Orsolya

a cirkuszművészet rovat támogatója a fővárosi nagycirkusz

Nádasdy Ádám a cirkusz nyelvét is lefordította magyarra

2017.10.06. 13:38

Programkereső

Ha valaki, akkor Nádasdy Ádám érti Shakespeare nyelvét, de érti és értékeli-e az olyan adaptációkat, amik egyáltalán nem élnek a bárd szavaival, mert – tegyük fel – a cirkusz nyelvére ültetik át az egész történetet, ahogyan azt Uray Péter rendező és a Baross Imre Artistaképző végzős tanulói tették a Rómeó és Júliával.

Kíváncsi voltam, hogyan fog tudni kapcsolódni az ELTE professzora, Nádasdy Ádám költő, műfordító a Rómeó és Júlia újcirkuszi feldolgozásához.

Októberben ugyanis az oktatásé és a történetmesélő előadásoké a főszerep a manézsban.

Minden előadás után egy meghívott előadó beszél a látottakról és értelmezi saját szemszögéből Uray Péter és az artistaképzősök itthon egyedülálló, akrobatikus, szótlan adaptációját és a Fekete Péter Lúdas Matyi-rendezését. 

Nádasdy Ádám rendhagyó órája a Rómeó és Júlia után
Nádasdy Ádám rendhagyó órája a Rómeó és Júlia után
Fotó: Urbán Ádám

Nádasdy Ádám műfordítóként, Shakespeare műveinek egyik legjobb ismerőjeként és gyakorlott egyetemi előadóként a személyesség útját választotta, igyekezett a kamaszok nyelvére lefordítani Shakespeare-művét és érdekes adalékokkal szolgálni a darab kapcsán. Tetszett neki a gengszter korszakba helyezett feldolgozás, és őszinte csodálattal beszélt arról a rengeteg munkáról, amit az artistaképzősök előadása mögött áll. Mint mondta, a színpadi átírásnak egy nagyon szép példáját láttuk ebben a szótlan előadásban, ami ráadásul

azért is adekvát, mert a Rómeó és Júlia cselekménye a bálokkal, párbajokkal önmagában is az egyik legmozgalmasabb darabja a szerzőnek.

Nádasdy Ádám rendhagyó órája a Rómeó és Júlia után
Nádasdy Ádám rendhagyó órája a Rómeó és Júlia után
Fotó: Urbán Ádám

„Ki szereti az étcsokoládét?” - tette fel a kérdést a középiskolásokból álló közönséghez intézve, majd meg is indokolta szokatlan kérdésfeltevését:

Amikor az ember fiatal, akkor tragédiát szeret nézni, és tejcsokit szeret enni, amikor pedig megöregszik, akkor komédiát nézni és étcsokit enni”

- ezzel a szokatlan szentenciával vezette fel előadását. „Az élet ugyanis nem édes. Úgy látszik, ez kell a fiatal léleknek: a halál”. Magyarázta keserédes iróniával, miért is szeretjük annyira nézni mások szenvedéseit a színpadon. De ezzel nagyjából le is zárta az örök érvényű igazságok sorát és rátért arra, mit tanulhat egy tizenéves az angol bárd darabjából. 

„Mit nem szabad csinálni?” - kérdezte. „Például eltitkolni a szüleid előtt, hogy férjhez mentél” - magyarázta Júlia és Rómeó titkos frigyét. Bár a tizen-, de még a huszonévesek körében sem áll fenn manapság ennek veszélye, de azért derültség kísérte ezt a mondatot, mint ahogy azt is, amikor Tybalt Mercutio ellen elkövetett gyilkosságát, és Rómeó bosszúvágyát úgy magyarázta:

Lehetőleg ne forraljunk vérbosszút!”

Rómeó további vétke volt Nádasdy szerint az, hogy elment a Capulet-bálba. Ne menj el házibuliba, ha nem vagy meghívva!” - tanácsolta a fiataloknak. Az előadás erősségeként emelte ki egyébként a báljelenetbena táncelemek és az akrobatikus mozdulatok, valamint mutatványok szerves egységét, például, ahogyan Rómeó a „bocsánat, kezit csókolom, de artista vagyok”-attitűddel a báli jelenetben a konvencionális táncok után egy mozdulattal átvetette a válla körül Júliát.

Nádasdy Ádám rendhagyó órája a Rómeó és Júlia után
Nádasdy Ádám rendhagyó órája a Rómeó és Júlia után
Fotó: Urbán Ádám

Nádasdy Ádám érdekes kérdésfeltevése volt, hogy vajon ki a tragédia igazi hőse? A hős fogalmát ő abban határozta meg, hogy az a személy, aki komoly döntéshelyzet elé kerül és rosszul dönt. Szerinte ebben az értelemben Júlia volt az igazi hőse a darabnak. Izgalmas adalék volt, és talán valóban közel hozta a fiatalokhoz a darabot, amikor a fiúk és lányok érzelmi, testi érettségének különbözőségeiről beszélt. Mint mondta,

Rómeó csak „elméleti szerelmes” volt

egészen addig, amíg nem találkozott Júliával. Volt egy plátói szerelme, de egyébként teljesen tapasztalatlan volt, amit az a mondat is alátámasztani látszik az eredeti szövegben, amikor az első csóknál Júlia azt mondja Rómeónak:

You kiss by the book”

- amit lehet bókként is értelmezni ('úgy csókolsz, ahogy az meg van írva'), de iróniának is ('papírszagú a csókod'). Nádasdy Ádám ugyanakkor úgy véli, Rómeó megy végig a legnagyobb jellemfejlődésen a darab során, hiszen attól a ponttól, hogy "életet ad", vagyis elveszti szüzességét, eljut odáig, hogy életet vesz el, vagyis embert öl. Nádasdy Ádám nyilvánvalóan nem tudta az egész darabot részletekbe menően értelmezni ötven percben a fiatalok számára, de új nézőpontokat vetett fel, és bizonyosan első volt abban is, hogy Shakespeare-től angolul idézett a manézsban. Mindez egy valóban előremutató kezdeményezés, a cirkuszpedagógia keretében történhetett meg a Fővárosi Nagycirkuszban. 

További rendhagyó órákról ide kattintva tájékozódhat!