Hedvig

Hogyan tovább, Játékszín?

2011.12.21. 17:06

Programkereső

A Balázsovits Lajos vezette színház is megkapta a Nefmi levelét, melyben a minisztérium felbontja a közhasznúsági szerződést.

Az igazgató ünnepi társulati ülésre készült, ehelyett  a színház mintegy hatvan-hetven fellépő művészét és 33 állandó munkatársát, továbbá a szerződéses parnereken keresztül alkalmazottakat arról tájékoztatta, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium 2011. december 12-én kelt, december 15-én kézhez kapott levelében a nehéz költségvetési helyzet mellett arra hivatkozva, hogy megszakadtak a tárgyalások a színház átadásáról a Fővárosi Önkormányzattal 2011. december 31-gyel felbontotta a közhasznúsági szerződést, következésképp megvonta a Játékszín támogatását. A színház által felkért jogi szakértők - csakúgy, mint a Budapesti Kamaraszínház esetében - nem tartják korrektnek a szerződésbontást.

Játékszín
Játékszín

"Szándékot, forgatókönyvet nem tudunk, csak pletykák vannak" - fogalmazott Balázsovits Lajos, aki jelezte: a kompromisszumra, a tárgyalásra kész, bízik abban, hogy ebben partner a minisztérium. Felidézte, hogy az évad elején a levelet jegyző Skultéty László gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár rugalmas tárgyalópartnernek bizonyult, valamint hivatkozott arra is, hogy a VI. kerület által eredetileg havi négymillió forintos bérleti díj helyett a Terézvárossal sikerült egymillió forintban megállapodni. A Játékszín állami támogatása jelenleg papíron évi 144 millió forint, az igazgató szerint ez a gyakorlatban csak 110 milliót jelent. (Balázsovits emlékeztetett arra, hogy ez néhány évvel ezelőtt még 200 millió forint állami dotáció volt.) A saját bevételek ezt több tízmillió forinttal meghaladják, a kiadási oldalon a legmagasabb tételt a bérek, a járulékok, illetve a rezsiköltség jelenti. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy a januári előadásokra a jegyeket már árusítják, de már februárra vannak elígért produkciók, a következő bemutató - Herczeg Ferenc Kék róka című darabjának -próbái pedig február 20-án kezdődnek, és egyelőre terveznek Csukás István zenés darabjának premierjével is. Az igazgató véleménye szerint önerőből február közepéig-végéig tudnak működni, a színház gazdasági vezetője ennél optimistábban nyilatkozott, ő március végéig tartja lehetségesnek, hogy játsszon a teátrum.

Szűcs Miklóshoz hasonlóan Balázsovits Lajos is kiemelte, hogy a színháznak nincsenek köz- vagy egyéb tartozásai, a 2012. január 1. utánra vonatkozó szerződéses kötelezettségeiket teljesíteni kell, a legrosszabb esetben a végkielégítéseket ki kell fizetni, erről számításokat még nem végeztek. Tárgyalások, egyeztetések - a szerződésben foglaltakkal ellentétben - nem voltak, Balázsovits ezért úgy fogalmazott: "Értetlenül állok a helyzet előtt."

Az Őze Áron vezetése alatt összevonandó Magyar Színházat, Játékszínt és Budapesti Kamaraszínházat érintő újságírói kérdésre válaszolva Balázsovits megjegyezte: "Más színházról nem szoktam nyilatkozni." A jelenlevő művészek közül többen értetlenségüknek adtak hangot, feltették a kérdést, kinek kellhet-a Játékszín, továbbá segítségükről biztosították Balázsovits Lajost, Vajda Márta, a Magyar Színházi Társaság titkára pedig annak a szakmaiatlanságára és abszurditására mutatott rá, hogy az évadra tervező színházak esetében mind a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., mind a szakminisztérium naptári évben gondolkodik. Vajda Katalin felidézte, hogy 1992-ben a Játékszínt az akkor még Nemzeti Színház néven működő Hevesi Sándor téri teátrummal akarták összevonni, ám a szakmai összefogás hatására az akkori miniszter, Andrásfalvy Bertalan elállt a tervtől. Többen petíciót sürgettek, civil fellépést, és megerősítették: "Tovább kell játszani."