtették a maja-tolték birodalom fővárosává. A toltékok honosították meg Kukulkán tollas kígyóisten kultuszát, aminek nyomai ma is láthatóak a romvárosban. Emblematikus építménye például a spanyol hódítók által csak El Castillónak, vagyis kastélynak nevezett főpiramis, amit a kígyóisten tiszteletére emeltek - ez valójában egy kisebb piramist, a Vörös Jaguár templomát rejti. Közel 600 épületből, templomokból és több labdapályából áll. Amilyen impozáns a város építészete, annyira vérfagyasztó a története - a véres és kegyetlen emberáldozatok mindennaposak voltak. Chicén Itzá, a város neve annyit tesz: az itzai kút kávájánál. Ez valószínűleg onnan ered, hogy a félsziget lakói folyó híján természetes víznyerő aknákból jutottak hozzá a vízhez.
  5. A római Colosseum, Olaszország
    Kr. e. 70 és 80 között építették, és közel 500 évig rendeztek itt gladiátorviadalokat, látványosságokat és cirkuszi mulatságokat, nem ritkán 50 ezer néző előtt. Földrengések és kőtolvajok is pusztították a ma már részleges romállapotban álló épületet - ami ennek ellenére máig hatással van az amfiteátrumot vagy színházat építő mérnökökre és tervezőkre.
    Amíg a Colosseum áll, állni fog Róma, ha elpusztul, elpusztul Róma és a világ is.

    - írta róla Beda Venerabilis angolszász egyházi író. Vespasianus császár alatt kezdték el építeni, de csak utódja, Tito avatta fel, a legfelső üléssort pedig Domitianus alatt fejezték be.
    GettyImages-468527942
    Fotó: Franco Origlia / Getty Images Hungary
  6. Tádzs Mahal, Agra, India
    "A paloták koronáját", a hatalmas mauzóleumot Sáh Dzsahán mogul sah építtette 1632 és 1647 között gyermekszülésben elhunyt felesége, Mumtáz Mahal emlékére, akit végül itt helyeztek örök nyugalomra. A muszlim művészet legtökéletesebb alkotásaként tartják számon, pedig valójában egy teljes épületkomplexumot takar, amelyen több építészeti stílus, köztük perzsa, török, iszlám és indiai is felfedezhető. Nemcsak építészetileg kiemelkedő tökéletes arányaival, nemes anyagokból készült díszítéseivel, de az örök szerelmet is jelképezi. Évente több mint 2,5 millióan keresik fel, és mint minden hasonló építményhez, ehhez is több legenda köthető. Valószínűleg hamisak a következőek: az épület befejezése után a Tádzs Mahalon dolgozók kezét levágták, szemüket megcsonkították, hogy többet ne építhessenek hasonló csodát; a sah eredetileg egy másik, hatalmas mauzóleumot is tervezett saját magának a folyó túloldalán, az épülettel szemben, egyfajta tükörképként. Hasonlóan tévesnek bizonyult a vélekedés, miszerint a mauzóleum a folyó kiszáradása miatti változó talajviszonyoknak köszönhetően folyamatosan süllyed.
    GettyImages-169582919
    Fotó: Daniel Berehulak / Getty Images Hungary
  7. Petra romvárosa, Jordánia
    Egykor egy arab néptörzs, a nabateusok virágzó fővárosa lehetett, ma a kulturális világörökség része. Virágzása IV. Arateasz uralkodásához köthető, ekkor épült a városközpont éke, a Főtemplom is. Régészeti kutatások szerint a terület már a kőkorban, tehát Kr. e.-i 9. évezredben is lakott lehetett - fénykora valószínűleg Kr. e. 200 és 100 között volt. A nabateusok a vízvezetékek szakértői voltak, a sivatagi sziklák között álló karavánvárosban képesek voltak egyfajta pszeudo-oázist alkotni. Emellett kőbe vájt szobrok, egy 4000 férőhelyes amfiteátrum és egy El-Deir nevű kolostor is állt a városban. A 7. századtól kezdve viszont fokozatosan elnéptelenedett, míg végül csupán beduin pásztorok tudtak a létezéséről. A keresztes lovagok után egy svájci felfedező, Jean Louis Burckhardt talált rá Petra romvárosára.

További jelöltek voltak, de végül nem kerültek be a listára olyan látványosságok, mint az athéni Akropolisz, a párizsi Eiffel-torony, a moszkvai Kreml és Vörös tér, a new york-i Szabadság-szobor, a Sidney-i Operaház, vagy épp Timbuktu Maliban.

A világ 7 természeti csodája

Az előbbi lista összeállítása mögött álló szervezett megszervezte a világ természeti csodáinak szavazását is. Hasonló módon lehetett szavazni itt is, végül a világ 222 országából 440 jelöltre érkezett voks. 2009-ben 28 jelöltre szűkítették a listát, ezekre 2 évig lehetett szavazni. 2011. 11. 11-én hirdettek eredményt, természetesen 11 óra 11 perc 11 másodperckor.

1. Amazónia esőerdeje

2. Ha Long-öböl

3. Iguazú-vízesés

4. Dzsedzsu-sziget

5. Komodo Nemzeti park

6. Puerto Princesa

7. Tábla-hegy