Jolán

Megyejárás és mesedarab

2012.03.17. 08:35

Programkereső

A Duna-parti Nemzeti Színház második teljes évadában indultak el a különvonatok vidékről, és bemutatták a máig műsoron levő Holdbeli csónakost.

A Nemzeti Színház tíz évét felidéző cikksorozatunkban a színháznyitás és az első teljes szezon műsora után a 2003/2004-es évad következik.

"Egy színházat sokféle módon meg lehet tölteni. Én azt szeretném, hogyha mi, akik egy húron pendülünk szakmailag, azt mondhatnánk, hogy igen, a mi szigorú szakmai elvárásaink szerint is jó előadások születnek itt. (...) Amikor megérkeztem, a házban tapintható volt a szorongás. Szerencsére elég hamar kiderült hogy az itt dolgozók kitűnő szakemberek, tehát már ezért sincs félnivalójuk, és hogy nincsenek is ilyen szándékaim. Én azt szeretném, ha mi egy jól működő csapattá válnánk" - mondta Jordán Tamás az évad indulásakor Eöri Szabó Zsoltnak. A társulat tagjai voltak: Básti Juli, Benedek Miklós, Blaskó Péter, Bodrogi Gyula, Bródy Norbert, Csoma Judit, Gazsó György, Hevér Gábor, Hollósi Frigyes, Horváth Ákos, Kaszás Attila, Koleszár Bazil Péter, Kulka János, László Zsolt, Major Melinda, Marton Róbert, Mertz Tibor, Mészáros István, Molnár Piroska, Murányi Tünde, Orosz Róbert, Papp Zoltán, Pásztor Edina, Pécz Ottó, Rátóti Zoltán, Schell Judit, Sinkó László, Spindler Béla, Stohl András. Szalay Marianna, Szarvas József, Söptei Andrea, Tallián Marianne, Tóth Auguszta, Trokán Péter, Törőcsik Mari, Udvaros Dorottya, Ujlaky László, Újvári Zoltán, Varga Mária, Vida Péter.

Ebben az évadban indult el a Megyejárás nevű sorozat és tartott 2005 áprilisáig. 14 megye kulturális élete - Nógrád és Győr-Moson-Sopron kivételével -, illetve két színház - Veszprémi Petőfi Színház, nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház - mutatkozott be a budapesti közönségnek, és innen érkezett mintegy tíz, a Zikkurat elé befutó  különvonattal 5602 vendég a Nemzeti előadásaira. A programban részt vett 3951 fellépő, 397 kiállító művész, az összes nézőszám 22.216 volt, és  rendezvények alkalmával minden esetben kiadták a Pro Arte Hungarica-díjat annak a művésznek vagy alkotóközösségnek, melyet a helyiek arra legalkalmasabbnak találtak.

A Nemzeti Színház épülete
A Nemzeti Színház épülete

A repertoáron maradó produkciók mellett sor került hat premierre és egy koprodukció bemutatójára.

Holdbeli csónakos (rendező: Valló Péter)

"A Holdbeli csónakos három síkon játszódó történet. Remélem, képesek leszünk mindhárom történet elmesélésére. Az első egy szerelmi történet: Jégapó, magyar fejedelem, gyönyörű leányával, Pávaszem királykisasszonnyal él Ukkonvárban. Medvefia királyfi, a lapp trónörökös, a várban apródkodik. A két fiatal olyan közel van egymáshoz, hogy a közelségtől nem látják, mennyire illenek egymáshoz. Ezzel gyakorta vagyunk így. Valami távoli, elérhetetlen dologra vágyunk (Pávaszem például a Holdba szeret bele), és ami ott van az orrunk előtt, észre se vesszük...

A második történetet lényegére Weöres Sándor azzal mutatott rá, hogy valamiféle különös, sajátos kicsinyítő képzővel láttatta művének magyar hőseit, Pávaszemet, Medvefiát, Jégapót, Vitéz Lászlót, Paprika Jancsit, Bolond Istókot. Ők ugyanis, még egy csetlő-botló, identitását kereső, szuverenitását őrizni próbáló fiatal kultúra gyermekei. Szemben az "egész ember" uralkodókkal, a kínaival, sumnéral, akik nagy múlttal rendelkező, "kész" civilizációk fiai. Sajnálatos, mondta egyszer Weöres, hogy a darabnak ezt a kulturális önazonosságról szóló vonulatáról meg szoktak feledkezni.

És végül, egy különös, transzcendens történetet is szeretnék megmutatni. Pávaszem királykisasszony lelki átváltozását. Őt fiatal, tanulatlan, elkényeztetett lányként ismerjük meg, aki a kalandok során felnőtt, önálló döntésekre, felelősség vállalásra képes nővé érik. Gondoltam, ezeket egyszer el kell mondani, hiszen a Holdbeli csónakos remek játék, amin remélem, mindenki nagyon sokat fog nevetni" - írta a rendező a premier előtt.

A produkció azóta is műsoron van, jelenleg a színház legfiatalabb generációja játssza a Weöres Sándor-darabot, amelynek címszerepét a bemutatón Kaszás Attila alakította.

A Holdbeli csónakos volt az első kötete a Nemzeti Színház Színműtárának. Az azóta is minden bemutatóhoz elkészülő, zsebkönyv méretű kiadványok tartalmazzák a szövegkönyvet és az előadásokról készült fotókat.

Bemutató: 2003. október 17.

Holnap reggel (rendező: Hargitai Iván)

"Enyhén utópisztikus életkedv-dráma, amelynek végére a léleknyomorító szorongáson és öngyötrésen diadalmaskodik az egészséges önbizalom, a halálmegvető bátorságnál fontosabbnak bizonyul az értelmes élet. Ember Sándor mérnök, feltaláló. A hadsereg épp most készül megvenni legújabb találmányát: a földről "villanyhullámmal" irányítható (tehát pilóta nélkül célra szálló) repülőgépet. De a társasági élet szereplőit nem Ember, a mérnök izgatja, hanem Ember, a szerencsétlen alak, aki - nem elég, hogy felesége, Mária elhagyta - nem mert kiállni párbajra előkelő vetélytársával, Beniczky gróffal.

A cselekmény középpontjában a két férfinak a nőért vívott párviadala áll - ősi téma, új feldolgozásban. Embert - miután amerikai párbajban a fekete golyót húzta - a külvilágnak hajszál híján sikerül hősies öngyilkosságba hajszolnia. Ám a döntő pillanatban megjelenik egy különös alak, és kioperálja hősünkből a halálfélelmet. Hiába dongja körül izgatottan a mérnököt sok kisszerű figura, végül csalódniuk kell: Ember Sándor próbarepülésén a véres szenzáció elmarad.

Karinthy Frigyes 1916-ban írott drámája (amelyben tulajdonképpen "föltalálta" a későbbi robotrepülőgépet is) igazi újrafelfedezés. Bár az első bemutató több mint száz előadást ért meg, ma szinte ismeretlen gyöngyszeme Karinthy életművének." (Hargitai Iván)

A főszerepben László Zsoltot láthatta a közönség.

Bemutató: 2003. október 18.

Gyévuska (rendező: Pintér Béla)

A Gyévuskában főtisztek, tisztek, honvédek, valamint hozzátartozóik és munkaszolgálatosok bonyolítják a cselekményt, laktanyában, bálteremben és a távoli orosz rónákon, feketén-fehéren és egy kissé elemelten. (Az utóbbiak a szó szoros és átvitt értelmében is értendők!) A cselekmény ideje a második világháború, de az előadás nem arról a korról szól, hanem abban a korban játszódik.

Pintér Béla és Társulata a késő romantika leginkább Puccinire emlékeztető elemeit és a kor slágereit elegyítve alakították ki a darab zenei világát. (A kor slágerei alatt olyan emblematikus dalokat értve, mint például a "Nincs kegyelem" vagy a "Mindent vissza!". )

Végigénekeljük ugyan a darabot, Önök azonban mégsem operát látnak, hanem színházat színészekkel, akiknek nincs olyan szép hangjuk, mint az operaénekeseknek, viszont nagyon lassan és nehézkesen mozognak. Ezzel a munkánkkal, egy (talán) szerencsésebb korban született generáció nevében szeretnénk megemlékezni egy hozzánk hasonlóan szebb jövőben bízó, tragikus sorsú nemzedékről.

Mindenkinek megvan a maga gyévuskája.

"Képzeljünk el egy régi, magyar, fekete-fehér filmet a negyvenes évekből, fess hadnagyokkal és gyönyörű grófkisasszonyokkal, akik az egész filmet végigéneklik a kor slágereit, magyar nótákat és katonaindulókat Pucciniba oltó opera formájában! Ahol a filmekből megszokott úri világ képviselői mellett feltunnek a munkaszolgálatosok, a hősök mellett (vagy inkább helyett) az áldozatok és a tettesek.

Ilyen film természetesen nincsen. Van viszont egy színházi ősbemutató a Budapesti Őszi Fesztiválon. Pintér Béla és Társulata a kiugró sikerű Parasztopera után ismét zenés-színházi előadást készített. Az est külön pikantériája, hogy az elmúlt évek egyik legsikeresebb alternatív műhelye most a Nemzeti Színházban mutatkozhat be."

A produkció jelenleg a Trafóban látható.

Bemutató: 2003. november 5.

Hamupipőke (rendező: Fodor Tamás)

Hamupipőke - a szerelem és hűség örök szép története. Praktikák, álruhák, irigység, gonoszság - egy bátor és állhatatos lány akkor is tudja, hogy kit szeret. Bábok és színészek, zene és tréfa, de a mese, az komoly, csakúgy, mint az élet. Előadás gyerekeknek és felnőtteknek.

Az előadás a Stúdió K-val együttműködve készült Mosonyi Alíz darabjából, a bábokat Németh Ilona tervezte. A produkció elnyerte a Színikrikusok Díját a legjobb gyerek-/ ifjúsági előadás kategóriájában.

Bemutató: 2003. december 20.

Györgyike, drága gyermek (rendező: Béres Attila)

A Györgyike, drága gyermek Szomory Dezső egyik legkitűnőbb darabja. Finom lélekelemzés és túlburjánzó szecesszió, irónia és pátosz keveredik benne a huszadik század eleji pesti polgárság kíméletlen kritikájával. Györgyikét, a semmi kis színinövendéket, Mikárék középső lányát meglátja a Váci utcai kávézóban a milliomos bécsi gyáros, és feleségül kéri. Györgyikét elsodorják az események, a lehetőséget megragadó szülők, a bécsi karvaly-rokonok, a váratlan luxus előnyei. Györgyike, a kis fruska választ a lobogó, naiv diákszerelem és a bécsi nagypolgári élet lehetőségei között. Györgyike nővé érik, finom, kiismerhetetlen nővé, aki körül bódult méhekként keringenek a férfiak, a szülők, a rokonok és a személyzet.

A címszerepet Kovács Patrícia alakította.

Bemutató: 2003. december 18.

Buborékok (rendező: Jordán Tamás)

"A családi boldogságnak legfőbb föltétele, hogy a férj nejének minden kívánságát teljesítse" - mondja Solmay Ignác földbirtokos erős akaratú neje, Szidónia. Lányával, Szerafinnal bármire képesek, hogy férjeiktől ruha- és ékszerszámláikra kicsikarják a pénzt: a vásárlókörutak és társasági események után fennmaradó időt ideálisan kitölti az otthoni intrika, zsarolás és pamlagra ájulás. Mikor azonban Szidónia estélyt ad, hogy házasulandó gyermekeinek fényes partit szerezzen, és Szerafin túlságosan önálló férjét megrendszabályozza, elindul a mesterkedések és félreértések lavinája.

Mamlasz kérők és elbűvölő szerencsevadászok pályáznak egymás nem létező vagyonára. Szerafin szigorú erkölcsű férje korrupción kapja magát. A bőbeszédű vidéki rokon mindenkit őrületbe kerget. A ház ura, Solmay Ignác félénken lázad és bátran engedelmeskedik, de nála is betelik a pohár, amikor látja, hogy vagyonának lőttek, gyermekeit Szidónia ellenállhatatlan jóakarata romlásba dönti, és már harmadszor kellene ugyanazt a számlát kifizetnie. A vágyálmok és hazugságok buborékai szétpattannak, ám Szidónia nem törik meg: ha az anyagi csőd miatt a fővárosi felső tízezernek búcsút is intenek, majd maga köré gyűjti az elegáns társaságot Pankotán...

A Solmay házaspárt Blaskó Péter és Udvaros Dorottya játszotta. Az előadás bekerült a Pécsi Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába. 2006-ban a Vidor Fesztiválon Blaskó Péter megkapta a legjobb férfi főszereplőnek járó Dottore-díjat.

Bemutató: 2004. február 22.

Czillei és a Hunyadiak (rendező: Babarczy László)

Hunyadi János halála után megindul a harc a magyar főurak között az abszolút hatalomért. A fiatal, erélytelen királyt, V. Lászlót Czillei Ulrik gróf, a nagybátyja befolyásolja, s úgy gondolja, elérkezett az idő, hogy a túlságosan megerősödött Hunyadi-párttal leszámoljon. A főurak úgy szövetkeznek egymással, hogy bármikor át is állhassanak, s a Hunyadi-pártban sem teljes az egyetértés, hogyan kellene fellépniük Czilleivel szemben. A végeredmény, hogy Hunyadi László megöli Czilleit, tragikus módon nem kedvez senkinek. A törökök joggal vélik úgy, hogy az ország könnyedén elfoglalható, amikor a király a két Hunyadi fiút túszként viszi magával az udvarába.

Vörösmarty Mihály darabját Spiró György igazította színpadra, Czillei szerepét Sinkó László, V. és Hunyadi Lászlót Keszég László alakította, Hunyadi Mátyás Bródy Norbert volt.

Bemutató: 2004. február 29.

A Senák (rendező: Balikó Tamás)

A hatvanas évek elején budapesti agitátorok szervezik a téeszt egy Ipoly menti falucskában. A parasztok viszont - különösen a lovait féltő Rák Jani - sehogy sem akarnak belépni. Ekkor egy helybéli, a Senák más taktikát javasol...

Háy János darabja a Nemzeti Színház drámapályázatára érkezett, elnyerte a Színházi Dramaturgok Céhének díját mint a 2003/2004-es évad legjobb magyar drámája. Az előadásban a címszerepet Spindler Béla, Rák Janit László Zsolt alakította. 

Bemutató: 2004. május 2.