Erzsébet

Meghalt Csurka István

2012.02.04. 11:40

Programkereső

Az író, politikus 78 éves volt.

Csurka István 1934. március 27-én született Budapesten. 1952-től dramaturgiát tanult a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Első írása 1954-ben jelent meg, 1956-ban pedig kiadták első kötetét. A forradalomban való részvétele miatt - a főiskolai nemzetőrség vezetője volt - fél évre Kistarcsára internálták, majd III/III-as ügynöknek szervezték be. Állítása szerint kényszer alatt írta alá a beszervezési nyilatkozatot, jelentést pedig nem tett. 1957-ben szerezte meg dramaturgi diplomáját. Osztálytársa, Moldova György, aki összes vizsgáját sikerrel tette abszolválta, többek között azért is hagyta ott tiltakozásképp a főiskolát, mert Csurkát és tanárukat, Háy Gyulát bebörtönözték.

Tanulmányai befejeztével szabadfoglalkozású íróként dolgozott. Regények, filmforgatókönyvek (Hét tonna dollár, Amerikai cigaretta - 1978), rádióhangjátékok, elbeszélések, színművek (legismertebbek: Ki lesz a bálanya?, Deficit, Döglött aknák, Házmestersirató) egyaránt fűződnek nevéhez. 1969-ben József Attila-díjat kapott. A kitüntetést 1980-ban ismét megkapta, ebben az évben nyerte el a Deficitért a Színikritikusok Díját is a legjobb új magyar dráma kategóriában. A hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján Csurka népszerű és kedvelt szerzőnek számított. Darabjait játszotta a Vígszínház, a Nemzeti Színház, színre kerültek művei a vidéki színházakban is. A Házmestersiratót két éven belül műsorra tűzte a Vígszínház, a veszprémi, a szegedi, a debreceni teátrum. Több Csurka-ősbemutató fűződik Horvai István rendezőhöz. Sok év után 2010-ben jelentkezett ismét drámákkal: A hatodik koporsó - ezt kívánja Dörner György repertoárra venni - Trianonról, az Írószövetségek harca pedig az "értelmiség mai állapotáról" szól.

1972-ben szilenciumra ítélték rendszerellenesnek és antiszemitának minősített kijelentései miatt. 1973-tól 1986-ig a Magyar Nemzet tárcaírója, 1981-től a Magyar Írók Szövetsége elnökségének tagja volt. 1988-89-ben a Hitel című folyóirat szerkesztőbizottságának tagja volt, 1989-90-ben az általa alapított Magyar Fórum című hetilap főszerkesztője, a lap 1991 januári újraindulásától a szerkesztőbizottság elnöke, a Magyar Fórum Kft. ügyvezető igazgatójaként tevékenykedett.

1985-ben részt vett az ellenzékiek monori tanácskozásán, 1987-ben egyike volt a Magyar Demokrata Fórum lakitelki megalapítóinak. A párt színeiben lett 1990-ben országgyűlési képviselő, 1992-ben - alelnökként - vitába került a párt vezetőivel, és megalapította a Magyar Út Körök Mozgalmat. 1994-ig képviselő maradt, de már az 1993-ban megalapított radikális jobboldali Magyar Igazság és Élet Pártja színeiben. A MIÉP elnökeként 1998 és 2002 között ismét országgyűlési képviselő volt. 2006-ban pártja a Jobbik Magyarországért Mozgalommal szövetségben, Harmadik Út néven indult a mandátumokért, de sikertelenül.

Csurka politikai szerepvállalásával párhuzamosan a színházi életből folyamatosan kiszorult. Ennek oka volt az is, hogy bár a kortársi irodalomtörténet magasra értékelte - lásd az 1990-ben megjelent A magyar irodalom története 1945-1975 elemzését - a drámáiban feldolgozott történetek és a feldolgozás módja a kilencvenes években színházilag már irrelevánsnak, passzénak számítottak, írói munkássága a Magyar Fórumban publikált, nem ritkán antiszemita cikkekre korlátozódott. 2011 októberében az Új Színház vezetésére kinevezett Dörner György Csurka Istvánt nevezte meg intendánsának. Ez ellen széles körben tiltakoztak hazai és európai szervezetek, színházak, újságírók, osztrák írószövetségek, brit színházi és közéleti személyiségek, megszólalt Fischer Ádám, lemondta koncertjét Christoph von Dohnányi, és tüntetésekre is sor került. Tarlós István főpolgármester a tiltakozások hatására felkérte, hogy ne alkalmazza a színházban: először október végén, Ascher Café címmel megjelent írása miatt hívta fel nyilvánosan Csurka István figyelmét, hogy tartózkodjon a félreérthető, illetve a politikai kultúrával nem összeegyeztethető nyilatkozatoktól, majd december közepén úgy fogalmazott: sajnálattal vette tudomásul, hogy többszöri kérése és ezt követő nyilvános felhívása ellenére is Csurka István újólag az európai politikai kultúrával összeegyeztethetetlen módon nyilatkozik meg lapjában. "Ezért - bár azt nem ellenzem, hogy Csurka István sikeres drámáit műsorára tűzze - felkérem Dörner György urat, az Új Színház kijelölt igazgatóját, hogy Csurka István urat színházában ne alkalmazza" - írta a Tarlós. Dörner György erre úgy reagált, hogy ő maga is pusztán szellemi jelenlétnek tekintette Csurka intendánsi szerepét.

Csurka István nem tudott részt venni az Új Színház február 1-ji társulati ülésén. Akkor Pozsgai Zsolt főrendező tájékoztatása szerint Dörner György felolvasta a kórházban lévő Csurka István társulathoz intézett levelét, aki arra biztatta a jelenlévőket, hogy attól függetlenül, ki hova érzi magát tartozónak, mit gondol a politikáról, szeretetben dolgozzanak együtt. Dörner György a levéllel kapcsolatban úgy fogalmazott: "Csurka István kristálytiszta üzenetet küldött; mindennek a lényegét írta le, csak olyat, ami fontos". Az MTI információi szerint a levélből az is kiderült, hogy Csurkának fontos A hatodik koporsó című darabjának bemutatása, erről már nyáron tárgyaltak Dörner Györggyel.