Cecília

Sikerek és váratlan tragédia

2012.03.20. 10:25

Programkereső

A 2006/2007-es évad sikereit egy szomorú esemény, Kaszás Attila halála árnyékolta be.

(Előzmények: A színháznyitó Tragédia, az első teljes évad, a 2003/2004-es szezon, a 2004/2005-ös évad, a 2005/2006-os évad előadásai.)

A Nemzeti Színház ötödik születésnapját ünnepelte 2007-ben. Ebből az alkalomból készült el A Nemzeti háza című, Siklós Mária tervező jegyezte kiadvány, elsősorban a művészetet, a színházat és az építészetet szerető - és az ősrégi, el nem múló "színházi titok" iránt érdeklődő - olvasók számára. A kötet 170 oldalon, mintegy háromszáz fotó segítségével mutatja be a Nemzeti Színházat.

A színház társulata a Színház- és Filmművészeti Egyetemet frissen végzett tagokkal bővült, a Nemzeti tagjai Básti Juli, Benedek Miklós, Blaskó Péter, Bodrogi Gyula, Bognár Anna, Bródy Norbert, Csankó Zoltán, Csoma Judit, Garas Dezső, Gazsó György, Hevér Gábor, Hollósi Frigyes, Horváth Ákos, Kaszás Attila, Koleszár Bazil Péter, Kulka János, László Zsolt, Major Melinda, Martinovics Dorina, Marton Róbert, Mertz Tibor, Miklós Marcell, Molnár Piroska, Nagy Cili, Nemes Wanda, Orosz Róbert, Papp Zoltán, Pásztor Edina, Pécz Ottó, Rátóti Zoltán, Schell Judit, Schmied Zoltán, Sinkó László, Sipos Vera, Söptei Andrea, Spindler Béla, Stohl András, Szalay Marianna, Szarvas József, Törőcsik Mari, Trokán Péter, Udvaros Dorottya, Ujlaky László, Újvári Zoltán, Varga Mária, Vass Teréz, Vida Péter voltak.

Április végén Jordán Tamás úgy nyilatkozott: "ha Szombathelynek komolyak a színházcsinálási törekvései akkor ezt én ezt a pályázatom lejártával bevállalja". Az új szombathelyi színház 2008 decemberében tarthatná meg első előadását - írta akkor az MTI -, melynek állandó társulata tervei szerint 18 emberből állna - vázolta társulatalapítási elképzelését Jordán Tamás. Mint elmondta, ideiglenes játszóhelyként a volt Helyőrségi Művelődési Otthon (HEMO) épületét szemelték ki, de a társulatalapítással párhuzamosan meg kell kezdeni egy új kőszínház építését is.

2007 májusában vette fel a stúdiószínpad Gobbi Hilda nevét.

Az évadot egy szomorú esemény, Kaszás Attila halála árnyékolta be. 2007. március 19-én, a Tizenkét dühös ember előadása előtt Kaszás Attila rosszul lett. Az orvosok agyvérzést állapítottak meg. Az orvosok nem tudtak rajta segíteni, a színész 2007. március 23-án 19 óra 40 perckor az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet intenzív osztályán hunyt el. Kaszás Attilától április 18-án vettek végső búcsút kollégái, barátai, tisztelői.

A 2006/2007-es évadban kilenc premiert tartott a színház, ebből egy koprodukcióban, egy pedig különleges együttműködéssel készült. 

Molière: Tartuffe (rendező: Alföldi Róbert)

A Tartuffe tervezett bemutatásához a rendező Parti Nagy Lajos költőt kérte fel - Vas István kitűnő verselésű precíz fordítását és Petri György felszabadítóan kemény változatát szem előtt tartva - a szövegkönyv újraírására. Így a darab dialógusai maibb, a hétköznapi fordulatokhoz közelebb álló nyelven szólalnak meg, annak a rendezői elképzelésnek a szolgálatában, amely a hit, az illúziók, a történelmi vakság és a személyes érintettség kérdéseit gondolja újra Molière Tartuffe-jén keresztül. Alföldi újra felteszi azt a megkerülhetetlen kérdést, hogy Orgon rajongásának, feltétel nélküli odaadásának mi az oka, s ugyanakkor azt is, hogy Tartuffe szemfényvesztésében mi az igazság. Az előadás szándékoltan egyszerű képzőművészeti eszközökkel kíván hatni - tiszta, világos tér; minimális öltözetek; nagyon kevés kísérőzene, inkább zörejek, zajok, akusztikai hatások - e "puritánság" ellentéteként a színészi gazdagságot, és a vígjáték többrétegű értelmezhetőségét kívánja felmutatni. Orgon egyik napról a másikra vallási kábulatba esik, s befogadja házába az általa szentnek tartott elszegényedett Tartuffe-öt, hogy annak életvezetése és eszméi szerint élje életét, és ezt családjára is rákényszerítse. Orgon olyannyira magához akarja láncolni az idegent, hogy lányát is hozzáadná feleségül. Tartuffe túlkapásaival és képmutatásával kiváltja az egész család ellenszenvét, ráadásul arra vetemedik, hogy elcsábítsa a ház urának feleségét. Csakhogy Orgon tanúja lesz e csalásnak. S bár ekkor leesik szeméről a hályog, túl késő: egész vagyonát Tartuffe-re iratta, aki így felülkerekedve elkergeti házából Orgont és egész családját. Hiába várjuk a jól ismert feloldást: Alföldi Róbert a darab eredeti változatához nyúl vissza, mely Tartuffe diadalával végződött.

Az előadás főszerepeit Stohl András, László Zsolt, Udvaros Dorottya játszották. A produkció jelenleg is műsoron szerepel.

Bemutató: 2006. október 2.

Varázsfuvola-mese (rendező: Fodor Tamás)

A Varázsfuvola története igazi mese: van benne jó és gonosz, szerelem, hűség, barátság, sötét ármány, nehéz próbatétel, sárkány, bűvös fuvola, üldözés, rabság és szabadulás. Az Éj birodalmába tévedt Tamino herceget a királynő szívhez szóló könyörgéssel kéri, vállaljon minden veszélyt és szabadítsa ki leányát hatalmas ellensége, Sarastro országából, ahol fogságban sínylődik. Elég megpillantani a lány arcképét, a szerelmes herceg már indul is, nem tudva, hogy kalandos útja során nem csak veszélyeket, de önmagát is le kell győznie. Mert a Varázsfuvola több mint mese: két szerelmes felnőtté válásának története is, akik az őket ért csalások és csalódások során tanulják meg az igazit a hamistól, a jót a rossztól, a sötétséget a fénytől. Az előadás nem opera, nem énekelnek benne, színészek mozgatta bábok szerepelnek csakúgy mint az együttes nagy sikerű Hamupipőkéjében. De azt reméljük, hogy mégis áthatja Mozart zenéjének szelleme, gazdagsága, drámaisága és humora.

A produkció a Stúdió K-val koprodukcióban készült, a mesét Mosonyi Alíz írta.

Bemutató: 2006. október 15.

Lear király (rendező: Bocsárdi László)

Ősi kelta mítoszból kortalan tragédiát írt Shakespeare. Az idősödő király arra készül, hogy felossza hatalmát és birodalmát három lánya közt; így végre gondtalanul élhet és nyugodtan meghalhat. Elvárja, hogy cserébe lányai versengve hajbókoljanak előtte. Csakhogy a legkisebb, legkedvesebb lányától józan őszinteséget kap. A tragédia elkezdődik, a mítosz életbe lép. Mi mindenen kell a királynak keresztülmenni ahhoz, hogy felismerje a szeretetet és elfogadja a halandóságot?

Bocsárdi László egy évadon belül Shakespeare darabját Sepsiszentgyörgyön és Budapesten is megrendezte. A munkafolyamat első négy hete közös volt: 2006. augusztus 21. és szeptember 15. között a sepsiszentgyörgyiek a Nemzeti meghívására Budapesten tartózkodtak és az elemző, rendelkező próbák a két produkció közreműködőinek együttes részvételével történt. Ezt követően a Tamási Áron Színház Bocsárdival novemberben mutatta be a darabot, majd a rendező a Nemzetiben dolgozott a fővárosi színészekkel. A Nemzeti Színházban a címszerepet Blaskó Péter alakította.

Bemutató: 2007. február 9.

Az ötödik pecsét (rendező: Jordán Tamás)

1944, Budapest, a nyilas hatalomátvétel után. Egy asztaltársaság esténként a kocsmában iddogál és filozofál - abban bíznak, hogy a hatalomtól láthatatlanul, csendben átvészelik a világégést. "Legjobb egyszerű embernek lenni - mondja Király könyvügynök. - Nekünk senki miatt nincs lelkifurdalásunk." Ám a társasághoz csatlakozó, nagy eszméktől fűtött háborús veterán képében rájuk tör a történelem, hogy legbensőbb valójukkal irgalom nélkül szembesítse őket.

Sánta Ferenc Az ötödik pecsét regényéből készült című színmű a nyilas hatalomátvételt követően játszódó megrázó történet, amelyet Hamvai Kornél alkalmazott színpadra. Gyuricza órásmestert Benedek Miklós játszotta, a főbb szerepekben Hollósi Frigyest, Csankó Zoltánt, Újvári Zoltánt, Mertz Tibort, Rátóti Zoltánt, Varga Máriát, Pásztor Edinát és Vass Terézt láthatta a közönség. László Zsolt, illetve Stohl András felváltva léptek színpadra a megkínzott Vasöntő szerepében.

Bemutató: 2006. november 16.

Csongor és Tünde (rendező: Valló Péter)

"Vörösmarty a Csongor és Tündével új életre keltette a mese-erdőt, melynek utolsó látogatója Shakespeare volt. Tündérek, ördögfiak, boszorkányok és kozmikus istenségek mozognak Vörösmarty színpadán. A tündérvilág otthonosan táncol a költő mágikus nyelvszőnyegén" - fogalmazott Szerb Antal Vörösmarty drámája kapcsán. „Én egy olyan megfejtést kínálok, ami egy Vörösmartyhoz hasonló, de mai értelmiségi szemszögéből vizsgálja a boldogulás lehetőségeit. Bizonyos, hogy ez a mű alapvetése. Tehát a darab - egyébként létező - népmesei vonulata helyett a gondolkodó, filozófus Vörösmarty-t választottam, aki például ilyen sorokat hagyott ránk: Az ember feljő, lelke fényfolyam. A nagy mindenség benne tükrözik" - mondta a rendező.

Kulka János Csongor szerepében lépett színpadra, partnerei többek között Gazsó György, Spindler Béla, Blaskó Péter, Szarvas József, Schell Judit és Molnár Piroska, valamint Almási Éva voltak. Tünde szerepében a fiatal Sipos Verát láthatta a közönség.

Bemutató: 2006. november 17.

Mesél a bécsi erdő (rendező: Keszég László)

Mi a szándékod velem, Atyám? ... Istenkém, hallasz, én a nyolcadik kerületben születtem, jártam iskolába, nem vagyok rossz ember ... hallasz engem? ... Mi a szándékod velem, Atyám? ..." Az első világháború után, Bécsben játszódó történetben Mariann és a hentes eljegyzésüket ünneplik. Minden mesésen alakul a kék Duna partján, mígnem felbukkan Alfréd, akibe Mariann beleszeret. Apja kitagadja a lányt, aki önfeledten veti magát egy nyomorúságos élet legmélyére. Hallja-e Isten a nyolcadik kerületi utcácska lakóit? Meg tudnak-e bocsátani, akiknek meg kell?

Ödön von Horváth darabjának főszerepeit Martinovics Dorina (Mariann) és Miklós Marcell (Alfréd) játszották.

Bemutató: 2007. február 8.

Házasságon innen és túl

Ez még szerető, az már feleség,

ez még feleség, az már szerető.

Ez még elvált, az már házas,

ez még házas, az már elvált.

Ez még szeret, az már nem emlékszik,

ez még nem emlékszik, az már szeret.

Ez még vadászik, az már megfőzte,

ez már megfőzte, az még vadászik...

Ez már, az még és ez még, az már,

de végül mindegyiket megette a halál.

Rátóti Zoltán önálló estje Háy János azonos című kötetéből készült.

Bemutató: 2007. április 4.

Hermelin (rendező: Balikó Tamás)

Századelő, Budapest. Esti premierjére készül Pálfi Tibor, a Vígszínház ünnepelt háziszerzője, a nők kedvence, a pesti bérház királya. A nagynevű színésznő, Lukács Antónia kényeztető gondoskodását élvezi, amikor megjelenik egykori szeretője, Tóth Hermin. "Hermelin" azért jött, hogy pár hónapig Pálfi gondjaira bízza futó románcukból született hároméves gyermeküket. Pálfi tehetségtelenül, de lelkesen veti magát az apaságba, csakhogy a váratlan találkozás mindent felkavart...

Szomory Dezső klasszikusában az írót Stohl András, Hermint Schell Judit játszotta, mellettük Básti Juli, Szarvas József, Benedek Miklós, Hollósi Frigyes, Csankó Zoltán lépett színpadra a főbb szerepekben.

Bemutató: 2007. április 20.

Szigliget (rendező: Babarczy László)

Szigligeti Alkotóház, 1953. Rákosi elvtárs nagyon helyesen úgy határoz, hogy kedvenc költőjét, Sass Tibort felterjeszti Moszkvába Sztálin-díjra. Személyesen intézkedik, hogy ehhez nemzetközi támogatást kapjon: a költővel egy idelátogató olasz riporter készít interjút. Ezen a napon mindennek hiba nélkül, terv szerint kell mennie. Csakhogy ellopták a kapucsengőt, rossz helyre kézbesítették a besúgó-jelentést, az államvédelmi kísérő elkallódott útközben, és Sass Tibor halott.

A bohózatot Michael Frayn Balmoral darabja alapján Hamvai Kornél írt. A  főbb szerepeket Udvaros Dorottya, Garas Dezső, Gazsó György, Blaskó Péter, Rátóti Zoltán, Marton Róbert, Mertz Tibor alakította.

Bemutató: 2007. május 6.