Jenő

Visszhangok Dörner György igazgatói kinevezése kapcsán

2011.10.08. 13:00

Programkereső

Dörner György kinevezése a szakmai bizottság javaslata ellenére az Új Színház élére váratlanul érte a színházi szakmát. A radikális jobboldali nézeteiről ismert színész, valamint az intendánsaként megnevezett Csurka István 2012 februárjától veszi át az irányítást. FOLYAMATOSAN FRISSÍTVE

Mint ismeretes, a színház vezetésére július végén tették közzé a pályázatokat a kormányzati portálon. Az Új Színház vezetésére Dörner György mellett Márta István eddigi igazgató is pályázott. Sajtóértesülések szerint az illetékes szakmai bizottság a pályázók meghallgatása után 6:2 arányban az Új Színházat 13 éve vezető Márta Istvánt támogatta. A szakmai bizottság tagjai Ascher Tamás rendező, a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora, Bérczes László rendező, Herczeg Tamás művészeti menedzser, Kováts Adél színésznő voltak. Szirtes Tamás 2004 óta a Madách Színház igazgatója. Az Új Színház és a Madách Színház élére egyaránt öt évre, 2012. február 1-jétől 2017. január 31-ig kerestek vezetőt. A pályázatokat a szakmai bizottság véleményének mérlegelésével a főpolgármester bírálta el.

Dörner György - aki korábban a Pécsi Nemzeti Színház igazgatói posztjára is pályázott - az MTI-nek mostani kinevezésével kapcsolatban úgy nyilatkozott: mivel megbízatása februártól szól, csak az év végén beszél terveiről, pályázatát sem hozza nyilvánosságra. A kiíró az Új Színházban elsősorban klasszikus és kortárs magyar művek bemutatását, színvonalas világirodalmi művek és gyermekeknek szóló előadások műsorra tűzését várja a repertoár műfaji sokszínűségének megőrzésével. Elvárás valamennyi korosztály megszólítása, különösen a fiatalok színházi nevelése, valamint az, hogy a színház helyet adjon kísérletező jellegű előadásoknak, dolgozzon határon túli rendezőkkel és anyanyelvünk ápolása is szerepeljen a művészeti programban.

Erdő (Új Színház - fotó: SzoFi)
Erdő (Új Színház - fotó: SzoFi)

A pályázatával alulmaradt Márta István augusztusban így nyilatkozott: "A pályázatomban megfogalmazom azokat a kisebb módosításokat, amelyeket tervezek, de alapjában véve se a stratégiát, se a művészi profilt nem változtatnám meg" - hangsúlyozta. Büszke arra, hogy a színház látogatottsága 87 százalékos volt, a nézők szeretik az Új Színházat. Tervei között szerepelt a szomszédos országok nemzeti és magyar színházi kultúrájának bemutatása, együttműködések megerősítése, új kapcsolatok kiépítése.

Dörner György (aki 1953. december 9-én született) pályafutását 1972-ben az Egyetemi Szí­npadon kezdte. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1979-ben végzett Horvai István és Kapás Dezső tanítványaként. 1979-től a Nemzeti Színház, 1983-tól a Katona József Színház, 1987-től a Radnóti Miklós Színház társulatának tagja, 1989-től szabadfoglalkozású szí­nművész. Játszott a veszprémi Petőfi Színház, a Nemzeti Színház, a Komédium, a Várszí­nház, a tatabányai Jászai Mari Színház, a kecskeméti Katona József Színház, a budapesti Katona József Színház, a Forrás Színházi Műhely, és a Magyar Színház előadásaiban. Eddigi szí­nházi pályafutása során többek között Ruszt József, Paál István, Zsámbéki Gábor, Székely Gábor, Ascher Tamás, Babarczy László, Valló Péter, Salamon Suba László, Ács János, Andrzej Wajda, Iglódi István, Ivánka Csaba, Vándorfi László, Gyurkovics Tibor, Pozsgai Zsolt, Bodolay Géza rendezéseiben játszott. Számos filmben is megmutatta tehetségét (Rosszemberek, Uramisten, István, a király, Egy kicsit én, egy kicsit te, Városbújócska, A csalás gyönyöre, Honfoglalás), s gyakran szinkronizál. Az érdemes művész címet 1999-ben kapta, a Szí­nikritikusok Dí­ját több alkalommal neki ítélték. Dörner - akinek nevével jelenleg mindössze a Stílusgyakorlatok a 601-től című előadásban találkozhatunk, valamint szinkronhangként hallhatjuk -, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatói posztjára is pályázott, intendánsként Csurka Istvánt jelölte meg.

A döntés kapcsán az LMP nyilatkozatott adott ki. A párt szerint a főváros vezetése korábban a József Attila Színház igazgatói pályázata kapcsán már világossá tette, hogy kultúrpolitikai kérdésekben a legkevésbé sem érdekli a szakma véleménye. Az LMP megdöbbenve értesült arról, hogy Tarlós István most Dörner Györgyöt nevezte ki az Új Színház igazgatójává. Az MTI Országos Sajtószolgálatához eljuttatott levél, melynek aláírói Karácsony Gergő országgyűlési képviselő, a kulturális és sajtóbizottság alelnöke Somfai Ágnes fővárosi frakcióvezető-helyettes, így szól: "Tarlós István nyáron a József Attila Színház élére sem a szakmai zsűri által támogatott jelöltet választotta, hanem helyette a Fidesz belső köreihez tartozó Nemcsák Károlyt nevezte ki. Az Új Színház esetében is ez történt, hiszen a szakmai bizottság összes tagja a jelenlegi igazgató, Márta István kinevezését támogatta. A helyzet annyival rosszabb, hogy a főpolgármester most nem egyszerűen a jobboldalnak, hanem a szélsőjobbnak tett gesztust. Dörner György ugyanis nyíltan a MIÉP-pel szimpatizál, és a pályázatában a párt elnökét, Csurka Istvánt nevezte meg intendánsként. Az LMP tiszteli Dörner György színészi munkáját, politikai szimpátiát pedig kész lenne magánügyként kezelni, ám a jelek szerint ez mégsem magánügy, mert ez volt a kinevezés alapja. Az LMP sajnálatosnak tartja, hogy a megszorítások által sújtott kulturális intézményeknek a politika közvetlen beavatkozását is rendszeresen el kell viselniük."

Édentől keletre - Derzsi János, Gáspár Sándor (Új Színház - fotó: Dudás Ernő)
Édentől keletre - Derzsi János, Gáspár Sándor (Új Színház - fotó: Dudás Ernő)

"Magyar drámákat akarunk játszani, magyar drámákat szeretnénk íratni" - foglalta össze Csurka István az MTI-nek Dörner Györggyel közös célkitűzéseiket. Mint fogalmazott, természetesen a saját műveit is szeretné műsorra tűzni, amelyeket egy kivétellel egyetlen színházban sem játszanak. "Méltatlan helyzetben van a magyar dráma" - szögezte le. Mint kiemelte: aktuális témákra írnának ki drámapályázatot, példaként Gyurcsány Ferenc miniszterelnök történetét, valamint a privatizáció történetét említette. "Függetlenül attól, hogy mi lesz az igazságügyi elemzése a dolognak, a magyar irodalomnak, művészetnek is el kell rendezni ezt a szélhámosságot" - tette hozzá.

Arra kérdésre, hogy ezek szerint sokkal politikusabb színházat szeretnének-e, Csurka István azt válaszolta, hogy a színház nem lehet meg író, az irodalom és politika nélkül. A társulat sorsáról egyelőre nem kívánt nyilatkozni. "Februárig a mostani társulat működik, nyilvánvaló, hogy mindenfélét meg fognak majd próbálni. De ez engem egyáltalán nem érdekel" - fogalmazott, hozzátéve, jelenleg az alkalmas írókat keresik az új darabokhoz. 

Saját szerepéről elmondta: 77 éves jelenleg, ezért nem kíván aktívan részt venni a színház munkájában. "Megírtam két drámát, amelyek azt hiszem nagy feltűnést fognak kelteni, ha valaki be meri mutatni. Eddig senki nem jelentkezett" - vélekedett. Elmondta: A hatodik koporsó című műve Trianonról, az Írószövetségek harca pedig az értelmiség mai állapotáról szól. A két dráma az idei könyvhétre jelent meg. A pályázatból kiderül, hogy Csurka István pontosan milyen feladatot kap a Hátország Színház vezetésében: "nem operatív dolgozó, hanem szellemi egyben tartó, mondjuk intendáns, aki elsősorban a műveivel akar jelen lenni". A fő dramaturg, rendező pedig "egy aktív drámaíró barátunk lesz" - fogalmaz a pályázat.

Az eredetileg nem nyilvános, ám az átlátszó.hu által közzétett - majd több színházi portál által újraközölt - pályázat motivációs levelében Dörner György arról ír, hogy nemzeti elkötelezettsége közismert, nyilvánosan vállalta egész pályája során. "Miután azonban a színházi és filmes éveim során művészek - rendezők, írók - többségével dolgoztam, nem fenyeget az a veszély, hogy kizárólag egy szűkebb csoportra támaszkodom. Sőt, úgy vélem, hogy a nemzeti dráma és annak "színházasítása", olyan ügy, amely inkább összeterel, mint szétválaszt művészeket".

Dörner György pályázatban, amely alapján a színház vezetőjének nevezték ki, úgy fogalmaz: "az Új Színházra adom be a pályázatom, mert ez van kiírva, de a színház nevét is megváltoztatnám, mert most hamis képzeteket kelt. Azt üzeni, hogy ami új, az mindjárt érték is. Ez pedig nem igaz. Ami csak azért új, hogy ezt hirdethesse magáról, az attól, különösen az elfajzott, beteges liberális hegemóniában lehet retrográd is, vagy talmi. A fenntartó hozzájárulásával Hátország Színházra szeretném változtatni a firmát". "A Hátország a szociálliberális iga alatt nyögő magyarságot jelképezi. Egy, az egész nemzet számára életbe vágóan fontos visszafoglalási igényt jelent be. Ennek a visszafoglalásnak egyik első, kicsi, de nem jelentéktelen ütközete lehet ez a színház. A magyarság a hátországból, az elnyomott, háttérbe szorított, elhallgatott, félreszorított nemzeti értékeivel, Bornemisszáival (sic!). Csokonaijaival, de Németh Lászlóval és Illyés Gyulával, fel egészen a mai követőkig megindítja a visszafoglalást a liberális, pesti vicchullám, pénzcsinálás és újabban a szórakoztató liberális állam sokszor a bordélyházak szintjére süllyedt csomópontjai ellen". 

Mint írja, "a liberális, szórakoztatóipari igénytelenségnek akar hadat üzenni a Hátország Színház, a magyar dráma színháza, amely visszatérést jelent a görög sorsszínházhoz", (...) Shakespeare színházához és "ahhoz a magyar színházi hagyományhoz, amit a Bánk Bán  (sic!) és a Karnyóné jelképez - amely gyönyörködtetett és belekiabált a magyar sorsba". Amint pályázatában fogalmaz: "egy igazságos földosztás ma is aktuális, egy igazságos színházosztás úgyszintén". A műközpontú előadásmódot tartja céljának, mint írja Katona József, Csiky Gergely, Vörösmarty és az egész kora magyar drámairodalom eddig kevéssé ismert szerzői megérdemlik ezt. Fontosnak tartja hogy a 60-as, 70-es, 80-as évek magyar szerzői méltó módon jelenjenek meg, Németh László, Sarkadi Imre, Gyurkovics Tibor darabjait is műsorra tűzné. Továbbá a kortárs és múlt századi dráma nagy határon túli alakjainak műveit is bemutatná. Hangsúlyozza, hogy minden esetben a dráma az elsődleges, annak tartalma - és ehhez, ennek kibontásához kell a rendezői munka, és nem fordítva.

Még egyszer hátulról
Még egyszer hátulról

Ebben az évadban két új bemutatót tervez, Németh László VII. Gergely című művét a mártír pápáról, illetve egy vígjátékot, amelyet egy magyar szerző írt álnéven. A pályázatban ismerteti azon művek listáját, amelyekből válogatva állítja össze a következő két évad bemutatóit. Mint írja, a jelenlegi társulati tagokra építene, kibővítve a csapatot. A színház főrendező-fődramaturgja Pozsgai Zsolt lesz. "Ez a szakmai program csak olyan tehetségű alkotókkal képzelhető el, akik ma is adják az Új Színház gerincét" - fogalmaz. Mint írja, a műsorterv összeállításánál arra törekedett, hogy az ifjúsági korosztály felé nyisson a színház. Azok között a rendezők között, akikkel szívesen dolgozna megtalálható Jirzi (sic!) Menzel (aki levélben határolódott el Dörner pályázatától, és jelezte: vele a kinevezett új igazgató nem beszélt), Bodolay Géza (Bodolayt szintén nem kérte fel Dörner), Nagy Viktor, Vidnyánszky Attila, Bocsárdi Miklós (sic! - azaz Bocsárdi László, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója, akiről kiderült, Dörner nem kérte fel semmiféle együttműködésre) és Csiszár Imre is (aki szintén nem tudta, hogy neve a pályázatban szerepel).

A bonni Euro Theaterrel, szabadkai Kosztolányi Dezső Színházzal, illetve Aradi Kamaraszínházzal, bár szerepeltette pályázatában, Dörner szintén nem egyeztetett. Az aradi színház a következő közleményt adta ki:

"Azt követően, hogy az Interneten elérhetővé vált Dörner György pályázata, amelynek alapján megnyerte a budapesti Új Színház igazgatói posztját, társulatunk megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy név szerint (igaz, tévesen) szerepel a pályázatban.

Idézzük: "Folyamatos munkakapcsolatot kivánok kialakítani a Tapasztó Ernő által vezetett Aradi Magyar Kamaraszínházzal." 

Hogy bárminemű félreértésnek elejét vegyük, kénytelenek vagyunk kijelenteni, hogy Dörner György nem egyeztetett velünk, az Aradi Kamaraszínház semmiféle kapcsolatban nem áll vele, éppen ezért a pályázó idézett megfogalmazása számunkra értelmezhetetlen.

Az Aradi Kamaraszínház művészeti tanácsadója,

Nótáros Lajos"

A Magyar Színházi Tárasaság Tarlós Istvánnak címzett nyílt levelében ez áll:

"Tisztelt Főpolgármester Úr!

A Magyar Színházi Társaság, mint színházi életünk szakmai érdekvédelmi szervezete megdöbbenéssel értesült arról, hogy a Fővárosi Önkormányzat a többségi szakmai javaslat ellenére döntött az Új Színház igazgatói kinevezése ügyében.

A korábbi döntésekkel ellentétben most indoklás sem jelent meg az Önök részéről. Nehezményezzük, hogy a meggyőző arányú, szakmai indokokkal alátámasztott ajánlás ellenére a fenntartó más döntést hozott, s ismételten egy ismeretlen tartalmú pályázatot hozott ki győztesnek a széles nyilvánosságot kapott másik pályázattal szemben.

Főpolgármester Úr! Ez a döntése is azt a hitet erősíti a szakmában s a választópolgárokban, hogy a politikai célú terület-szerzésen túl más nem motiválja Önöket. Tudnia kell, hogy evvel rövid idő alatt fel fogja számolni fővárosunk világszerte elismert, gazdag színházi, kulturális életét.

Tisztelettel:

a Magyar Színházi Társaság Elnöksége nevében

Csizmadia Tibor

elnök"

Bethlen
Bethlen

A budapesti színházigazgatók is nyílt levelet írtak Tarlós Istvánnak, amelyben úgy fogalmaznak az aláírók, Bálint András, Eszenyi Enikő, Mácsai Pál, Máté Gábor, Meczner János, Puskás Tamás, Szabó György, Szirtes Tamás és Zimányi Zsófia, hogy Dörner pályázata: "a szakmai program helyett szélsőségesen radikális manifesztum, amelynek felháborító tartalma 2011-ben Európában elfogadhatatlan".

Márta István megdöbbenéssel fogadta a főváros döntését, amely szerint 2012. február 1-jétől Dörner György vezetheti tovább az Új Színházat. Mint a jelenlegi igazgató az MTI-nek elmondta, legnagyobb bánata, hogy egy jól menő, prosperáló színházat kell elhagynia, amelyet 13 évig vezetett. "Megdöbbentem, a miértet nem tudom" - fogalmazott Márta István hozzátéve, hogy épp Erdélyből tért haza, ahol a helyi színigazgatóknak beszélt Budapest színházi életéről, amikor a repülőtéren felhívta egyik munkatársa a hírrel, a főpolgármesteri hivatalból senki nem értesítette. Mint fogalmazott, természetesen tiszteletben tartja a főpolgármester döntését, bár sajnálja, hogy a szakmai grémium véleményét nem vette figyelembe. Hangsúlyozta: az Új Színház eredményesen működik, kiváló társulattal rendelkezik, biztos gazdasági alapokon áll, és ami a legfontosabb, a közönség szereti és tiszteli a teátrumot. "Ezt végiggondolva újra nem értem az eredményt" - fogalmazott.

Márta István elmondta: a munkát folytatják, hiszen január 31-ig még ő vezeti a színházat. "Jelen pillanatban száz százalékosan arra szeretnék koncentrálni, hogy az elkövetkező napokban és hetekben a társulatot stabilizáljam, tudniillik érzelmileg nagyon rossz állapotban van. Egy héttel ezelőtt temettük Huszár Zsoltot, és most ez az újabb megpróbáltatás" - tette hozzá Márta István. Kérdésre válaszolva elmondta, eddig még nem beszélt Dörner Györggyel, nem tudja, mi lesz a második félévi bemutatók, a színészképző stúdió és a galéria sorsa. Nem tudni azt sem, mi lesz az egész szezonra szóló, illetve az évadokon átívelő nyertes pályázataikkal, mi lesz a nemzetközi kapcsolatrendszerrel, a külföldi társulatokkal aláírt együttműködési szerződésekkel, szándéknyilatkozatokkal, vendégjátékokkal.

Leszögezte: a közönségnek nem szabad megéreznie, hogy bármilyen változás történt, a színpadon a színészeknek játszaniuk kell. "Én arra kértem a színészeket a csütörtöki rendkívüli társulati ülésen, hogy semmilyen módon ne demonstráljanak mellettem, mert a karrierjüket, egzisztenciájukat veszélyeztetné minden ilyen lépés" - hangsúlyozta, hozzátéve: nem is látja szükségét ennek. Azt várja el mindenkitől, hogy az elkövetkező négy hónapban dolgozzon, fegyelmezetten nyújtva tehetségének legjavát. 

A jövőről szólva elmondta, hogy a Magyar Fesztiválszövetség elnökeként, a POSZT művészeti vezetőjeként teszi továbbra is a dolgát. Vannak tervei, de azt sajnálja, hogy az Új Színház csapatával az elkövetkező öt évre előkészített terveket már nem valósíthatja meg - fogalmazott Márta István.

Dörner György kinevezése nem csupán a szakmában váltott ki heves ellenérzéseket. A Facebookon civil kezdeményezésben tüntetést szerveznek, valamint indult egy petíció is.

Vidnyánszky Attila rendező, a debreceni Csokonai Színház igazgatója, a Magyar Teátrumi Társaság elnöke a Magyar Hírlap kérdésére "meggondolatlan döntésnek" nevezte Dörner kinevezését, a fővárosi ténykedést pedig "improvizációnak" és "ügyetlennek" tartja.

Világszép nádszálkisasszony - Vass György, Ficzere Béla
Világszép nádszálkisasszony - Vass György, Ficzere Béla

Bérczes László dramaturg, rendező, a Kaposvári Csiky Gergely Színház művészeti vezetője, a pályázat egyik elbírálója a szakmai bizottságban a színház.hu kérdésére úgy fogalmazott: "Dörner 'munkája' mindennek ellenkezője. Idézőjelet kell használni, mert formailag igénytelen, nyelvileg pongyola dolgozat (ami fölöttébb különös - persze nem az - puffogóan magyarkodó írásmű esetében), ami szinte kizárólag politikai nyilatkozatokat tartalmaz, színházszakmai megállapításokat pedig egyáltalán nem. Megnevez néhány rendezőt (köztük Bocsárdi 'Miklóst'...), de ahogyan azt a meghallgatáskor bevallotta, egyikükkel sem egyeztetett előtte." Bérczes nem látja reménytelinek a helyzetet: "Végzetesen ostoba, öntelt és rombolást hozó ez a döntés. Ellehetetleníti azok helyzetét - közéjük sorolom magamat -, akik közvetíteni szeretnének a szekértáborok között."

Tarlós István főpolgármester lezártnak tekinti "a fővárosi színházigazgatók kinevezése körül kialakult vitát" - mondta a Fővárosi Önkormányzat kommunikációs igazgatója szombaton az MTI-nek. Szűcs Somlyó Mária a budapesti színházigazgatók levelére reagálva hozzátette, a városvezetés azt tartja elfogad-hatatlannak, hogy a "legkisebb változás is ilyen agresszív hozzáállást vált ki a színházigazgatókból".

Pénteki keltezésű, a Magyar Színházi Társaság által vasárnap az MTI-hez is eljuttatott válaszlevelében a budapesti főpolgármester Tarlós István azt írja, megdöbbenéssel olvasta a levelet, visszautasítja az abban foglaltakat, vitatja, hogy "politikai célú területszerzésről" lenne szó, és "öntelt és elbizakodott gesztusnak" véli, hogy az elnök a választópolgárok összességének a nevében ír.

"Ön szerint 'politikai célú területszerzés', hogy összesen két változtatást hajtottunk végre a színházak vezetésében? Esetleg politikai haszonszerzésnek véli, hogy Szirtes Tamás, Bálint András, Puskás Tamás vagy Mácsai Pál igazgatók a helyükön maradtak? Netán azt, hogy az általunk díszpolgárrá avatott Zsámbéki Gábor által javasolt igazgatót szavaztuk meg a Katona József Színház élére?

Esetleg azt ígértem volna, vagy elvárható volna, hogy egyetlen változás se következhessen be a vezetésekben? Talán valamikor is így volt ez? Mi köze van az Ön feltételezhető valódi motivációjának a kulturális sokszínűséghez? Elmondom önnek: semmi" - olvasható a főpolgármester levelében, aki azt is Magyar Színházi Társaság elnökének figyelmébe ajánlja, hogy olvassa el Koltay (sic!) Tamás korábbi kritikáját az Új Színház vezetéséről, vagy nézzen utána, kik akarták Márta Istvánt 2007-ben leváltani."

A sepsiszentgyörgyi Tamás Áron Színház sajtóközleménye szerint "Bocsárdi László értetlenül áll a kialakult helyzet előtt. Kétségesnek tartja, hogy az igazgató-jelölt, aki nevét sem tudja pontosan leírni, ismerné rendezői munkásságát. Következésképpen érthetetlennek tartja azt, hogy ilyen körülmények között Dörner György pályázatában neve felmerülhetett, s furcsának találja, hogy egy olyan művészeti program kivitelezésében számítanak rá, amit sem elveiben, sem részleteiben, sem pedig kivitelezésének módozataiban előzetesen nem ismertettek vele."

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) tiltakozik az ellen, hogy az Új Színház élére a napokban kinevezett Dörner György színművész pályázata szerint intendánsának Csurka István írót kéri fel; ezt a náci szellemi körök újabb térhódításának nevezték az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményükben. Felhívták a figyelmet arra, hogy az intendánsjelölt az elmúlt majd két évtizedben a Magyar Igazság és Élet Pátjának (MIÉP) elnökeként "folyamatosan, támadta zsidóságot", és "a zsidóellenes érzelmek felkorbácsolására alkalmas nézeteket hangoztatott", a szélsőjobboldali mozgalmak "emblematikus figurája lett". Dörner György pedig korábban gyakran szerepelt szélsőjobboldali rendezvényeken - tették hozzá.

A Mazsihisz úgy ítéli meg, hogy Tarlós István főpolgármester ezen döntése "tovább erősíti a szélsőjobboldal szellemi befolyását abban a városban, amelynek mindig is jelentős tényezője volt a zsidó polgárság, és abba az irányba viszi Budapestet, amit a korabeli Bécsben követtek, amikor azt a nyilvánosan antiszemita nézeteket hangoztató Lüger polgármester vezette". A főpolgármester döntése "mély megdöbbenést keltett a zsidóság jelentős részében, és nagymértékben rontja szeretett fővárosunk hangulatát és megítélését" - fogalmaztak. A vallási szervezet hangsúlyozta: "nem színházi, hanem politikai ügyről van szó", és "az olyan - az emberi egyenlőség mellett elkötelezett, a kirekesztés ellen rendszerint fellépő, konzervatív, vallásos értékeket valló - pártok, amelyek a fővárost vezetik, nem nyújthatnak segítséget ahhoz, hogy az antiszemita nézeteket vallók és hangoztatók vezető pozíciókat tölthessenek be fővárosunk közintézményeiben".

A főpolgármester nem támogatja az Új Színház nevének megváltoztatását. Tarlós István hétfőn, egy más témában tartott sajtótájékoztatón újságírói kérdésre azt mondta: semmilyen névváltozást nem támogat.

Ascher Tamás levelére, melyben sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Pozsgai Zsolt "ebbe a szomorú összeesküvésbe belekeveredett", Pozsgai Zsolt válaszolt: "Csak itthon kellett elviselnem a pestises érzését azokban a körökben, ahol Te személyed is mérvadó. Egyetlen művemet nem néztétek meg. Cserbenhagytatok. Most nem érzem jól magam, és az átpolitizált színházakban nem látok értékelhető művészi minőséget. Ez a rendszer is kivet magából tehát. Dörner viszont barátom. Rendeztem őt filmen, színházban, soha nem politizált velem. És másfajta embernek ismerem, mint Te, mint Ti. Ő azért hív, hogy a szakmai oldalt erősítsem, amit nyilván te bennem nem ismersz el."

Závada Pál Bethlen című darabja szerepel az Új Színház repertoárján. Az író a Klubrádió műsorában jelezte, hogy nem engedélyezi a dráma továbbjátszását az új vezetés alatt, valamint a tavaszra várt premierre sem kerl sor a Dörner-igazgatás alatt.

A Hollós Máté vezette Magyar Zeneszerzők Egyesülete is levelet juttatott el Tarlós Istvánnak:

"Tisztelt Főpolgármester úr!

Tudjuk, ezekben a napokban a színházi szakma széles körei hallatják a hangukat az Új Színház igazgatói pályázatának ügyében. A Magyar Zeneszerzők Egyesülete nem pusztán mint a társművészet képviselője, hanem mint Márta Istvánt eredeti hivatása folytán tagjai között tudó és megbecsülő szervezet érzi magát hivatottnak e levél írására.

Sokakkal egyetemben, értetlenül állunk az előtt, hogy a Főpolgármester úr által felkért bíráló bizottság szakmai tagjainak egyöntet, Márta Istvánt támogató véleménye ellenére nyilvánvaló politikai okból a másik pályázót készül a színház igazgatójának kinevezni. Kérjük önt, akit a III. kerületi polgármesterségének idejéből a kultúra támogatójaként ismerünk, mérlegelje a művészvilág legalább "két-harmados" többségének véleményét, és vizsgálja felül döntését!"

Erdő - Takács Katalin (Új Színház - fotó: SzoFi)
Erdő - Takács Katalin (Új Színház - fotó: SzoFi)

Tarlós István "hétfőn arra mutatott rá: az, hogy egy új elem jelenik meg a palettán, anélkül hogy a meglévők közül bármit eltörölnének, nem jelentheti a főváros kulturális sokszínűségének szűkítését. Leszögezte: senki nem akar semmilyen irányzatot megszüntetni. Tarlós István felsorolta, kiknek a műveit szeretné színpadra vinni Dörner György, megemlítve közöttük Csokonai Vitéz Mihályt, Németh Lászlót, Illyés Gyulát, Katona Józsefet, Vörösmarty Mihályt, Gyurkovics Tibort, Sütő Andrást, Nyírő Józsefet, Hernádi Gyulát, Petőfi Sándort és Márai Sándort. Tessék megmondani - fordult az újságírókhoz - 'melyik szerző minősíthető a felsoroltak közül fasisztának?" Újságírói kérdésre azonban kijelentette, nem támogatja a színház nevének megváltozatását.

Márta István nyilatkozatot adott ki, amelynek központi gondolata: "Színházat lehet elkötelezettségből, dacból, indulatból, szolidaritásból, ellenállásból, szórakoztatásból, különbféle hitből és elkötelezettségből, ön- és közösségi célból, szenvedésből és szenvedélyből, szeretetből csinálni."

Pozsgai Zsolt bejelentette, hogy vállalja a főrendezői-fődramaturgi posztot: "Pozsgai a további terveiről nem kívánt nyilatkozni, mint fogalmazott, megegyeztek, hogy először a leendő igazgató mondja el elképzeléseit. "Nekem is vannak terveim, de ezekről még korai lenne beszélni" - tette hozzá, megemlítve, hallgatásának "technikai okai" is vannak. Ezek közül egy, hogy a társulat jelenlegi tagjaira szeretnének építeni, ám még nem tudják, a színészek miként viszonyulnak az új igazgatóhoz. "Ha nem vállalják, akkor november-december tájékán el kell gondolkoznunk, hogyan tovább" - magyarázta.

Csurka és Dörner ellen osztrák írószövetségek tiltakoztak.

Urbán András nyilatkozatában jelezte: "A magyar szinházi világ érdeklődésére válaszolva kijelentem, hogy Dörner György nem lépett velünk kapcsolatba, ennek értelmében a pályázatában említett együttműködésnek nincs semmiféle alapja."

Horváth Csaba is nyílt levéllel fordult Tarlós István főpolgármesterhez:

"Tisztelt Főpolgármester Úr! Kedves István!

Engedje meg, hogy ezúton forduljak Önhöz egy olyan ügyben, amely mára messze túlnőtt a mindennapi pártpolitikai vita keretein, amely immáron Budapest jó hírét és méltóságát veszélyezteti. Ez az ügy Dörner György kinevezése az Új Színház élére.

Budapest mindig is a szabadság, a sokféleség, a nyitottság, az együtt gondolkodás városa volt. Ön a választási kampány idején sokszor deklarálta, hogy ezen a sokszínűségen nem is kíván változtatni, sőt, azt megőrzendő értéknek tartja.

Az Új Színház vezetőjére vonatkozó döntés azonban messze túlmutat ezen a sokszínűségen. A kirekesztő nézeteiről hírhedt, jobbikos érzületű Dörner György kinevezése, és ezzel a szélsőjobboldali MIÉP-elnök, Csurka István megjelenése a főváros kulturális életében nem pusztán eltérő vélemények vitája, nem másként, de egyébként azonos keretekben, demokráciában, szabadságban, együttműködésben gondolkodó emberek nézeteltérése, hanem az elfogadhatatlan, tűrhetetlen kirekesztés önkormányzati jóváhagyása, sőt, elismerése. Ha minden így marad, Budapestre olyan városként tekintenek majd az itt élők és a világban mindenki, ahol felrúgták a fasizmus elleni civilizációs konszenzust, ahol visszaengedik, sőt, szívesen látják azokat az eszméket, amelyek ellen az egész világ összefogott 66 évvel ezelőtt, és amelyet ma is minden jó érzésű ember elutasít.

Tisztelt Főpolgármester Úr!

Egy vezető igazi erejét nem az mutatja meg, hogy meddig ragaszkodik egy elhibázott lépéshez, hanem az, hogy képes-e felülemelkedni saját rossz döntésén, belátni, hogy hibázott és megváltoztatni azt.  Én hiszek abban, hogy Önnek is, ahogy mindannyiunknak sokkal fontosabb ez a város annál, minthogy ez a döntés így maradhasson.

Kedves István!

Arra kérem, hogy vonja vissza Dörner György kinevezését.
Talán ez lehet az utolsó pillanat, amikor még újra lehet gondolni egy olyan döntést, ami máskülönben a jövőben visszavonhatatlanul, kitörölhetetlenül együtt él majd Önnel. Ha az érintettek elkezdik megvalósítani kirekesztő, emberellenes ideológiájukat a színházban, onnan már nem lesz visszaút. Az Ön által is sokat hangoztatott "barátságunkra" tekintettel nagyon sajnálnám, ha ezzel a döntéssel kellene Budapestnek és Önnek is együtt élnie a következő években.

Tisztelettel,

Horváth Csaba
budapesti polgár"

Az üggyel kapcsolataban kifejtette álláspontját Schilling Árpád, Mohácsi János és Esterházy Péter.

13 romániai magyar színház igazgatója is tiltakozott a kinevezés mikéntje ellen.

Márta István Tarlós Istvánnál pályázata elutasításának okait igyekezett megtudni, de sikertelenül.

Törvényességi felülvizsgálatot kér az LMP a fővárosi kormányhivatalnál az Új Színház igazgatói pályázata ügyében - írta az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében Karácsony Gergely országgyűlési frakcióvezető-helyettes és Kaltenbach Jenő fővárosi frakcióvezető. A párt úgy véli, hogy Dörner György kinevezése "nemcsak szakmailag és erkölcsileg vállalhatatlan, hanem törvénysértő is". Az LMP ezért - a hatályos önkormányzati törvény alapján - arra kéri Pesti Imre kormánymegbízottat, vizsgálja felül, hogy a pályázati kiírás mindenben megfelelt-e az előadó-művészeti törvényben foglalt jogi előírásoknak, és ha szükséges, vonja vissza a pályázatot. A közlemény szerint az LMP kezdeményezi, hogy a kormányhivatal vizsgálja meg a főpolgármester által hozott határozat törvényességét, például azt, hogy a szakmai bizottság által 2:4 arányban "nem támogatottnak" minősített pályázat alapján jogszerű volt-e, hogy Tarlós István főpolgármester Dörner Györgyöt nevezte ki az Új Színház igazgatójává.

Az Új Színházat felajánlották a szélsőjobboldalnak címmel közölt írást csütörtök délután megjelent számában a Le Monde. A mértékadó francia liberális újság szerint a "fura igazgatók kinevezése feltámasztotta a lázadás szelét" a magyar kulturális életben, miután alig egy évvel Alföldi Róbert, a Nemzeti Színház igazgatója ellen indított jobbikos "offenzíva" után egy másik jelentős budapesti teátrum élére két "újfasisztának és antiszemitának tekintett személyiséget" nevezett ki Tarlós István, fideszes főpolgármester. "Ennek az ügynek a megítélése azonban sokkal súlyosabb, mint a tavalyi polémia" Alföldi személye körül, akinek menesztését végül hiába követelték a Jobbik képviselői - hívta fel a figyelmet a cikk szerzője. 

Joelle Stolz bécsi tudósító megemlítette, hogy Tarlós figyelmen kívül hagyta a szakmai bizottság javaslatát, amely a jelenlegi igazgató, Márta István megtartását javasolta "a széles közönséget vonzó Új Színház élén, amelynek repertoárján a hazai és külföldi klasszikusok egyaránt megtalálhatók". Részletesen ismertette a Magyar Színházi Társaság tiltakozó levelét, a petíciót Dörner György igazgatói kinevezése ellen, amelyet több, mint 1800-an, köztük számos közéleti személyiség írt alá, valamint a hat budapesti díszpolgárnak (Fischer Ádám karnagy, Ferge Zsuzsa szociológus, Donáth László evangélikus lelkész, Heller Ágnes filozófus, Konrád György író és Zsámbéki Gábor rendező) a főpolgármesterhez intézett magyarázatkérését, s arra is kitért, hogy a kiszivárgott pályázatban írtak sem nyugtatták meg a kedélyeket. 

Az intendánsként megjelölt Csurka Istvánról a Le Monde szerint tudni kell, hogy az "ultra-nacionalista magyar jobboldal történelmi alakja", akinek darabjait a kommunizmus időszakában "tagadhatatlan sikerrel" játszották a színházak. Pártja, a MIÉP a kilencvenes évek elején a Magyar Fórum című lapjához hasonlóan az "antiszemita tirádáival" hívta fel magára a figyelmet. Az igazgató Dörner György pedig a lap szerint mielőtt Orbán Viktor miniszterelnökhöz közeledett, az egyre erősödő Jobbikot népszerűsítette.

A cikkhez illusztrációképp felhasznált előadások a cikk írásának idejében az Új Színház repertoárján szereplő produkciók.

Cikkünkben a színházi szakmai, valamint a kultúrpolitikai megszólalásokat szemlézzük, az egyéb - például a politikai napi-és hetilapokban megjelenő - publicisztikat nem.