Jolán

Figura-miniévad Budapesten

2011.10.30. 20:48

Programkereső

A nyolc napon keresztül tartó magyarországi vendégjátékra november 8. és november 15. között kerül sor. A társulat olyan városokban lép fel, melyekben többször is sikerrel vendégszerepelt: Budapest, Miskolc, Eger, Szigetszentmiklós, Kiskunmajsa. A fővárosi játszóhelyek: Merlin Színház, Új Színház, Vigyázó Sándor Művelődési Ház

A Figuránál az őszi turnék immár hagyománnyá váltak, azonban az idei minden eddiginél nagyobb méretű, hiszen a tavalyi évad hat előadásából ezúttal négy sikeres produkció kel útra és a Budapesten sorra kerülő miniévad keretén belül mindet meg lehet majd tekinteni. A turnén összesen háromszor lesz látható (Miskolcon, Egerben és Budapesten) Bozsik Yvette rendezésében Peter Handke: Az óra, amikor semmit nem tudtunk egymásról című mozgásszínházi előadás, mely a Figura Stúdió Színház és az Udvarhely Táncműhely közös produkciója. Kétszer (Budapesten és Kiskunmajsán) lehet megtekinteni Béres László rendezésében a Nagynyavalya című zenés politikai moralizálást, mely Török Zoltán szövege alapján készült és ugyancsak két alkalommal (Budapesten és Szigetszentmiklóson) lesz műsoron Katona Imre rendezésében A téboly hétköznapjai című álomjáték. Mindemellett egyszer kerül sorra Budapesten Dézsi Szilárd rendezésében Georg Büchner Woyzeck című drámája.

Az óra, amikor semmit nem tudtunk egymásról - Figura Stúdió Színház
Az óra, amikor semmit nem tudtunk egymásról - Figura Stúdió Színház

Bozsik Yvette rendezésében Az óra, amikor semmit nem tudtunk egymásról című előadás a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház és az Udvarhely Táncműhely koprodukciója. Magyarország egyik legnevesebb koreográfusa immár második alkalommal rendez a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színházban. A produkció a többéves együttműködés eredményeként is felfogahtó, hiszen a Bozsik-előadások már 2003 óta szerepelnek a színház fesztiváljainak repertoárjában, míg végül a 2009-ben az ő rendezésében született meg a Játszótér című díjazott produkció. Bozsik egyszerre ártatlan és provakatív színházi világa most nem csupán táncban reprezentálódik majd a színpadon (ahogyan ez a Játszótér című előadásban volt), ugyanis a rendező munkatársa, Iványi Marcell, filmet forgatott az elődáshoz. Egységes történet helyett történetfoszlányokkal szembesülünk, ahogyan ezt Peter Handke is megírta azonos című darabjában: az író ablaka a pályaudvarra vagy a főtérre néz, írósztalát az ablak mellé állítja és leírja, amit lát. A szöveg nélküli abszurd előadásban színészek és táncosok alakítják a sokfajta karaktert, az utcákon és tereken látható furcsa és hétköznapi emberek sokaságát. A színpadi akciókat hol megelőzik, hol követik vagy szimultán kísérik a kivetített film jelenetei, melyek Gyergyószentmiklós főterén és annak környékén játszódnak a burleszk némafilm stílusában. Az előadás a lírai, humoros, és groteszk jelenetek váltakozásával, kevés díszlettel és kellékkel, a színészi jelenlétre és a mozgás kifejezőerejére építve beszél az emberi kapcsolatok és a magány viszonyáról.

A Figura Stúdió Színház repertoárjában évről évre helyet kapnak a kísérleti jellegű előadások. Katona Imre rendezésében A téboly hétköznapjai című előadásnak az improvizatív jellege a legerősebb. Műfaját tekintve álomjáték, mely következetesen vonja maga után a történések közti kuszaságot. Eme kísérlet azon színházi „feladaton" alapszik, miszerint egy színésznek az a dolga, hogy nem létező, a környezet történéseiből kiemelt fiktív cselekvéseket teremtsen. Ennek értelmében a színház nem más, mint cselekvés a valóságból kiszakítva. Ha ezt elfogadjuk, nem vagyunk rákényszerülve arra, hogy a valóságot reprodukáljuk. A téboly hétköznapjai egy pillanatig sem kényszerít a realitás rekonstrukciójára: megeleveníti az álomképeket, belehelyez egy komikus világba, mely abszurd helyzeteivel teremt humort.

Az óra, amikor semmit nem tudtunk egymásról - Figura Stúdió Színház
Az óra, amikor semmit nem tudtunk egymásról - Figura Stúdió Színház

Török Zoltán szövege alapján, Béres László rendezésében a Nagynyavalya című előadás a '89-es rendszerváltás és az azt követő időszak témáját dolgozza fel zenés politikai moralizálásként, mely a gegek és a revü keveredésében jelenik meg. A történet Viharoson, egy mindentől elszigetelt helységben játszódik, ahova a külvilág hírei is csak nehezen jutnak el. Pedig a közösség igyekszik, hogy a párt diktálta szabályoknak megfeleljen, de mire a gyűlések is eredményre vezetnének, addigra megérkezik a szabadság híre Angliából... Az előadás azért is fontos a Figura Stúdió Színház tavalyi, jubileumi huszadik évadában, mert a szöveg írója, Török Zoltán, a színház alapító tagjai közé tartozik, a Nagynyavalya az első színdarab, amit írt.

A Woyzecket csaknem minden műfajban (film, rajzfilm, musical) feldolgozták már, ugyanakkor minden alkalommal nagy kihívást jelent a színházi rendezők számára. Ki is Woyzeck? Ő az őrület neve. Ő a környezete által kiszolgáltatott ember, ki befele menekülve saját mitológiáját hozza létre. Nem őrültebb, mint a többiek, csak egy sajátos belső logika szerint létezik, mellyel a kiszolgáltatottságot próbálja kivédeni: sikertelenül. A folyamatos kitörni akarás Dézsi Szilárd értelmezésében az "élet egy nagy mutatvány" alapgondolatban helyezkedik, apróbb mutatványok láncolatából teljesedve egésszé.