Hortenzia, Gergő

Szmájli

2009.11.09. 10:00

Programkereső

Létay Dóra saját írásaiból összeállított önálló estje november 25-én lesz látható először a Thália Színházban.

A Szmájli egy nő fejlődéstörténete, megfigyelés, önreflexió, kinyilatkoztatás és mese, hetven percben. A színpadon egy fotel, egy mikrofon és egy pár piros cipő. A nő beszél, susog, táncol, hallgat, hol tizenegy éves, hol száz. Nincs idő, csak tér. Színház.

"Így hát ott maradok, sminktől karikás, véresen csillogó szemekkel, borostától kidörzsölt állal, mezítláb topogva a konyhában, szeretkezéstől elvékonyodott derekamat nyújtóztatva, mint a macskák, és kortyolgatni kezdem az édes, forró kávét előbb a sárga, aztán az indigókék bögréből. Még mindig nincs függöny a konyhaablakon, ami a gangra néz, a szemben lakó öreg szerelmespár talán már hófehér, pucér testemet mustrálgatja. A szobában gyertyacsonk, feldőlt üveg, harisnya, melltartó, bugyi az ágyrésbe szorulva, földre hányt párnák és vakító napsugarak. Beállok egy fénynyalábba, hónom alá fogom az egyik bögrét (a sárgát), kortyolok a kékből, nézem szemben a hegyet, közben bekapcsolom a tévét. Valami nagyzenekar játszik, olyan, mint az újévi koncert, csak közvetítés nélkül, ünnepi hangulatba kerülök. Berreg a villamos, egy lassú busz megy el, vasárnap van."

Létay Dóra
Létay Dóra

"Értse meg az univerzumi törvényeket. Akció, reakció. Ok, okozat. Ha ön szeretné a problémáit megelőzni és betelefonál, bekerül a műsorba. Ok. Okozat; én elmondom önnek, mit látok, és a problémája megoldódik. Mert ebben mindent elmondok. Anyagi helyzet, család, társkapcsolat, különböző sorscsapások."

"Kedves L. D.!

Kérjük önt, ne írjon. Maga nagyon buta nő. Visszatetszőnek találom, hogy intelligens, szociálisan érzékeny valakinek tűnteti fel magát, holott meg kéne maradnia annak, ami; egy csinos, buta, felejthető arcú sorozatszínésznőnek. Az írásai nagyon bugyuták. És a színházi alakításai is. Ön, úgy, ahogy van, egy katasztrófa. Üdvözlettel: Károly"

Írta és előadja: Létay Dóra

Rendező: Szanitter Dávid