György

Kié az első absztrakt festmény?

2017.04.19. 09:20

Programkereső

Egóharcok, művészi tolakodás, és egy spirituális megközelítés - a XX. század egyik legnagyobb hatású mozgalma forradalmasította a művészeti ábrázolást.

Ki készítette az első nyugati absztrakt festményt? A kérdést Vaszilij Kandinszkij absztrakt festő özvegye tette fel 1947-ben, egy csapatnyi kutatóval a háta mögött. Ez a festőt is erősen foglalkoztatta élete során, hiszen maga is az absztrakt egyik úttörő művésze volt - ahogy ő tartotta, az első

Kandinszkij 1935-ben írt levelet egy New York-i galériatulajdonosnak, ragaszkodva ahhoz, hogy  az első absztrakt művészként hivatkozzanak rá. 

Vaszilij Kandinszkij
Vaszilij Kandinszkij

Valójában ez a világ első absztrakt képe, mivel akkoriban még senki nem festett ilyen stílusban. Más szóval, ez egy »történelmi jelentőségű kép«

- írta egy szóban forgó, 1911-es munkájáról.

Nem Kandinszkij volt az egyetlen, aki igyekezett harcosan megőrizni örökségét, és ha lehet, csiszolni is hírnevén. Olyan korai absztrakt festők, mint Robert Delaunay, Mihail Larionov, Natalia Goncharova vagy Kazimir Malevics többször szándékosan korábbra datálták képeiket, mint mikor valójában készültek – persze az elsőbbség kedvéért.

Ez a fajta művészeti tolakodás úgy tekint a találmányokra, mint egyéni tettekre

- írja Leah Dickerman, a MoMA kurátora egy, a témába vágó kiállításhoz készült esszéjében. "Ez a fajta megközelítés viszont félrevezető. Egy egyedülálló géniusz munkája helyett az absztrakció felé vezető első lépcsőfokra egyszerre többen is ráléptek – több alkotó, különböző előjelekkel és gondolatokkal" - tette hozzá. A MoMA 2012-es kiállítása (Inventing Abstraction, 1910-1025: How a Radical Idea Changed Modern Art) épp ezt próbálta bizonyítani.

115

A XX. század  beköszöntével a világ addig nem látott módon összekapcsolódott. A gőzhajók, autók és vonatok segítségével jócskán lecsökkentek a fizikai távolságok, a telefon, a távíró és a rádió pedig könnyedén összekötötte a világ legtávolabbi pontján élőket is, és az információtovábbítás is felgyorsult. Mindez a művészeti világra is befolyással volt: csak Párizsban 20 kultúrával és művészetekkel foglalkozó folyóirat jelent meg az I. világháború előtti évtizedben. A felgyorsult világban az emberek nem akartak lemaradni a kreativitás és művészet legújabb vívmányairól. Ebben az évtizedben indult el az olasz futuristák nevével fémjelzett utazó kiállítás-mozgalom is.

A történészek a lehetőségek koráról beszélnek ebben az évtizedben. A fényképezést például három ember találta fel egyszerre. Csak Daguerre bizonyult a legjobbnak marketingben és szabadalmaztatásban

- mondta Masha Chlenova, a MoMA már említett kiállításának másik kurátora.

A fényképezéshez hasonlóan az absztrakt festészet feltalálása sem egyetlen ember nevéhez fűződik - még ha ma Kandinszkijt is emlegetik sokan az irányzat apjaként. Komposition V című alkotása valóban ugrásszerű érdeklődést generált az absztrakt festészet iránt. Az 1911 decemberében Münchenben kiállított festmény viszont közel sem jelent egyet az irányzattal - viszont a széles nyilvánosság számára ismertté tette az absztrakcionizmust, és irányt is mutatott.

Az ábrázolásmód ekkor már évek óta foglalkoztatta Kandinszkijt. On the Spiritual in Art
című manifesztumának vázlata már 1909-ben feltűnt, végül a teljes írás a Komposition V-tel egy időben jelent meg. Ebben fektette le az absztrakt ábrázolás alapjait, de még évek kellettek hogy maga Kandinszkij megtalálja saját technikáját és elkezdjen semmi mással össze nem téveszthető képeket alkotni.

Először megalkotta a gondolatot, csak utána festette meg

- mondja róla Chlenova.

Leah Dickerman szerint a cseh születésű Frantisek Kupka volt az első, aki kiállított műveivel elszakadt a megszokott figuratív ábrázolástól. Festményei – Amorpha, Chromatique chaude és Amorpha, Fugue à deux couleurs – 1912 októberében a párizsi Salon d’Automne-on kerültek bemutatásra. A kiállításról híradós összeállítás is készült, amit Európa- és Amerika-szerte vetítettek. Diskerman szerint az, hogy Kupka nagyközönség előtt is mert dacolni a konvenciókkal, összefügg a festő élettörténetével. Habár Prágában és Bécsben nőtt fel, és művészetét szimbolistaként kezdte, később Párizsba költözött és csatlakozott az ott virágzó avantgarde-mozgalomhoz – ezzel egyszerre vált bennfentessé és kívülállóvá a művészeti világban, ami elég termékenynek bizonyult festészetében.

František Kupka, 1912, Amorpha, fugue en deux couleurs (Fugue in

Az első absztrakt kép megnevezésének további nehézségét adja, hogy nehéz meghatározni az irányzat küszöbét.

Mikortól válik egy absztrahált ábrázolás absztrakcióvá?

Francis Picabia francia avantgárd festőt szintén gyakran emlegetik az elsők között. Caoutchouc (Rubber) című akvarelljét 1909-ben fejezte be, amivel Kandinszkij absztraktív elméletét is megelőzte. Néhány tudós szerint viszont ez a festmény nem szakít teljesen a figuratív ábrázolással, felfedezhetőek rajta például egy csokor virág ábrázolásának maradványai.

A MoMA absztrakcionozmus feltalálásáról szóló kiállításának kurátorai szerint a tárlat összeállításakor először szigorúan meg kellett határozniuk a kritériumokat: mi számít absztrakt alkotásnak? "A mi fő szempontunk a művész pozíciója volt és az, hogy saját állítása szerint mennyire absztrakt az, amit csinált" - mesélte munkájáról Chlenova. "A terminológia már egy kissé más kérdés, mert az "absztrakt" szót nem feltétlen használta mindenki. De a művészek nagyon is tudatában voltak annak, hogy mit alkottak.

A svéd Hilma af Klint például nem került be a MoMA kiállításába. A festőnőre a Moderna Museet 2013-as, első retrospektív kiállítása irányította rá ismét a közönség figyelmét. Klintet egész életében tájkép- és portréfestményeiért ismerték, és csak halála után derült ki róla, hogy az absztrakcióval is kísérletezgetett. Ekkor derült fény arra is, hogy már 1906-ban, több közismert "elsőt" megelőzve színes formákat, spirálokat és ábrákat festett.

Ezzel megelőzte például Kandinszkij manifesztumát is.

Hilma af Klint 1907 - The key to the work up to this point
Klint ilyen irányú képei mégsem művészeti útkereséséből, hanem az okkult iránti érdeklődéséből eredtek.

Az 1890-es évektől rendszeresen rendezett szeánszokat barátaival, ahol az automatikus rajzolást és írást gyakorolták. Később, mikor elkezdett dolgozni non-figuratív képein, azt állította, hogy spirituális erők vezették a kezét - emiatt nem ment át a MoMA kurátorainak szűrőjén. Chlenova szerint a kiállításon megjelenő alkotók mind úgy járultak hozzá az absztrakt művészethez, hogy folyamatosan fejlesztették és gyakorolták az ábrázolást, és tudatosan utasították el, hogy a külvilágra vonatkozó bármilyen jel vagy referencia megjelenjen a képeiken.

Nem mindenki értett egyet az ilyen jellegű szelekcióval - egyesek szerint az, hogy valaki misztikus megközelítéssel viszonyult az absztrakcióhoz, nem kellene kizáró oknak lennie.

A spirituális még mindig egy mocskos szónak számít a művészeti világban

– mondta Maurice Tuchman a New York Times-nak 2013-ban. "Amikor felülkerekedünk a spiritualitással szembeni előítéletünkön, akkor Klint munkái is ismertté válhatnak a széles közönség előtt is" – folytatta.

Abban viszont mindenki egyetért, hogy az absztrakt festészet megjelenése forradalmasította a XX. századi művészetet - és azt sem vitatja senki, hogy ennek az irányzatnak a gyökerei és elődei évszázadokkal ezelőtt megjelentek a nyugaton kívüli tradíciókban.

Ideje lenne az absztrakciót kicsit absztraktabban kezelni, és nem azon aggódni, ki lehetett az első

– tanácsolja az irányzatról szóló kiállítás kurátora.