Kelemen, Klementina

Színikritikusok Díja - a legjobb zenés/szórakoztató, független és gyerek-/ifjúsági előadás

2011.08.31. 10:30

Programkereső

A Színházi Kritikusok Céhe nyilvánosságra hozta a 2010/2011-es évad legjobbjainak névsorát. A díjátadóra szeptember 25-én kerül sor a Magyar Színházban. A gála műsorvezetői Csákányi Eszter és Pál András, rendezője Pelsőczy Réka. Sorozatunkban végignézzük a 15 kategóriát, és arra kérjük Önöket, latolgassák velünk az esélyeket!

A Színházi Kritikusok Céhe idén 31. alkalommal nyújtja át az előző színházi évad legkiemelkedőbb teljesítményeit elismerő Színikritikusok Díját. A kritikusok legalább évi kilencven premier megtekintése után voksolnak a legjobbakra. A tizenöt kategória mindegyikében három-három (vagy szavazategyenlőség esetén több) jelölt verseng, s hogy közülük ki kapja a díjat, az csak 2011. szeptember 25-én este a Magyar Színházban rendezett ünnepélyes díjátadón derül ki. A nagyközönség számára nyitott gálaműsort Pelsőczy Réka rendezi, az est műsorvezetői Csákányi Eszter és Pál András. A teljes jelöltlistát ide kattintva olvashatják.

A legjobb zenés/szórakoztató előadás kategóriájában hárman versenyeznek.

A Cabaret-t a Centrál Színházban rendezte meg Bozsik Yvette. Marozsán Erika, az előadás Sallyje így fogalmazott: "A Cabaret zeneszerzője és szövegírója is vallja, hogy Kurt Weill iskoláján nőttek fel. Nagyon sok közös zenei motívuma van a két darabnak, de mint színész is rengeteg hasonlóságot fedezek fel. Minden dal, amit eléneklek, tulajdonképpen egy kis ballada, különálló történet. Nem véletlen, hogy a dalok magukban is erősen élnek, mert nagyon dramatikusak. Nem hiszek olyan musical-előadásban, ha csak eléneklik a dalokat kiváló hangú énekesek. Az előadásmód érvényességében jobban hiszek, mint a hang szépségében." Az alkotók nem csupán eljátszani akarták a klasszikus musicalt, hanem a darab érvényességét kutatták: "Egy túlfűtött erotikájú, dekadens világban gondolkodott Yvette, mint ahogy mi, színészek is. Manapság már bátrabban merünk például a szexualitásról beszélni. Ha ez nem így van, hanem kövekkel dobálják az utcán a homoszexuálisokat, akkor mondhatjuk, hogy van a darabnak áthallása. Remélem, nem így van, inkább csak fantáziáltunk egy adott korról." A kritikapályázatunk résztvevőire is inspirálóan hatott, a szerzők engedélyével közölt Cabaret.rar, Kortárs Cabaret budapesti színpadon, illetve a Bozsik Yvette: Cabaret című írásokban erről meggyőződhetnek.

Az Egy olasz szalmakalap a József Attila Színház "régi" korszakában készült. A 2011. február 26-án bemutatott kétrészes zenés komédia rendezője Zsótér Sándor. Leonidas Fadinard, a jómódban élő párizsi fiatalember esküvőjére készül. A gondos vőlegény hazafelé tart, hogy meggyőződjön, minden rendben van-e a menyegzői előkészületekkel, ám útközben váratlan esemény történik. Lova megeszi egy hölgy szalmakalapját, aki éppen a szeretőjével sétálgat. A nő férje roppant féltékeny természet és rögtön észrevenné a különleges és ritka fejdísz, az olasz szalmakalap hiányát. A hölgy és lovagja ezért bekvártélyozzák magukat Fadinard lakásába, és elhatározzák, addig nem tágítanak onnan, amíg Fadinard meg nem szerzi nekik a kalap tökéletes mását. A fiatalember, hogy elkerülje a botrányt, a mit sem sejtő násznéppel a sarkában kalapkeresőbe indul... Eugène Labiche (1815-1888) a 19. századi Franciaország egyik legnépszerűbb színpadi szerzője. Zenés bohózatokat, komédiákat, úgy nevezett vaudeville-eket írt. Az Egy olasz szalmakalap, amit 1851-ben mutattak be Párizsban, a szerző legismertebb darabja. Bejárta a világ színpadait. Készült belőle film (René Clairs) és opera (Nino Rota) is.

Egy olasz szalmakalap
Egy olasz szalmakalap

A falu rossza 2010 nyarán készült a Vajdasági Tanyaszínházban, a produkció rendezője Táborosi Margaréta. Így írt kritikusunk a produkcióról: A falu rossza "egy csupa energia, csupa kedv, önfeledt időtöltést kínáló produkció. Az már, hogy a rendező, Táborosi Margaréta korszerű és kortársi színházi nyelvet használ a színrevitelben, további hozzáadott értéket jelent. (...) Az újvidéki színésznőből lett pesti rendező-koreográfus hallgató ismeri a közeget, ahova készíti az előadást. (...) Ahova ők mennek Kavillóról indulva, az agyonszofisztikált, ilyen-olyan jelentésrétegű, gourmet-knak szóló produkciók valószínűleg hatástalanok maradnak. (Lásd a klasszikus történetet Menuhinról, és arról, hogy az asztalnál meghalna.) Ugyanakkor az is fontos ismérve ezeknek az előadásoknak, hogy nem kizárólag a közönségigényt szolgálják ki, nem a könnyebb ellenállás vagy a gagyi irányába tolják lefelé a színvonalat. S erre ékes példa A falu rossza."

A legjobb független színházi előadás kategória a legnépesebb öt jelölttel.

A Caligula helytartója a FÜGE, a Vádli Alkalmi Színházi Társulás és a Zsámbéki Színházi Bázis koprodukciója, rendezője az ebben a szerepben debütáló Szikszai Rémusz. Az előadás nagyon friss, 2011 nyarán készült. Székely János műve a magyar drámairodalom egyik csúcspontja. Hazugság és igazság viszonyát boncolgatja, arra keresve a választ, hogyan maradhat meg embernek az ember, akár gyakorolja a hatalmat - akár, ha ki van téve a hatalmat gyakorlóknak. Becsületről, barátságról és hűségről szól. No meg árulásról és öncsalásról. Arról, hogy végre kell-e hajtani a parancsot bármilyen őrült is vagy mindent feláldozva szembeszállni véle. Áruló-e az, aki az emberségében leli meg hazáját, vagy eleve bukásra van ítélve. "Látod ezután is Jönnek őrültek és őrült helyzetek. Sosem lesz úgy , hogy ránk ne kényszerítsék Latorságuk a latrok, tébolyuk A tébolyultak - mert e nyomorult faj Sajnos mindenre kényszeríthető. Csakhogy gondold meg: mentség is a kényszer, Míg főnököd van, van mentséged is." - mondják a darabban. De valamennyien tudjuk, hogy minden mentség öncsalás... A színházhó és a televízióból ismert Szikszai Rémusz így nyilatkozott a helyszínválasztásról: "Petronius, Caligula helytartója azt a parancsot kapja, hogy a jeruzsálemi nagytemplomba helyezze el Caligula szobrát, ami egy abszurdum, mert faragott képet nem lehet bevinni az úr templomába. A helytartó Jeruzsálem felé halad három légióval, és közben arról tárgyal a zsidó főméltóságokkal, hogy vagy ők viszik be a szobrot önként a templomba vagy ő viszi be a hadsereggel. Ugyan a zsidó királyságban játszódik a történet, de mindig Petronius ideiglenes szállásán, vagyis a rómaiaknál zajlik a cselekmény. Ehhez tökéletes helyszínt nyújtanak egy katonai bázis kiürített, lecsupaszított betonmonstrum falai Zsámbékon." Akik lemaradtak a nyári etapról, ne izguljanak, mert tervezik a produkció továbbjátszását Budapesten.

A Figaro házassága a Maladype Színház társulatával készüt, Beaumarchais darabját Zsótér Sándor vitte színre a Mikszáth Kálmán téri Bázison. Az előadás számos kérdést vet fel. Ki kit szeret? Ki hogyan szeret? Ki mért szeret? És szeret-e, aki szeret? Figaro, a senki fia polihisztor hűségesen szolgálja Almaviva grófot, akivel még Sevillában akadt össze. Minden tapasztalata és emberismerete ellenére megbízik benne, elhiszi, hogy baráti, netán egyenrangú kapcsolatba kerülhet vele. Ismeri és elnézi a gróf svihákságait, amíg nem az ő érdekeit keresztezi. A szerelmét ért támadás tanítja meg neki újra, hogy nincs barátkozás a hatalommal.

Figaro házassága (Maladype Színház, fotó: Kleb Attila)
Figaro házassága (Maladype Színház, fotó: Kleb Attila)

A Korijolánusz a HOPPart Társulat előadása, a rendező Polgár Csaba. A produkciót a MU Színházban mutatták be, de a gyulai Shakespeare Fesztivál nézői, sőt maga Vilmos is tetszéssel fogadták a sajátos feldolgozást: "Az évad egyik legjobb előadása csupa ifjúval. Minden fekszik nekik: háború és politika, manipuláció és kommunikáció, zene és próza" - írja naplójában a bárd.

A Nehéz istennek lenni nemzetközi koprodukció, Mundruczó Kornéllal készült interjúnkból kiderül, hogyan, hány fesztivál és intézmény adta össze a költségvetést. A magyar partner a Trafó volt, az ő jóvoltukból került a kamion a Gyáli úti garázsba, amelyen a  Sztrugackij fivérek regénye inspirálta történet színre (platóra) kerül. A rendező a témaválasztást így indokolta: "lképesztő történetek játszódnak le a szemünk előtt, de egyszerűen nem vesszük őket észre. Nyugat-Európában vagy az arab világban teljesen legális, hogy zömmel kelet-európai lányok látják el "hússal a piacot". Számomra fontos és érdekes ennek az emberi jogi oldala, de talán még érdekesebb a művészi vonatkozása abban az értelemben, hogy mi nem a valóságot akarjuk utánozni, hanem egy nagyon banális történetet próbáltunk összerakni belőle. Mindezt sok-sok túlzással, hogy megmutassuk, ez mennyire körbevesz bennünket. Körülbelül félezer oldalnyi kutatási anyagból indultunk ki, amikor elkezdtünk csinálni a darabot. Egészen elképesztő és megrázó történetekkel szembesültünk. A színészek maguk választottak háttértörténetet (az előadásban játszó Wéber Kata például egy dubajozó lány történetét - a szerk.), amelyek nem egy az egyben jelennek meg a karakterekben, hanem csak a motívumok szintjén, mivel nem egy dokumentumszínházat csinálunk."

Pintér Béla és Társulata idén a Tündöklő középszer című előadásával került a jelöltek közé, a produkció rendezője Pintér Béla. A Szkéné színházban 2010. december 19-én bemutatott produkció kritikusunk szerint "Élcnél maradandóbb". Bővebben kifejtve pedig "A Tündöklő középszer persze nem pusztán egy sztori, hanem önvizsgálat is, szűkebb és tágabb értelemben egyaránt. (Már magának a címnek is társadalomkritikai felhangja van.) Ha alaposabban megvizsgálnánk magát a cselekményt, és hozzá ismernénk a társulat belső történetét, akkor esetleg be is azonosíthatnánk számos mozzanatot, fordulatot. Ám erre nincs szükség. Elég megsejteni vonalakat, fejleményeket."

A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás kategóriában három produkciót nomináltak.

A Cyber Cyrano a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színházban előadása. A darabot talált, de megtörtént szövegből és történetből írta Tasnádi István. A Platform 11+ uniós együttműködés keretében létrejött mű egy középiskolás lány internetes manipulációját meséli el. A kis híján tragédiával végződő  bizarr játékot az ifjúsági színházi rendezéseiért számos elismeréssel díjazott Vidovszky György állított színpadra. "Mindkettejük korábbi munkásságából lehetett sejteni, hogy egy színházi hívságoktól mentes, felhasználóbarát színházat csinálnak, így is lett. A nemrég megtörtént gimnáziumi sztoriból Tasnádi István olyan drámaszöveget írt, ami ugyan ennek a generációnak beszélt világából építkezik (nemcsak a szavakat, hanem a nyelvi logikájukat is ismeri Tasnádi - nyilván bármerre jár, a nyelvi valóság ragad rá, mint a bogáncs), de nagyon is pontosan építkező színpadi szöveg. Vidovszky György pedig úgy tud 'kamasz' szereplőket találni és velük együttműködni, mint senki más - fogalmam sincs, milyen módon dolgozik a nemhivatásos színészekkel, de ők (Nemes Anna, Varga Lili, Dér Zsolt) láthatóan jól tudják, mit miért csinálnak, miközben olyan természetesen teszik a dolgukat, mintha nem is színházat játszanának" - vélte kritikusunk.

Cyber Cyrano - Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház
Cyber Cyrano - Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház

A kis lord alapanyaga egy klasszikus ifjúsági regény. A főszereplő a hétéves kisfiú, Cedric Errol korán elvesztette édesapját; szeretett édesanyjával él egy amerikai kisvárosban. A nyílt eszű, okos, barátságos fiút mindenki szereti, jó barátja a fűszeres, Hobbs úr, másik bizalmasa Dick, a cipőpucoló. Egy nap nagy esemény történik: Cedricékhez váratlan látogató érkezik, Havisham ügyvéd, aki Dorincourt gróf megbízásából jött. Cedricet kell magával vinnie Angliába, ahol a gyermeket - nagy vagyon és birtok jövendő örökösét - várja a nagyapja. Az earl azonban annak idején kitagadta Cedric édesapját a családból, amiért egy amerikai lányt vett el, így nem hajlandó találkozni a fiú édesanyjával.  De Cedric vidámsága, jószívűsége és ragaszkodása leveszi a lábáról idős nagyapját. Valakik gonosz tervet eszelnek ki, hogy megfosszák Cedricet az örökségétől, ám amerikai barátai Angliába hajóznak, hogy lerántsák a leplet a veszélyes összeesküvésről. Ezt az alapanyagot a szombathelyi Weöres Sándor Színházban invenciózusan, ironikusan, stilárisan izgalmasan dolgozta fel Jeles András.

A kis lord (Weöres Sándor Színház, fotó: Mészáros Zsolt)
A kis lord (Weöres Sándor Színház, fotó: Mészáros Zsolt)

A pecsenyehattyú és más mesék című kötetében különböző népek furcsa, izgalmas, humoros meséit gyűjtötte össze és dolgozta át Parti Nagy Lajos. Ezekből mutatott be a győri Vaskakas Bábszínház egy csokorra valót Pelsőczy Réka rendezésében. Kritikusunk rendkívül organikusnak látja a végeredményt: "Ahogy Parti Nagy szövegeiben a legkülönfélébb nyelvi rétegek oldódnak egymásba, úgy kerülnek játékba a legkülönfélébb hétköznapi tárgyak a Pelsőczy Réka rendezte előadásban. (...) Az alkotóknak sikerült megvalósítaniuk azt, hogy a szövegeket jellemző kreativitás a színpadi történésekben is kiválóan működjön. A nyelv és az alkotói fantázia teremtő ereje megsokszorozódott, az eredmény pedig egy mulatságos, szórakoztató, felszabadítóan játékos, ötletességével lenyűgöző előadás."

Az Erste Bank által is kiemelten kezelt gálára jegyek a Magyar Színház előcsarnokában (1077 Budapest, Hevesi Sándor tér 4., tel.: 322-0014) hétfőtől péntekig 10-18 óra között, a Budapesti Kamaraszínház Szervezési Irodájában (1075 Budapest, Károly körút 21.) hétfőtől péntekig 10-18 óra között, továbbá az ismert jegyirodákban válthatók.