Kelemen, Klementina

Előttem az utódom

2012.03.21. 11:01

Programkereső

Igazgatói pályázat - Jordán Tamást váltó Alföldi Róbert -, nyolc premier, domborműavatás, stúdiószínpadi névadás. A Nemzeti Színház 2007/2008-as évada.

(Előzmények: A színháznyitó Tragédia, az első teljes évad, a 2003/2004-es szezon, a 2004/2005-ös évad, a 2005/2006-os évad, a 2006/2007-es évad előadásai.)

Az utolsó Jordán Tamás igazgatta évad társulatának tagjai Básti Juli, Benedek Miklós, Blaskó Péter, Bodrogi Gyula, Bognár Anna, Bródy Norbert, Csankó Zoltán, Csoma Judit, Garas Dezső, Gazsó György, Hevér Gábor, Hollósi Frigyes, Horváth Ákos, Koleszár Bazil Péter, Kulka János, László Zsolt, Major Melinda, Martinovics Dorina, Marton Róbert, Mertz Tibor, Miklós Marcell, Molnár Piroska, Nagy Cili, Nemes Wanda, Orosz Róbert, Papp Zoltán, Pásztor Edina, Pécz Ottó, Rátóti Zoltán, Schell Judit, Schmied Zoltán, Sinkó László, Sipos Vera, Söptei Andrea, Spindler Béla, Stohl András, Szalay Marianna, Szarvas József, Törőcsik Mari, Trokán Péter, Udvaros Dorottya, Ujlaky László, Újvári Zoltán, Varga Mária, Vass Teréz és Vida Péter voltak.

2007. szeptember 24-én Hiller István oktatási és kulturális miniszter sajtótájékoztatón jelentette be hogy pályázati úton kívánják betölteni a Nemzeti Színház Zrt. vezérigazgatói álláshelyét. A tájékoztatón nyilvánosságra hozták a pályázati kiírást. Az indulóknak, a szöveg Kulturális Közlönyben való megjelenésétől számítva, 45 nap áll rendelkezésükre pályázatuk beadására. Ez a pályázat néhány ponton eltért a hagyományoktól és a hagyományos pályázatoktól: a miniszter 2008. június 30-ig megerősítette Jordán Tamás megbízatását, felkérve a jelenleg futó és az ő vezetésével tervezett évad lebonyolítására, azzal, hogy közben az új évad tervezése, és a szerződtetések már az új -pályázat nyertes - vezető feladatkörébe fognak tartozni.

Hiller István oktatási és kulturális miniszter a bírálóbizottság javaslata alapján és a Nemzeti Vagyonkezelő Tanács jóváhagyásával Alföldi Róbertet nevezte ki a Nemzeti Színház igazgatójának 2008. július elsejétől. Az új főigazgatónak 2008. január 1-jétől 2008. június 30-ig együtt kellett működnie a Nemzeti leköszönő főigazgatójával, Jordán Tamással az átadás-átvétel végrehajtásában, és ez idő alatt önállóan kellett előkészítnie a 2008/2009-es évadot.

Alföldi 2007. december 27-én részt vett a társulati ülésen, és így fogalmazott: "Azért pályáztam, mert nagyon mélyen, ha úgy tetszik, romantikusan, idealista módon hiszek abban, hogy létre lehet hozni olyan intézményt, ami ebben a zűrzavaros - két vagy akárhány pólusú - világban integráló szerepet tud betölteni a magyar kultúrában. Ami példát tud mutatni arra, hogy akkor is lehet együtt dolgozni, ha a világ dolgait, politikát, filozófiát, különféleképpen ítéljük meg."

Ebben az évadban avatták fel a színházban Kaszás Attila domborművét, és nevezték el róla a harmadik emeleti stúdiótermet.

2007/2008-ban nyolc előadás premierjét tartották a Nemzeti Színházban, közülük kettőben nem vettek részt a társulat tagjai.

Tovább is van... (rendező: Harangi Mária)

E. T. A. Hoffmann A homokember valamint, Az elvesztett tükörkép története, illetve W. Hauff A gólyakalifa és A hideg szív című történetei adták a gerincét a gyerekeknek készült előadásnak, melyben a HOPPart Társulat tagjai, Ascher Tamás és Novák Eszter zenés színész osztályában végzett fiatalok játszottak.

Bemutató: 2007. október 19.

Ördögök (rendező: Mohácsi János)

Előfordult-e már veled, igen, veled, hogy meg akartál ölni valakit? Gyűlölet öröme magával rántott, és hidegvérrel eltervezted, mit csinálnál vele? vagy esetleg velük? Legszívesebben egy bombával föl... Egyes emberek ezt meg is teszik. Éppen ma. Éppen itt. És éppen ugyanolyanok, mint te. Egy bombával föl? Mondom, mint te. Szóval ha legközelebb buszra vagy repülőre szállsz, és szemedbe kacsint az elkallódott, tömött hátizsák, és a még meg nem történt robbanás moraja a füledbe tódul, agyadon utoljára villanjon át, hogy ezek az emberek néha történelmet írnak, sőt sokszor róluk írják a történelmet, sőt néha még színdarabokat is.... Éppen ma. Éppen itt.

A Dosztojevszkij-regényből készült előadás - adaptáció: Mohácsi István, Mohácsi János - a terrorizmust (is) boncolgatta, a főszerepet László Zsolt játszotta. A zenét ezúttal is Kovács Márton szerezte, illetve prezentálta a Szakértőkkel.

Bemutató: 2007. október 29.

Warrenné mestersége (rendező: Valló Péter)

Kitty Warren magas körökben mozgó, gazdag úriasszony, aki lányát a legjobb iskolákban taníttatja. Egy nyaralás alkalmával újra találkozik anya és lánya. Warrennéről kiderül, hogy Európa-szerte bordélyházakat tart fenn. A lány próbálja megérteni, hogy anyjának a szegénységből nem volt más kiútja, mint a prostitúció. Ám amikor kiderül számára, hogy anyja még mindig ebből a mesterségből él, akkor ellene fordul, és elhatározza: mostantól saját erejéből fog boldogulni.

"Sok ma érvényes darabot ismerek, de hogy pont a Warrennét választottam, arra két indokot is tudok mondani. Az első, hogy bár sok örömöt szerzett nekem a Nemzeti Színház, hiszen nagyon jó dolgokat csinálhattam, az elmúlt négy évből valahogy kimaradt, hogy egy igazán komoly munkában találkozhassak nagy szívszerelmemmel, Udvaros Dorottyával. Most, hogy a Jordán Tamás-féle ciklus végére értünk, senki nem tudja, mit hoz a jövő, örülök, hogy sikerül vele főszerepben is együtt dolgozni. Szerintem ő most pontosan ott tart a pályáján, hogy ezt a szerepet el kell játszania. A másik ok az, hogy ennek a nemzedéknek, amelyik részt vett ebben a nagy átalakulásban, egyszer el kell számolnia azzal, hogy hogyan is történt mindez? Hogyan hullott eresztékeire minden valós - vagy vélt - érték, amelyet az előző nemzedéktől örököltünk, vagy ránk örökítettek. Milyen erkölcsi normákat adunk tovább? Milyen országot? - ha szabad így fogalmaznom. Mit fognak mindebből kérni az utánunk jövők, hogyan fogják az egészet kitörölni, vagy ráépíteni a jövendőt? Ötvenhét évesen én is ennek a nemzedéknek vagyok a tagja, és ezek olyan kérdések, amelyek elkezdik az embert foglalkoztatni, akkor is, ha - mint jómagam, a foglalkozásomnál fogva - nem a pénz oldalán vett részt az átalakulásban" - nyilatkozta a rendező.

Bemutató: 2008. január 9.

Szilveszter (rendező: Keszég László)

Az angyalok örvendeznek: megfogant a tökéletes emberpár! Egy országban, egy városban, egy kerületben, egy házban, egy hónapban, egy napon fognak megszületni, hogy el ne kerüljék egymást. Biztonság kedvéért az angyalok Patmore-t, a kocsmatulajdonost bízzák meg, segítse őket, hogy egymásra találjanak. Odalent a Földön háború dúl, a csimpalacsánok megtámadják a szövetséges Ulg Köztársaság fővárosát. Patmore kocsmája megtelik menekülttel, közöttük kell megtalálnia a férfit és a nőt. Az ördögök azonban beleköpnek a levesbe...

Hamvas Béla 1957-es regényéből Spiró György készített színpadi adaptációt.

Bemutató: 2008. január 11.

Tingli-tangli - 101 éves a magyar kabaré (rendező: Benedek Miklós)

A kabaré, az kabaré. A publikum egy része a színpadon kiabál, a másik része a nézőtéren. Aki a nézőtéren ül, az fizet. Ez az egyetlen különbség. Minél tehetségtelenebbek, minél csúnyábbak, szegényebbek a szereplők, annál jobban fog mulatni a család. A kabaré azért népszerű, mert felszabadította az emberiséget az alól az előítélet alól, hogy a produkcióhoz tehetség, ízlés, szépség és művészet kell. Le a régi vaskalapokkal! Éljen a forradalmi kabaré mozgalom! Nagy Endre, a magyar kabaré atyja, aki kényszerűségből választotta az irodalom helyett a szórakoztatóipart. 1907. március 10-én az életében első alkalommal színpadon ülő, novellájából remegő hangon felolvasó és annak kéziratát idegesen gyűrögető fiatal szerzőt letaglózta a közönség hangos nevetése. A novella helyett rögtön egy mesébe kezdett egy vadszamárról, s ezzel még jobban megnevettette a nézőket. Színpadi ötleteivel évtizedeken át sziporkázó Nagy Endre igazi különlegessége az volt, hogy közönségével mindig el tudta fogadtatni az emelkedetett irodalom becsempészését a szórakozató irodalomba.

A zenés játék, Benedek Miklós összeállítása alapján született Ady Endre, Békeffy László, Deréki Antal, Gábor Andor, Hegedűs Gyula, Karinthy Frigyes, Kőváry Gyula, Molnár Ferenc, Steinhardt Géza, Szép Ernő és Szilágyi György műveiből, szereplői Szacsvay László, Murányi Tünde, Nagy Cili és Vida Péter, valamint a zongoránál Dinyés Dániel voltak.

Bemutató: 2008. január 24.

The Blonde Hurricane - A szőke ciklon

A Madhouse - Matt Devere, Mike Kelly - előadása Rejtő Jenő regényéből készült.

Bemutató: 2008. április 3.

Vesztegzár a Grand Hotelben (rendező: Béres Attila)

A jávai luxushotelben felhőtlenül nyaral a hetvenéves trónörökös, a gavallér szállítmányozó, a hajdani operaprimadonna, arisztokraták és szélhámosok, amikor felüti fejét a bubópestis. A lezárt kapuk mögött megölnek egy rejtélyes szerzetest, eltűnik egy milliókat érő füzet és a komplett bevétel. A rendőrfelügyelő ciános vermuttal a kezében pohárköszöntőre emelkedik: "Mindenki őrizze meg a nyugalmát!"

Rejtő Jenő regényét Hamvai Kornél adaptálta színpadra, a zenét Darvas Benedek szerezte, a dalszövegeket Varró Dániel írta, a közreműködők Hollósi Frigyes, Molnár Piroska, Benedek Miklós, Malek Andrea, Kovács Patrícia, Hevér Gábor, László Zsolt, Trokán Péter, Garas Dezső, Spindler Béla, Major Melinda, Nagy Cili, Marton Róbert, Vida Péter, Andai Kati, Ujlaky László, Bródy Norbert, Koleszár Bazil Péter voltak. Több szereplőváltás történt azóta az előadásban, de jelenleg is műsoron van.

Bemutató időpontja: 2008. április 6.

A varázsló kertje (rendező: Elek Szilvia)

"A gyönyör eltünteti a körvonalakat és az értelmetlenségeket. Kihelyez bennünket a tér béklyóiból, és az idő zakatoló másodperc óráját megállítva, langyos hullámokon emel bennünket a lét magasságaiba." Brenner doktor igaz története - szexről, drogról, hitről, életről-halálról. Gyilkos, vagy a morfiumtól és saját zsenialitásától vergődő elborult elme? Ki lehetett valójában a nagyreményű, fiatal elmegyógyász, aki festett, zenélt, írt, s akit ma a 20. századi magyar irodalom egyik legegyénibb hangú, s legcsodálatosabb nyelvezetű írójaként; Csáth Gézaként ismerünk?

A Csáth Géza és Kosztolányi Dezső írásai nyomán készült dokumentumdrámát Elek Szilvia írta, aki, Csáth orvosi pályáját, a háborúban vállalt katonaorvosi szerepét, írói, zeneszerzői, képzőművészi munkásságát, morfinizmusát, vallásosságát, élete tragédiáját akarta megmutatni számos, eddig ismeretlen művön keresztül. Túl azon, hogy írta és rendezte a darabot, zongoraművészként és az anya szerepében is közreműködött az előadásban, melyben Miklós Marcell játszotta a főszerepet.

Bemutató: 2008. április 16.