Erzsébet

Agyműtéte közben adott szerenádot az orvosoknak ez a szaxofonos

2017.09.02. 16:30

Programkereső

Képzeljünk el egy 25 éves fiatalembert, akinek mindene a zene. Ez az illető egy napon arra lesz figyelmes, hogy hallucinál, fejfájás és szédülés gyötri. Kiderül, hogy agydaganata van. Éppen a zenéért felelős agyi terület közelében.

Dan Fabbio szaxofonos, zenetanár ekkor kétségbeesett keresésbe fogott, hogy megtalálja a legjobb gyógymódot. Végül orvosok, tudósok és zenészek csoportja állt össze, akik közösen arra jutottak: az agyműtétet ébren kell rajta elvégezni, úgy, hogy közben szaxofonon játszik. Erre azért volt szükség, mert -bár a daganat jóindulatúnak bizonyult, és sebészileg könnyen hozzáférhető volt- egy olyan területen helyezkedett el, ami a zenei funkcióért is felelt.

170901saxophonesurgery1

Web Pilcher neurológiai és idegsebész kifejtette: „Mivel a daganat eltávolítása károsíthatja a szöveteket és megzavarhatja a különböző agyi területek közötti kommunikációt, fontos, hogy minden egyes betegnél részletesen feltérképezzük az agyat. A nyelvi és motorikus funkciók tesztelése viszonylag egyszerű dolog, de

egy zenész esetében a zenei képességek felmérése sokkal összetettebb feladat”.

Éppen ezért Pilcher doktorhoz a Rochester Eastman School of Music zeneművészeti egyetem professzora, Elizabeth Marvin is csatlakozott. Ketten egy olyan kognitív tesztsort dolgoztak ki, ami segített felmérni a zenélés közbeni agyi aktivitást. Ez a következő volt: a funkcionális MRI vizsgálat alatt Fabbióval rengeteg rövid dallamot hallgattattak, ez alapján készítettek egy részletes, háromdimenziós térképet Fabbio agyáról – ebben a tumor és a zenei funkció is pontosan körülhatárolt volt. Ugyanakkor – bár ez a teszt alkalmas volt arra, hogy a zenei folyamatok feldolgozását, a hangok felismerése és megismétlése közbeni agyi aktivitást megmutassa,

a kutatócsoportnak arra az információra is szüksége volt, hogy zenélés közben mi történik Fabbio agyában.

Ezért döntöttek úgy, hogy megkérik, hozza be szaxofonját a műtőbe és játsszon, miközben műtik. Ez fizikailag is nehezen kivitelezhetőnek bizonyult, tekintve, hogy fekve korlátozott lehetőségei voltak Fabbiónak a hangszer megszólaltatására, és a kitartott hangokhoz olyan mennyiségű levegőt kell megmozgatnia, ami miatt óriási nyomás keletkezik az agyban. Ezért végül egy koreai népdal mellett döntöttek, amiben rövidebb hangok és kisebb dinamikák szerepeltek.

Hibátlanul játszott, és az operáció végén az összes jelenlévő orvos és asszisztens tapsolt”.

Fabbio azóta felépült és visszatért a zenéhez, a kutatóknak pedig a műtét előtt, alatt és után összegyűjtött információk segítettek megérteni az agy szerkezetének és működésének összetettségét. Arról is hasznos információkat szereztek, hogy mi különbözteti meg egymástól az agy nyelvi és zenei funkciókért felelős területeit. Míg tíz évvel ezelőtt az agyat egyszerű eszközökkel, főként elektromos stimulációval vizsgálták, addig mára a kognitív tudomány is segíti az orvosok munkáját.

(via: SlippedDisc)