Vendel

Őskori barlangtól a szent szigetig - új helyszínek a világörökségi listán

2017.07.10. 10:35

Programkereső

Idén eddig nyolc, köztük dán, francia, német, iráni, lengyel helyszínnel gazdagodott az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Oktatási Szervezetének (UNESCO) világörökségi listája - tette közzé holnapján a szervezet vasárnap.

Újonc a listán a németországi Sváb-Alb hegység hat barlangja, ahol az 1860-as években felfedezték a jégkori ember egyik legrégibb ismert kultúráját. A barlangokban talált művek - barlangi oroszlánokat, mamutokat, lovakat ábrázoló barlangrajzok, hangszerek és díszek -, melyek kora 43 ezer évestől 33 ezer évesig terjed, a világ legrégibb művészeti alkotásai közé tartoznak.

Felkerült a listára a 16. és 17. században épült velencei erődvonal 15 épülete, melyek az észak-itáliai Lombardiától a mai Horvátországon át Montenegróig, egy több mint 1000 kilométeres vonalon védelmezték a velencei dózsék szárazföldi és tengeri birtokait.

Világörökség lett az iráni fennsíkon, Iszfahántól délkeletre fekvő Jazd település, amely "a sivatagi túléléshez szükséges, korlátozottan rendelkezésre álló javak felhasználásának élő tanúja". Jazd a zoroasztrizmus központja, mecsetei, minaretjei, hagyományos építési stílusa megmenekült a modernizációtól.

A japán Kjúsú szigettől 60 kilométerre nyugatra emelkedő Okonosima szent szigete szintén világörökségi helyszín lett. A szinte érintetlenül fennmaradt régészeti ásatási helyen látható, hogy változtak a szigeten végzett rituálék a 4. és a 9. század között.

Az UNESCO július 9. óta ülésező világörökségi bizottságának 41., július 12-ig tartó tanácskozásán hét természeti, 27 kulturális és egy vegyes helyszín nevezését vizsgálja meg a bizottság, emellett áttekinti a veszélyeztetett 55 világörökségi helyszín állapotát. A bizottság döntött korábban arról, hogy a veszélyeztetett világörökségi helyszínek közé került Bécs belvárosa és az Izrael által megszállt Hebron óvárosa, a Nagy-korallzátony azonban nem.  Magyarország idén nem jelölt helyszínt a listára.