Gyöngyi

A Kennedy-klán mocskos titkai

2010.03.28. 16:23

Programkereső

…a végére határozott meggyőződésünkké válik, hogy a lehetséges jelöltek közül (úgy mint: maffia, CIA, Fidel Castro, Lyndon Johnson) John Fitzgerald Kennedyt az alelnöke gyilkoltatta meg, s hogy az elnökkel és igazságügy miniszter öccsével is kapcsolatot ápoló szex szimbólum, Marilyn Monroe halála a családfő előéletét idézi, aki céljai elérése érdekében… nőket tett tönkre, gyilkoltatott meg a gyanú szerint.

"Szerette, ha beleszeretnek."

A forgószínpad állandó mozgása, a színészek folyamatos jövésmenése jelzi, hogy itt aztán izzik a levegő, folyamatosan valami nagy horderejű, életbevágó történik. Ezen kívül a színpad hátulját betöltő, égig érő irathalmaz játszik, előbb a képek, később a video bejátszások háttereként. A hamburgi Thalia Theater Nemzetiben vendégeskedő produkciója előtt elhangzott beszélgetésben a rendező Luk Perceval azt mondta, nem akarta a színészekre bízni, hogy közvetlenül jelenítsenek meg egy-egy valóságos figurát. Nyilvánvalóan ezért választotta a színészek által interpretált, ám epikusabb formát. Ezzel, magunk közt szólva, nagyjából kiiktatta a színészet lényegét, a szokásosnál többet bízva a maga írta (szerkesztette) szövegre. Az ember ily módon kénytelen elgondolkodni, hogy e precízen kidolgozott "fölolvasószínházi" élmény helyett elég lenne talán egyszerűen elolvasni az egykori dokumentumok alapján létrehozott szöveget.

The truth about the Kennedys
The truth about the Kennedys

A történet a 19. században, az éhező Írországból áttelepülő, katolikus családalapító amerikai szárnypróbálgatásaival kezdődik. Joe, az unoka, a későbbi erőskezű családfő meséli, mutatva azt is, amit az egész történet sugall. A Kennedy-klán soha nem látott hatalmi törekvéseinek és ebből eredő sikereinek az Egyesült Államokban a leghíresebb Kennedyk apja, Joe Kennedy volt a kezdete és alapjában a vége is. Joseph Patrick, a nőfaló üzletember és diplomata, Roosevelt tanácsadója, második világháború előtti londoni nagykövet, Hitler bizonyos eszméinek az elfogadója, aki a családban hagyományt teremtő hatalmi praktikákat épp a Roosevelt elnökkel való, zsarolásig fajuló összecsapásokban csiszolgatta. Történetéből antik sorstragédia bontakozik ki. Egy zsarnoki jellem hatalmi extázisának gátlástalansága, egy olyan emberé, aki egy személyben volt az amerikai történelemben egyedülálló sikertörténet vezéralakja és véres családi tragédiák okozója. Az előadás ezzel együtt óvatosan fogalmaz, hisz a valóságos történetnek még vannak élő szereplői. Nem kimond, inkább csak terelget. De azt olyan határozottan, mintha a szájunkba rágná, hogy mi legyen a véleményünk. Így a végére határozott meggyőződésünkké válik, hogy a lehetséges jelöltek közül (úgy mint: maffia, CIA, Fidel Castro, Lyndon Johnson) John Fitzgerald Kennedyt az utóbbi, vagyis az alelnöke gyilkoltatta meg, s hogy az elnökkel és igazságügy-miniszter öccsével is kapcsolatot ápoló szexszimbólum, Marilyn Monroe halála a családfő előéletét idézi, aki céljai elérése érdekében nem csak, hogy ellenfeleit juttatta börtönbe koholt vádakkal, de nőket tett tönkre, gyilkoltatott meg a gyanú szerint.  

JFK alakja (akit leginkább az elnöksége előtt használt becenevén Jack-ként emlegetnek) ebben a történetben értelemszerűen az apja árnyékában marad. Azt, hogy épp ő jutott a csúcsra, a véletlennek köszönheti. A legtehetségesebbnek tartott Kennedy-fiú, az elsőszülött Joe gépét lelövik a második világháborúban. Így terelődik apja figyelme Jackre, mint legvérmesebb vágyai megvalósítójára. Sokkal többet nem is tudunk meg róla, mint amit már eddig tudtunk. Legföljebb ha annyit, hogy többet akart a nőktől, mint szexet. Szerette, ha beleszeretnek...

A történetnek egyébként alig akad szerethető figurája. A nem túl éles felfogású, ám igazából csupán diszlexiás Kennedy-lány, a már csak szánalomból is szerethető Rosemary mellett, akit apja egy indokolatlanul elvégeztetett agyműtéttel egész hátralévő életére cselekvőképtelenné tesz, Jacklin Kennedy, az elnökfeleség az egyetlen, aki bekerülve a hírhedten híres családba, aránylag rokonszenvesen érvényesíti a saját érdekeit. Talán azért jut neki ez a kitüntetett szerep, mert ha elbánni nem is, de valamennyire bánni tudott apósával, a még súlyos betegen is tekintélyt parancsoló Joe-val...

Hogy mit mond ez a sztori 2010 Európájában? Ebből a fejlett történelmi elemzőkészséggel megírt, hosszúra nyúlt "újságcikkből" nagyjából megtudjuk, hogy minél nagyobb a hatalom, annál nagyobb a bűn. Bizonyítják a történelem legkülönfélébb korokban lejátszódott királydrámái is. Ma sincs ez másképp. És gyaníthatóan soha nem is lesz.

Videók az előadásból