Erzsébet

Katona József 220 éve született

2011.11.11. 07:12

Programkereső

1791. november 11-én született Kecskeméten Katona József, a magyar dráma első nagy alakja, a Bánk bán szerzője.
Katona József (Kimnach László 1893)
Katona József (Kimnach László 1893)

Pesten filozófiát és jogot tanult, s 1811-ben műkedvelőként csatlakozott a pesti színtársulathoz. Íróként, fordítóként, rendezőként is működött - Békési József álnéven -, fellépett Komáromban és Székesfehérvárott. Színészi képességeit dicsérték, legkedvesebb szerepe Othello volt. A primadonnába, Déryné Széppataki Rózába beleszeretett, de a színésznő nem akart róla tudni. Katona nem is nősült meg soha. Szülei rábeszélésére végül szakított a színészettel, s ügyvédi oklevelet szerzett. Miután 1826-ban Kecskemét főügyészévé nevezték ki, felhagyott az irodalommal, íráskészségét már csak tömör jegyzőkönyvek, vadásznaplók készítésében kamatoztatta. A vidéki értelmiség mulatozásokkal teli életét élte, különcségéről anekdoták keringtek. Hallgatag és igazságszerető ember volt, jól beszélt latinul, németül, angolul, franciául és olaszul. Katona József 1830. április 16-án halt meg Kecskeméten.

Irodalmi pályája elején a kor divatos darabjait fordította magyarra, lovagregényeket dramatizált. Első darabja a Luca széke című karácsonyi játék volt, ezt követte első nagyobb drámája, A borzasztó torony egy német regény nyomán keletkezett. Írt történeti darabokat  István, a magyarok első királya, Aubigny Clementia, Ziska, a táboriták vezére  -, 1814-ben készült Josephus Flavius műve alapján a Jeruzsálem pusztulása, s ugyanebben az évben írta egyetlen vígjátékát is A rózsa, vagyis: a tapasztalatlan légy a pókok között címmel. Ennek tárgya egy Dérynével megtörtént eset, de a viszonylag sikerült darabot a színésznő tiltakozása miatt nem adták elő.

Fennmaradt 24 verse, s írt tanulmányt is a Tudományos Gyűjtemény 1821. áprilisi számába Mi az oka, hogy Magyar Országban a' Játékszíni Költő-mesterség lábra nem tud kapni? címmel. Ebben az állandó színház hiányát, a színészélet bizonytalanságát, a közönség igényét a hazafias frázisokra, a nemzeti öntudat hiányát, a kiadás nehézségeit, a cenzúrát s a tárgyilagos kritika hiányát sorolja fel okokként.

Fő műve, a Bánk bán első változata az Erdélyi Múzeum című folyóirat felhívására készült 1815-ben, melyben a kolozsvári Nemzeti Színházat megnyitó darabra írtak ki pályázatot. A pályadíjat nem ő nyerte, az eredményhirdetésnél nevét sem említették. A darabot Bárány Boldizsár észrevételei alapján átdolgozta, s mivel előadását nem engedélyezték 1819-ben Székesfehérvárott, 1821-ben könyvben adta ki. A Bánk bán ősbemutatójára csak 1833-ban, a költő halála után került sor Kassán, s lassan vált ismertté, első pesti előadásán 1839-ben Vörösmarty is elmarasztalta.

1845-ben ismét a cenzúra szólt közbe, a mű sikere csak 1848. március 15-i előadásán kezdődött. Az 1850-es években ismét gyanús lett, végül csak Gyulai Pál és Arany János tanulmányai nyomán vált a klasszikus magyar dráma etalonjává. A műből Erkel Ferenc 1861-ben írt operát Egressy Béni librettójára. A Bánk bán egyszerre volt korhű és aktuális, jellemeinek mélysége és gazdagsága Shakespeare-t idézi, a jambikus versforma elsőként itt szólalt meg magyarul. Katona megelőzte korát, drámája az érett romantika és realizmus határán mozog, noha a magyar romantika kezdetén íródott. Az 1810-es években társadalomkritikája nem hatott, csak a reformkor évtizedeiben ért be.

A Bánk bán című dráma jelenleg Bagó Bertalan rendezésében a Kecskeméti Katona József Színház programjában szerepel, játsszák Bocsárdi László rendezésében a sepsiszentgyörgyi Taműsi áron Színházban, míg Erkel művét a Magyar Állami Operaház és a Kolozsvári Magyar Opera is repertoáron tartja.