Jolán

Vérgőzös tragédia és ködben égő bánat

2012.03.18. 07:37

Programkereső

A legfiatalabbak Diótörője, többek között Garas Dezsővel bővülő társulat, nyolc bemutató, koprodukció a Thália Színházzal, befogadott Madhouse-előadások - a Nemzeti Színház 2004/2005-ös évada.

(Előzmények: A színháznyitó Tragédia, az első teljes évad, a 2003/2004-es szezon előadásai.)

"Amikor elkezdtem a munkát, az első szempont az volt, hogy megszüntessük a haditeret: a Nemzeti a politikai csatározások egyik kedvenc terepe volt. Ma már nincsenek a színház körül botrányok, nyugalom van és a Megyejárás nevű sorozat is beváltotta a hozzá fűzött reményeket - arra volt hivatott, hogy tettekben jelezze, a Nemzeti az egész, és nem egy megosztott ország színháza. Mindenkié. (...) Ahány ember, annyiféle Nemzeti Színház van a fejekben. Abban megegyezhetünk, hogy vannak bizonyos prioritások az intézménnyel kapcsolatban. Ilyen a hagyományok őrzése, ápolása, klasszikus magyar művek műsoron tartása. Elvárható az is, hogy mai magyar szerzőket segítsen a közönség közelébe. S nem kevésbé fontos szempont, hogy mindeközben az újításokban és az útkeresésben is legyen élen járó" - nyilatkoza Jordán Tamás a 2004/2005-ös évad kezdetén.

A társulat tagjai Básti Juli, Benedek Miklós, Blaskó Péter, Bodrogi Gyula, Bognár Anna. Bródy Norbert, Csankó Zoltán, Csoma Judit, Garas Dezső, Gazsó György, Hevér Gábor, Hollósi Frigyes, Horváth Ákos, Kaszás Attila, Koleszár Bazil Péter, Kulka János, László Zsolt, Major Melinda, Marton Róbert, Mertz Tibor, Mészáros István, Molnár Piroska, Murányi Tünde, Orosz Róbert, Papp Zoltán, Pásztor Edina, Pécz Ottó, Rátóti Zoltán, Schell Judit, Schmied Zoltán, Sinkó László, Söptei Andrea, Spindler Béla, Stohl András, Szalay Marianna, Szarvas József, Törőcsik Mari, Trokán Péter, Udvaros Dorottya, Ujlaky László, Újvári Zoltán, Varga Mária, Vida Péter voltak.

A Madhouse Company angol nyelvű, 2004-ben már három éve a Merlinben sikerrel játszott SÖR (azaz: Shakespeare Összes Rövidítve) című előadása a stúdiószínpadra került. Emellett az évadban nyolc új produkció került repertoárra.

Sárga liliom (rendező: Mohácsi János)

Rossz kompromisszumokra éhes polgárság, gőgös nemesség, rangkórság, szolgalelkűség. Ebbe a világba tör be egy szerelem, amely megváltoztatja egy romlott, elkényeztetett nagyherceg és egy zárdából éppen kiszabadult polgárlány életét.

Bíró Lajos darabját Mohácsi István és Mohácsi János írták "ködben égő bánattá", a zenét Kovács Márton szerezte.

Bemutató: 2004. szeptember 17.

Az ügynök halála (rendező: Alföldi Róbert)

Willy Loman boldog: hosszú idő után együtt a család, két felnőtt fia hazajött. Úgy érzi, itt az idő, fiai most véghez viszik mindazt, ami neki nem sikerült. Ez az utolsó remény, amely lassan, a szemünk előtt foszlik szét...

A Thália Színházzal együttműködve készített, a Nagymező utcában játszott produkcióban Bodrogi Gyula, Vári Éva, László Zsolt, Czapkó Antal alakították a Loman család tagjait.

Bemutató: 2004. szeptember 30.

III. Richard (rendező: Valló Péter)

A Rózsák Háborújának utolsó felvonása: a fehér rózsa, a York-ház vérgőzös belviszálya a hatalomért. Richard, Gloucester nyomorék hercege nem riad vissza semmitől: testvérgyilkosságon, a királyhű lordok lemészárlásán át vezet az útja a trónig. Richardot anyja is megátkozza, és áldozatainak kísértetei szörnyű végét jövendölik. Ekkor a lázadó Richmond már átkelt a csatornán seregével együtt, hogy Richardot megfossza a koronától...

A szegedi Dóm tér után a Nemzeti színpadán is működésbe lépett a videokamera, és felvonult az autóflotta. A címszerepet Kulka János játszotta, akit mint a legjobb férfi főszereplőt díjazott a Színházi Kritikusok Céhe.

Bemutató: 2004. november 4. 

Pentheszileia (rendező: Zsótér Sándor)

Pentheszilea, az amazonok királynője a Trójáért háborúzó görögök ellen vezeti seregét, hogy szokásaikat követve csatán szerezzenek apát leendő gyerekeiknek. A szerelem, a személyes harc tilos női államukban. Pentheszileia a félelmetes tetteiről híres Akhilleuszt űzi felfoghatatlan, ádáz elszánással, hogy legyőzze, foglyává tegye - minden értelemben. Elvakítja Akhilleusz látása. Szerelembe esik az amazonok királynője. Győzni akar és megadni magát. Az ismeretlen érzés felkészületlenül éri. Összezavarodik benne minden. Szeretet, gyűlölet, gyengédség és gőg, csókok, harapások. Elvakult szenvedélyében nem agyoncsókolja, hanem agyonharapja szerelmesét. "Ölelni, ölni: /Összerímel. S aki szívből szeret,/ Akár össze is vétheti a kettőt."

Heinrich von Kleist drámájának címszerepét Ambrus Mária körképdíszlete előtt Tóth Orsi, Akhilleuszt László Zsolt játszotta. Az előadás meghívást kapott a 2006-os Dvadelná Nitra nemzetközi színházi fesztiválra Nyitrára.

Bemutató: 2004. december 17.

A Macskalápon (rendező: Radoslav Milenkovic)

A dublini születésű Marina Carr - noha nálunk még nem játszották darabját - a drámai műfaj egyik legismertebb képviselője a nemzetközi szín-téren. Első bemutatójával már huszonöt évesen, 1989-ben nagy feltűnést keltett hazájában és Angliában, műveit azóta világszerte bemutatták. A Macskalápon mai közegbe helyezett sorstragédia, tulajdonképpen kortárs Médeia-variáció, amelyben - ahogy ír színpadon illik - a túlvilág és a borongós tündérmesék sejtelmes alakjai halálos természetességgel járnak-kelnek még az élők között.
Marina Carr hangja összetéveszthetetlen. Tragédiáiban különös sorsú asszonyok próbálják kijátszani - vagy éppenséggel továbbörökíteni - a nemzedékről nemzedékre elkerülhetetlenül beteljesülő családi átkot. Színpadi világa nem realista; erőteljes valóságát a mítosz fénybe vonja, a ballada sötétje beárnyékolja. A Macskalápon - bármily megrendítő is a történet - nemcsak mellbeverő és torokszorító, de pillanatokra mulattató is tud lenni.

A modern Médeiát, Hestert Básti Juli alakította.

Bemutató: 2005. március 25.

Diótörő (rendező: Jordán Tamás)

A Diótörő, E.T.A. Hoffmann csodálatos meséje örök életűnek bizonyul. Csajkovszkij remekbeszabott balettje Európa-szerte a karácsonyi ünnepkör elengedhetetlen tartozékává avatta. Ám a klasszikus baletten túl a történet "saját jogon" is rendre felkelti a színházművészek érdeklődését. A Nemzeti Színház Stúdiószínpadán a Színház- és Filmművészeti Egyetem fiataljai azt a verziót játsszák, melynek zenéjét Selmeczi György, szövegkönyvét Gothár Péter, dalszövegeit Kapecz Zsuzsa írta, s mely a 70-es évek végétől nem kevesebb, mint tíz évadon át szórakoztatta a gyermekeket és szüleiket a kaposvári társulat legendás előadásában. Hoffmann meséjét az élet tovább írta, amennyiben napjainkra megváltozott a gyermek és szülei közötti viszony és a gyermek-álmot is napjaink jelenségei ihletik. A 19. századi Diótörőhöz képest ez a mese játékosabb, olykor gunyoros vagy szarkasztikus, s a zene is a mindnyájunkat körülvevő zenei műfajok sokaságára reflektál. Ezzel együtt a Diótörő marad, ami volt, az álom, az áldozatvállalás, a szeretet meséje.

Bemutató: 2005. március 28.

A Mester és Margarita (rendező: Szász János)

Ki állítja, hogy nincs a földön igaz, hűséges szerelem? Megérdemelné, hogy kitépjék a hazug nyelvét. Utánunk, csak utánunk, majd mi mutatunk neki ilyen szerelmet! Margarita különben azt mondta, azért indult el aznap a sárga virággal, hogy a Mester végre rátaláljon. Ha ez nem történik meg, akkor megmérgezte volna magát. A szerelem úgy termett közöttük, mint ahogy gyilkos pattan elő a szűk sikátorban, és megsebezte mindkettőjüket. Margarita később még azt is állította, hogy nem így történt, mert már réges-rég szerették egymást, amikor még nem is ismerték, nem is látták egymást. Csodák igenis vannak, és mindenki részesülhet bennük, aki ellátogat a Nemzeti Színházba. Megbizonyosodhat arról, hogy a leírt szó soha nem semmisül meg, hogy amire a legjobban vágyunk, beteljesül, legfeljebb egy másik dimenzióban, sőt a gravitáció igenis leküzdhető.

A Bulgakov-adaptációban a Mester szerepében László Zsoltot láthatta a közönség, Margarita Szabó Márta volt, Wolandot Blaskó Péter alakította.

Bemutató: 2005. április 1.

Farsang (rendező: Jordán Tamás)

Nae Girimea bukaresti borbélyüzletébe nemcsak az jár, aki borotváltatni vagy fogat húzatni akar, hanem azok is, akiket lamúrilag megcsaltak és egetverő bosszúra szomjaznak. Itt ugyanis életrehaláli szerelmi szenvedélyek dúlnak és mindenki meg van veszve a féltékenységtől. A végletekig kiélezett helyzetek már önmagukban is elegendőek lennének, hogy álljon a bál, de farsang idején még jobban elszabadul a pokol.

Ion Luca Caragiale darabját Réz Pál fordította, az átiratot Parti Nagy Lajos készítette. A borbélyt Szarvas József, segédjét Gazsó György játszotta, a kikapós hölgyek szerepében Udvaros Dorottyát és Murányi Tündét láthatták a nézők.

Bemutató: 2005. április 16.