Cecília

Színháznyitás a Tragédiával

2012.03.15. 08:26

Programkereső

Az új Nemzeti Színház 2002. március 15-én Madách Imre Az ember tragédiája című darabjával nyitotta meg kapuit, a megnyitón jelen voltak a nemzet színésze cím birtokosai, a Nemzeti Színház örökös tagjai, számos színházigazgató és neves közéleti személyiség.

A nemzeti kultúra jelképévé vált Nemzeti Színház viszontagságos története 180 évre nyúlik vissza. Gróf Széchenyi István 1832-ben A magyar játékszínről című röpiratában vázolt fel egy Duna parti pompázatos épületet, amely méltó helyet adhatna a magyar színjátszásnak. A Grassalkovich Antal herceg által adományozott telken, a mai Múzeum körút és Rákóczi út sarkán 1837. augusztus 22-én nyílt meg a Pesti Magyar Színház, amely 1841. január 1-től viselte a Nemzeti Színház nevet. 

Az épületet 1908-ban zárták be, az ország első színháza ezután a Blaha Lujza térre, a nagyobb és díszesebb Népszínházba költözött át. Ezt már akkor sem tartották végleges megoldásnak, mégis újabb fél évszázadig működött itt a Nemzeti. A Blaha Lujza téri épületet a metró építésére hivatkozva ítélték lebontásra, az utolsó előadás itt 1964. június 28-án volt. A szinte puccsszerűen meghozott döntés sokakban váltott ki fájdalmat és keserűséget, hiszen a közönség "egy megszokott színfoltot, sok forró színházi este emlékét és a régi Pest egy darabját vesztette el".

A Nemzeti Színház épülete
A Nemzeti Színház épülete

Az új Nemzeti Színház felépítését ekkor is megígérték, de ebből nem lett semmi. A társulat a Nagymező utcába, a mai Thália Színház épületébe, két évre rá a Hevesi Sándor térre költözött. 1964-ben kiírtak egy tervpályázatot a Városligetben megépítendő színházépületre, Hofer Miklós építész húsz évig foglalkozott a tervekkel. Változás csak 1983-ban történt, amikor Gobbi Hilda a hetvenedik születésnapjára kapott összeget ajánlotta fel az új Nemzeti Színház első alapkövére, az általa kezdeményezett országos gyűjtés során 3,3 milliárd forint gyűlt össze. 1985-ben kiadták az építési engedélyt, de újabb egy évig néhány fa kivágásán kívül megint nem történt semmi.

1987-ben új pályázatot írtak ki, amely során a szakmai zsűri az Engels (ma Erzsébet) teret tartotta a legmegfelelőbb helyszínnek. Az építészeti tervpályázat győztese 1997-ben Bán Ferenc lett és 1998. március 28-án az Erzsébet téren ünnepélyesen el is helyezték a Nemzeti alapkövét. Az 1998-as választások után hivatalba lépett első Orbán-kormány az építkezést leállította arra hivatkozva, hogy a helyszín környezetvédelmi és közlekedési szempontból nem felel meg a célnak, és a költségeket is túlzottnak találták. Az új Nemzeti Színház felépítése kormánybiztosának Schwajda György írót nevezték ki. A lehetséges helyszínek mérlegelése után a kormány úgy döntött, a teátrum a Lágymányosi (ma Rákóczi) híd pesti hídfőjénél épüljön meg, a tervek elkészítésével Siklós Mária építészt bízták meg.

A csaknem húszezer négyzetméteres alapterületű Nemzeti Színház alig 15 hónap alatt készült el. Az épület központi része a közel kör alaprajzú nézőteret és stúdiószínpadot magába foglaló épületrész, ezt veszik körbe a közönségforgalom helyiségei és a nagyszínpadot "U" alakban szegélyező üzemi szárny. A 144 négyzetméteres nagyszínpad nézőtere kétszintes, 619 néző befogadására alkalmas. Az új Nemzeti Színház létrehozása 1998-as áron 12,1 milliárd forintba került, az épület 8,8 milliárd, a világszínvonalú színpadtechnika 3,3 milliárd forint költséggel készült el. Az épületben még két játszóhelyet alakítottak ki, a Gobbi Hilda Színpad 200, a Kaszás Attila-terem 100 nézőt képes befogadni. Az épület körüli kertben szoborpark kapott helyet, ahol egykori nagy művészegyéniségek - Gobbi Hilda, Kiss Manyi, Ruttkai Éva, Latabár Kálmán, Timár József, Major Tamás, Sinkovits Imre, Lukács Margit, Básti Lajos és Soós Imre - szobra áll. Az alkotások Bencsik István, Marton László, Melocco Miklós és Párkányi Raab Péter munkái.  A parkba érkezőket Tolnay Klári és Latinovits Zoltán alakja fogadja szoborkaput alkotva. A főbejárati homlokzaton a 9 múzsa szobra látható. Elhelyeztek 14 reliefet is, amelyek Makláry Zoltánt, Őze Lajost, Somogyi Erzsit, Rajz Jánost, Kálmán Györgyöt, Bihari Józsefet, Pártos Erzsit, Pécsi Sándort, Gábor Miklóst, Páger Antalt, Sulyok Máriát, Bulla Emmát, Feleki Kamillt és Dajka Margitot ábrázolják.

Az új Nemzeti Színház első igazgatója Jordán Tamás lett. Az épületet Az ember tragédiája nyitotta 2002. március 15-én. Az előadást Szikora János rendezte, Ádámot Szarvas József, Évát Pap Vera, Lucifert Alföldi Róbert alakította, a produkcióban határon túli magyar színházak művészei is közreműködtek. Az előadáshoz Márta István komponált zenét, Pintér Tamás a mozgásterveket készítette. A díszleteket Milorad Kristic, a jelmezeket pedig Tresz Zsuzsanna tervezte. Az olvasópróbát Madách Imre szülőhelyén, a szlovákiai Alsósztregován tartották.

A megnyitó beszédet Mádl Ferenc köztársasági elnök tartotta. Áll a ház - idézte az államfő Vörösmarty Mihály szavait, hozzátéve: 2002. március 15-én annyi küszködés, küzdelem, kudarcba fulladt újrakezdés után közös örömünk estéjéhez érkeztünk. Mádl Ferenc kiemelte, hogy a Nemzeti Színházat Illyés Gyula a haza kitüntetett intézményének és az összetartozás házának nevezte, és nekünk is annak kell tekintenünk. - Az új épület 165 év szellemi örökségét is jelenti számunkra - hangsúlyozta az államfő.

Az ember tragédiája - Nemzeti Színház (2002) - Pap Vera, Alföldi Róbert, Szarvas József
Az ember tragédiája - Nemzeti Színház (2002) - Pap Vera, Alföldi Róbert, Szarvas József

A köztársasági elnök szavai szerint a Nemzeti Színház mindenkori szellemét művészek hatalmas serege éltette. Az államfő név szerint is megemlékezett a magyar színházművészet több kiemelkedő alakjáról, és szomorúan tett említést egyebek mellett arról, hogy Jávor Pálnak nem lehetett helye az uralomváltás utáni Nemzetiben, és Uray Tivadar és Timár József elűzetett szeretett intézményéből. - Történelme során a színház sok nehéz pillanatában nyújtott vigaszt a nemzetnek - mondta Mádl Ferenc. Mádl Ferenc hozzátette: a Nemzeti Színház története, annyi sikere és megpróbáltatása arra is figyelmeztet bennünket, hogy alkotóművész és intézmény csakis úgy dolgozhat eredményesen, ha a bizalom és a szuverenitás légkörében élheti mindennapjait, ha sem politikai, sem művészi akarnokság nem avatkozik munkájába.

Az államfő az intézmény lényegeként említette az egységteremtő erő fenntartását, a határon túli magyarság irodalma és színházművészete értékeinek gondozását és a környező népek szellemi kincseinek bemutatását. A köztársasági elnök a Hunyadi László című opera sorát idézve azt kívánta: szűnjenek meg a külső és belső rút viszályok, s mind a hazában, mind a Nemzeti Színházban a tehetség, a szeretet, a tisztesség, a békesség teremtő ereje munkálkodjék. - Ez a színház az egyetemes és a nemzeti kultúrát közvetítve szolgálja méltó módon mindannyiunk erkölcsi jobbulását, szellemi gyarapodását. Legyen, ha lehet, ennél több: nemzeti önbecsülésünk, emelkedésre való készségünk és az érdemes dolgokban való egységünk gazdag forrása - fogalmazott Mádl Ferenc.

Az államfő beszédében köszönetet mondott a teátrum építőinek, alkotóinak, az adakozók hatalmas táborának, és mindazoknak, akik a távolabbi múltban és a közeli években kitartó igyekezettel fáradoztak azon, hogy ez a közös álom beteljesüljön. Szavai szerint tisztelet kell, hogy illesse a Nemzetit a megpróbáltatások között is hűséggel szolgáló Magyar Színház együttesét.

Törőcsik Mari, a nemzet színésze a szakma képviseletében úgy fogalmazott: "remélem és hiszem, hogy az egykori Nemzeti fényes csillagai és hétköznapi munkásai szellemiségükkel most is köztünk vannak és maradnak az érték, a hagyomány, a minőség védelmében". A színművész a köszönet hangján szólt az ország polgáraihoz, akiknek a pénzéből megépülhetett a színház, "a nemzetnek, amely Nemzetit adott az országnak".

A rendezvényen jelen volt Áder János, az Országgyűlés elnöke, a külföldi programja miatt kissé késve érkezett Orbán Viktor miniszterelnök és Demszky Gábor főpolgármester. A teátrum első premierjén a legnagyobb számban, 250-en, az elmúlt évtizedekben a színház felépítését téglajegyek vásárlásával segítők közül kisorsoltak foglaltak helyet.  A meghívottak között voltak a nemzet színésze cím birtokosai, a Nemzeti Színház örökös tagjai, határon túli és országhatáron belüli színházigazgatók, neves közéleti személyiségek, köztük Corvin-lánc kitüntetettek és Madách Imre egyenes ági leszármazottai.