Erzsébet

Marosvásárhelyen csak a minőség szab határt

2012.02.08. 14:10

Programkereső

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata február 16. és 20. között a Nemzeti Színházban, a Thália Színházban és a debreceni Csokonai Színházban vendégeskedik. A turnéról és a produkciókról Gáspárik Attila, a kéttagozatú színház igazgatója a budapesti Nemzeti Színházban tartottak sajtótájékoztatót.

A turné során három helyszínen négy előadást játszik a társulat, s ennek során keresztmetszetet adnak abból a tevékenységből, amellyel Marosvásárhelyen foglalkoznak. A saját finanszírozás mellett a NEFMI és a MOL által támogatott vendégjáték-sorozatban kortárs magyar és külföldi szerző művei, illetve klasszikus drámák egyaránt szerepelnek. Az első előadásra február 16-án este 7 órától a Thália Színházban kerül sor, ahol William Shakespeare A makrancos hölgy avagy a hárpia megzabolázása című komédiája lesz látható Sorin Militaru rendezésében. Február 18-án este órától a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán a Pécsi Országos Színházi Talákozón a Színházi Dramaturgok Céhének Vilmos-díjával jutalmazott Bányavirág, Székely Csaba erdélyi szerző drámája, a marosvásárhelyi Yorick Stúdió és a Tompa Miklós Társulat közös produkciója tekinthető meg, Sebestyén Aba színrevitelében. Február 19-én este 7 órától Csehov Platonov című színművét Harsányi Zsolt rendezésében láthatja a budapesti közönség a Nemzeti Színház Nagyszínpadán. A turné utolsó állomása a debreceni Csokonai Színház, ahol február 20-án este 7 órától Dorota Masłowska Két lengyelül beszélő szegény román című drámája kerül bemutatásra, az előadás rendezője Cristian Theodor Popescu.

Gáspárik Attila és Alföldi Róbert
Gáspárik Attila és Alföldi Róbert

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház román és magyar tagozatait a 2011 júliusa óta Gáspárik Attila irányítja, aki a sajtótájékoztatón leszögezte: az erdélyi magyar színházak, mintegy húsz államilag támogatott társulat, valamint a magyar nyelvű színházi oktatás két intézménye nem kisebbségi zárványként definiálja magát. Az igazgató bízik benne, hogy előadásaikat a tízéves Nemzeti-jubileum programsorozatának részeként tekintik. Gáspárik úgy fogalmazott: lazán bánnak a határokkal, azaz a magyarországi alkotók rendszeresen megfordulnak náluk a színházakban és az egyetemeken oktatóként egyaránt, és az erdélyi színházcsinálók és nézők is folyamatosan követik a magyar színházi eseményeket. A Gáspárik Attila  arról is beszélt, évek óta nem voltak ilyen koncentráltan jelen a magyarországi színházi életben a vásárhelyiek, ezért bízik benne, a vendégjátékok áttörést jelentenek, ugyanakkor a kölcsönösség jegyében a budapesti Nemzeti Színház is eljuthatna Marosvásárhelyre.

A makrancos hölgy, avagy a hárpia megzabolázása  - Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata
A makrancos hölgy, avagy a hárpia megzabolázása - Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház az 1946-ban alapított legendás Székely Színház jogutódja, a maga nemében Romániában egyedülálló nemzeti színház, amelyben két társulat dolgozik: a magyar nyelvű Tompa Miklós Társulat és a romány nyelvő Liviu Rebreanu Társulat. Repertoárszínházként működnek, céljuk az, hogy a klasszikus és kortárs drámairodalim alkotásait magas színvonalon a legszélesebb közönségréteg felé közvetítse. Produkcióikkal, provokatív kérdéseikkel a mához kívánnak szólni, és nem csupán szórakoztatni akarnak. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház művészeti arculatának kialakításában, szakmai fejlődésében a magyar színházművészet számos meghatározó színművésze és rendezője működött közre, köztük Szabó Ernő, Csorba András, Kovács György, Delly Ferenc, Bács Miklós, Tanai Bella, Illyés Kinga, Katona László, illetve Tompa Miklós, Harag György, Tompa Gábor, Babarczy László, Novák Eszter, Béres Attila, Rusznyák Gábor. A színházat 2011 júliusa óta igazgató dr. Gáspárik Attila színművész korábban a romániai Nemzeti Audiovizuális Tanács elnöke, 2008-tól pedig a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem rektora volt.

Gáspárik novemberben úgy fogalmazott: mind a magyar, mind a román társulatnak szeretnék ápolni a múltját, hogy megmaradjanak az értékek, emellett viszont a jövő építésére is összpontosítani kell. A dilemma számukra is ugyanaz, mint a világ más tájain: egy színház esetében mit jelent a "nemzeti". Gáspárik szerint az ugyanis természetes, hogy a Tompa Miklós Társulat a nemzeti színházon belül magyarul játszik magyar színészekkel, magyar rendezőket alkalmazva. Mint ahogy az is érthető, hogy a román színészek a román színházban románul játszanak. A "nemzeti" jelzőnek tehát ennek az intézménynek az esetében inkább az "országos" szó lenne a szinonimája. Vagyis egy nemzeti színháznak nemcsak a helyi, hanem a regionális és országos művészi igényeket is képviselnie kell, hiszen ez a nemzeti színház egyaránt a magyaroké és a románoké. "Kispályáról át kell menni nagypályára - erről kell meggyőzni a művésztársaságot, és ez a legnehezebb feladat"-  vallotta a vezérigazgató. Az idei évadban bemutatták Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című művét Parászka Miklós rendezésében, Háy János A Gézagyerek című drámáját Rusznyák Gábor színrevitelében, a közönség láthatja az Ascher Tamás rendezte Álarcosbál című operát Kolozsvárról, és Sepsiszentgyörgyről is "importálnak" egy klasszikust is, a Bocsárdi László rendezte Bánk bánt.