Vilhelmina

Dörner György: "Színészközpontú színházat akarok"

2011.10.11. 18:43

Programkereső

Színészközpontú, a hagyományos értékeket képviselő színházat és a világ problémáit magyar szemszögből vizsgáló előadásokat szeretne Dörner György, az Új Színház jövő február elsejével kinevezett igazgatója, aki nem tett le a névváltoztatásról sem: ha nem is Hátország Színháznak, de esetleg Németh László Színháznak keresztelné át a teátrumot.

Mint az MTI-nek adott interjúban elmondta, a kinevezése által keltett erőteljes negatív visszhang - a tiltakozások, az aláírásgyűjtés, a meghirdetett demonstráció - nem bizonytalanította el, eszében sincs visszalépni. "Elgondolkodtatni elgondolkodtatott, elbizonytalanítani semmiképpen sem" - fogalmazott Dörner György, megjegyezve: jogukban áll tiltakozni ellene, ő is számtalanszor protestált már, de attól még nem biztos, hogy az ellenzett koncepció rossz. Arra a kérdésre, hogy - a szakmai ajánlás ellenében - vajon miért az ő pályázatát választotta a főpolgármester, úgy vélekedett: a főváros kulturális koncepciójába jobban beleillik az ő pályázata, mint Márta Istváné. Utalt arra is, hogy véleménye szerint a szakmai bizottság a személye miatt nem ítélte meg pozitívan pályázatát, amelyről egyébként úgy tartja, nem tartalmaz erős negatív indulatokat, pusztán a tények néven nevezése tűnhet annak.

Ez a színház merőben más lesz, mint ami Budapesten jellemző - hangsúlyozta Dörner György, hozzátéve: reméli, hogy ez a másság vonzani fogja a nézőket mindenféle politikai, neveltetési, származási hátország nélkül is. "A színház lényege az, hogy érdekes legyen. Magyarországon pedig az a legérdekesebb, ami a mi sorsunkat érinti" - mutatott rá, hozzátéve: "nekünk, magyaroknak a világ problémáit elsősorban a saját szemüvegünkön át kell nézni". Arra a kérdésre választ adva, hogy mennyiben tervez politikai színházat, kiemelte: az ember a létével politizál, már azzal, hogy hova, milyen családba születik. "A színház lényege is a politizálás, ha más nem, a kultúrpolitizálás" - fogalmazott, hangsúlyozva: "a kultúra eszközeivel egy területnek szeretnék helyet adni a fővárosban, amely nem talál hazára".

Pályázata kapcsán beszélt arról is, hogy bár egy személyben pályázott, a pályamunka egy "kollektív szülemény". "Igyekeztem a legmegfelelőbb, a legjobb partnert választani, ezt Csurka Istvánban találtam meg, hiszen ő a legjobb magyar drámaíró" - mondta Dörner György. Arra a felvetésre, hogy a tiltakozók egy része pont a MIÉP-elnök Csurka István intendánsi szerepét kifogásolja, a leendő igazgató úgy fogalmazott: "nem érdekel senkinek a politikai nézete, mint ahogy nem érdekel a tiltakozók politikai nézete sem". Itt elsősorban színházról, művészetről, művészi eszközökről van szó - hangsúlyozta.

Pozsgai Zsoltról, akinek a neve főrendezőként merült fel, elmondta: azt, hogy a titulusa pontosan mi lesz, még nem tudják, de a drámaíró-rendező jelen lesz a színházban több darabjával is. Arról, hogy pályázatában kevesebb a konkrétum és nem csatolt az együttműködésekről szóló szándéknyilatkozatokat, nem is egyeztetett a pályázatban megjelölt művészek egy részével, Dörner György úgy nyilatkozott: leendő munkatársait meg akarta kímélni ettől, a most körülötte zajló, "ordenáré, nemtelen támadássorozattól". Mint mondta, Pataki András, Pozsgai Zsolt, Bodolay Géza, Csurka István azok a művészek, akikkel előre egyeztetett a közös munkáról.

Dörner György hangsúlyozta: maga is színész, megélt már sok színházvezető-váltást, a színészek jelenlegi helyzetét tökéletesen átérezve elsősorban nekik akar kedvezni. "Én a színészek mellett vagyok" - hangoztatta, hozzáfűzve, hogy a színházban mindig a színész az első, a színészekhez keres szerzőt és rendezőt, a társulatot a későbbiekben pedig csak erősíteni szeretné. "Azt hiszem, hogy ennél jobb ajánlatot talán magyar színházban színészek nem kapnak" - jegyezte meg. Elárulta: azt tervezi, levelet küld az Új Színháznak, amelyben arra kéri a társulatot, ne alkossanak véleményt, míg meg nem hallgatják, várják meg a találkozást, amikor személyesen mondja el, mit szeretne. "Mindenki nyugodjon meg, az Új Színházban folytatódik a munka. Csupán annyi történik, hogy más drámákat más rendezőkkel fognak a színészek ugyanolyan magas színvonalon eljátszani" - mondta.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy műsortervét miért rövidebb időszakra nyújtotta be, úgy fogalmazott: borzasztó nehéz akkor tervezni, amikor valamit nem ismer az ember eléggé. Mint rámutatott, éppen az lett volna a blöff, ha öt évre előre tervez. Beszámolt arról, hogy az évad második felében két bemutató szerepel a tervei között: egy Csurka István-darabot - A hatodik koporsót vagy az Írószövetségek harcát - és egy magyar szerző álnéven írt, Mert a mamának így jó című vígjátékát viszik színre. Mint megjegyezte, hosszabb távon a műsorszerkezetet sok minden befolyásolja, de mindenképpen sok gyerekeknek szóló zenés előadást tervez, mivel kiemelt célja színházjáró nemzedéket nevelni. Dörner György feladatának tartja azt is, hogy visszahozza a köztudatba a hagyományos értékeket, köztük a kereszténységet, amelyet örök európai értéknek tekint. "Én mélyen vallom ezeket az európai értékeket és a színházon keresztül hirdetni is szeretném, természetesen a művészet eszközeivel" - hangsúlyozta.

Elmondta azt is, hogy bár Tarlós István úgy nyilatkozott, nem támogatja az Új Színház nevének megváltoztatását, azért nem tett még le a névváltoztatásról. Természetesen a színház tulajdonosainak a szava a döntő, de azért szeretne még tárgyalni erről: ha nem is Hátország Színháznak, de esetleg Németh László Színháznak nevezné át az intézményt.