Lenke

Történelmi jelentőségű csigaházat találtak

2017.07.17. 16:20

Programkereső

Már az őskor embere is igyekezett valami szépet és maradandót alkotni, és feldíszíteni magát - ennek jele lehet a most felfedezett csigahéj.

Az Irak északkeleti részén található Shanidar barlang régészeti lelőhely fontos helyszíne a paleontológiai ásatásoknak.

1950-ben Ralph Solecki, a Smithsonian antropológusa csapatával 10 neandervölgyi csontvázát találta meg a helyszínen.

A nyolc felnőtt és két csecsemő maradványai 35 000- 65 000 évesek is lehetnek. Van, akié teljes, hiánytalan csontváz, másé viszont csak néhány csontdarabból áll. Egyikük a "shenidari virágos temetés" néven vált ismertté, mert egy pollen-analitikus olyan pollencsomókat talált a csontvázhoz közel, amelyek valamilyen gyógynövényből származhattak.

2014-ben egy angol-kurd régészeti kutatócsapat elkezdte újra átvizsgálni a sírt. Céljuk, hogy megállapítsák a temetések sorrendjét, a maradványok pontos korát, azt, hogy valóban temetéssel kerültek-e a földbe, illetve hogy mi köze a virágoknak az egészhez. A csapat, amelynek egyik tagja a The Conversation című oldalra írt tanulmányt eredményeikről, egy rakás "kulturális törmeléket" fedezett fel a lelőhelyen - és egy új neandervölgyi maradványt is.

GettyImages-173371639
Fotó: Culture Club / Getty Images Hungary
Egyik legfontosabb felfedezésük egy csigaház-szerű héjplakett volt, amely a felső paleolitikumból származhat.

A helyi felső-paleolitikumi kőszerszámipar neve Baradostian, és időszámításuk előtti 36 ezer évre datálódik. A régió ebből az időszakból származó leleteit az anatómiailag modern emberrel társítják a régészek.

2009-ben két amerikai antropológus fedezte fel, hogy a Shanidar barlang déli részén talált, két felnőtthöz és két fiatalkorúhoz tartozó részleges és összeégett maradványok Baradostianiak lehetnek. Egy bolgár régész pedig, akinek a kőeszközök a szakterületei, egy Baradostian eredetű zápfogat talált Irán nyugati részén. A szakértők a felfedezések után egyértelmű párhuzamot vontak a Baradostian és a modern emberek között.

A Shanidar barlangban a Baradostian idejéből származó földréteg több méter vastag, és elképesztő mennyiségű apróbb kulturális leletet tartalmaz az állati maradványoktól kezdve a kőszerszámokon át a már említett csigaházig.

Maga  csigaház az Assyriella  nevű földicsigától származik, és rendkívül kicsit: mindössze 9.2mm x 4.6mm és négyszögletes formájú.

Ami leginkább meglepte a régészeket, hogy mindkét oldalán bevágások találhatóak, amelyek szinte biztos nem természeti jellegűek.
Képünk illusztráció!
Képünk illusztráció!
Fotó: Wikimedia Commons

A belső oldalán található faragások négyszögletesek, és valószínűleg egy élesre csiszolt kővel ejtették őket. Körülöttük a csigaház sarkait is meglazították. A külső oldalán található minta átmetszi a csigaház természetes barázdáit - a lelet ezt a részét viszont jobban megviselte az a pár tízezer év, amit a föld alatt töltött, és egy része az erózió következtében kikopott.

A csigaház felső hegyének kifúrása vagy eltávolítása a csigaevés egyik bevett módszere volt a korban - az állat a prehisztorikus étrend egyik bevett fogása volt. A korábbi feltételezések szerint a héjplakett csak egy eszköz volt, amivel vágni vagy faragni próbáltak - ehhez viszont a csigaház túl kicsi, a héja pedig túlságosan lágy. Épp ezért a cikk szerzője szerint a házon található vágásokat direkt készíthették - vagyis alkották, ahogy a művészek szokták. Olyan feltételezések is vannak, ami szerint a csigaház egyes részeit díszként használhatták ruhákon vagy fatárgyakon.

A felső-paleolitikum Európában és Nyugat-Ázsiában elsősorban arról ismert, hogy a korban már összetett technológiákat használtak - akár fából, kőből és csontból készült eszközöket is. De találtak már ebből a korból származó személyes díszítéseket is, mint például kilyukasztott fogakat és kagylókat. Szintén ebből a korból származnak az olyan, esztétikai érzéket kifejező alkotások, mint például a francia Chauvet barlangból származó barlangrajzok, a Willendorf-i Vénusz, vagy az úgynevezett Pavilon-i Vörös Hölgy, ami a legrégebbi, Egyesült Királyság területén talált lelet. A most talált csigaház egy ezekhez hasonló, ritka felfedezés lehet, ami szintén az esztétikai gyönyör kedvéért készült. Azon ritka leletek egyike, ami azt bizonyítja, már a felső-paleolitikum emberei is tettek azért, hogy jobban nézzenek ki, és feldíszítették magukat, például egy ilyen csigaházzal.