Hortenzia, Gergő

Díjazott változás

2012.03.23. 15:08

Programkereső

A 2009/2010-es évad végén Alföldi Róbert mind a fővárostól, mind a színikritikusoktól megkapta a Nemzeti Színház megújításáért járó jutalmat.

(Előzmények: A színháznyitó Tragédia, az első teljes évad, a 2003/2004-es szezon, a 2004/2005-ös évad, a 2005/2006-os évad, a 2006/2007-es évad, a 2007/2008-as évad, a 2008/2009-es évad előadásai.)

Kilenc premier: Lear király és Bánk bán másodszor, újabb gyerekdarab, koprodukció a szomszédos Művészetek Palotájával, és a Biblia-projektre készült drámák felolvasó-színházi elővezetése. Az előző évadhoz képest Benedek Miklós, Csoma Judit, Gazsó György, Mertz Tibor, Spindler Béla, Szalay Mariann és Varga Mária szerződését nem újította meg Alföldi Róbert.

Budapest Főváros Közgyűlése a Kulturális Bizottság előterjesztésére idén is díjazta a fővárosi színházakban folyó munkát. A legjobbakat ebben az évben is a Színházi Kritikusok Céhe javaslatára tüntették ki: a céh döntött a jelöltekről, az elnökség a teljes tagság bevonásával bonyolította le a véleménynyilvánítást és szavazást. A jelöltállító kör, a legtöbb szavazatot kapók elektronikus szavaztatása, majd a szavazategyenlőség miatti új elektronikus szavazás eredményének következtében második évada után Alföldi Róbertnek sikerült Budapest vezető teátrumainak sorába emelnie a Nemzeti Színházat; gazdag, sokféle közönségnek szóló kortárs és klasszikus repertoárjával, megújított társulatával, a közönséggel való modellértékű kommunikációjával újraértelmezte a nemzeti színház fogalmát, és megváltoztatta a problematikus történetű intézményről szóló beszédmódot.

A Színházi Kritikusok Céhének díjátadóján a Nemzeti Színház megújításáért Alföldi különdíjat vehetett át.

Bánk bán junior (rendező: Alföldi Róbert)

Kosztolányi Dezső az Új Időkben, 1930-ban írta Katona színművéről: "Nálunk nem terem kő és márvány. Házainkat ezeknek híján fából, vályogból, téglából ragasztják össze. A kecskeméti drámaíró sziklából épített valami szilárdat, keményet, komoran-örökkévalót. Rokontalanul szökell az égnek a homokon, a buckákon ez a pompás építmény, oly rokontalanul, amint ő élte le ott földi pályáját. Ezen a sík földön ma is ez az igazság: a tragédia." Katona József Bánk bánja megkerülhetetlen remekműve a magyar színház- és irodalomtörténetnek, ugyanakkor kikerülhetetlen "istencsapása" diákgenerációk számára.

A Nemzeti Színházi előadásunk a huszonéves fiatalok érdeklődését és kíváncsiságát kívánná felkelteni, figyelmét a mű igazi értékeire irányítani. A színház legfiatalabb színészei számára tűzte ki feladatul, hogy az általuk kiválasztott jeleneteket a maguk értelmezésében - munkakópiaként - gondolataik jegyzeteként rakják össze az előadás rendezőjével, az alkotótársakkal; és ezekből a tanulmányokból induljon el egy nyílt, friss, bátor, eleven megközelítése a Bánk bánnak. Az előadás akusztikus világát is a szereplők maguk teremtik meg: énekelnek, zenélnek.

Bemutató: 2009. július 11., Művészetmalom, Szentendre

Pánik (rendező: Rába Roland)

Kanduhrka: "Kicsit utána néztem a betegségemnek (bocsi, hogy így bevágom csak): A pánik heves testi tünetekkel járó az életveszélyes helyzetekben jelentkező természetes vészreakcióhoz hasonló rettegés. Írták már le olyan érzésként, mintha egy éhes tigrissel lenne az ember egy ketrecbe bezárva, csakhogy itt nincs kézzelfogható veszély, nyilvánvaló ok a félelemre. A pánik szó mitológiai eredetű: eltúlzott, oktalan rettegést jelent. Pán görög istenről kapta a nevét, aki félelmetes hangokkal riogatta az embereket, de valódi veszélyt senkire nem jelentett: indokolatlan, 'páni' félelmet keltett. Bár a köznyelv lépten-nyomon használja pontatlanul, mindenféle félelemmel, szorongással járó helyzetre a kifejezést, a pánik valójában heves testi tünetekkel járó az életveszélyes helyzetekben jelentkező természetes vészreakcióhoz hasonló rettegés."

Pánik - Káosz - Harmónia - egy sikeres harmincas férfi életének állomásai. Neve Mika Myllyaho. Ő napjaink egyik legsikeresebb finn drámaírója és rendezője, a fenti trilógia szerzője. A rokonságot le se tagadhatnánk. A PanoDráma nagy sikerű felolvasószínházi estje után a Nemzeti Színház mutatja be Magyarországon először a nemzetközi színpadokon is egyre sikeresebb fekete komédiát a renező, Marton Róbert és Szabó Kimmel Tamás szereplésével.

A rendezővel, Rába Rolanddal készült interjúnk ide kattintva olvasható.

Az előadáshoz kapcsolódó fotógalériánk ide kattinva érhető el.

Bemutató: 2009. október 14.

Berzsián és Dideki (rendező: Almási Tóth András)

Egy város, ahol Ribizli, a repülő kutya világít. Ahol az élet olyan, akár egy cirkuszi kavalkád. A vidám forgatagtól csak Berzsián, a híres jobbladaköltő marad távol, mivel évek óta egyetlen verset sem képes írni. Elkeseredettségében szakít az emberiséggel. De nem rejtőzhet el segítőkész barátai elől, akik újabb s újabb kalandokba keverik. Ráadásul Áttentő Redáz, az éjfejű százszorjajnekünk is megjelenik a legnagyobb titokban, hogy sötétségbe borítsa a városkát. Vajon sikerül-e újból alkotnia az önmarcangoló költőnek, s képes-e fölismerni az igaz szerelmet? Rajzfilmszínház, avagy zenés képregénycirkusz a Nemzeti Színházban alsó- s felső korhatár nélkül.

A nyolc év felettieknek készült Lázár Ervin-adaptációban Stohl András, majd Földi Ádám játszotta-játssza a költőt, Dideki Tompos Kátya, Ribizli pedig Mátyássy Bence.

Bemutató: 2009. október 17.

Ármány és szerelem (rendező: Alföldi Róbert)

Az Ármány és szerelem a német drámairodalom egyik legnépszerűbb, leginkább szívhez szóló színműve. Ferdinánd és Lujza szerelmének története megközelíti és megidézi Rómeót és Júliát. Lángolásuk, érzelmeik áradása ma is rabul ejti a nézőt. Ármány, szerelemféltés, cselszövés, pénzéhség, intrika, tiszta eszmék, tragikus félreértések, végzetes halál... A valóságábrázolás hitelességét és meggyőző voltát fokozza, hogy mindaz, ami a drámában történik, Schiller személyes élményén alapszik. Tiltott szerelmet érzett ő is, keserves tanulóévei a hercegi nevelőintézetben és katonai szolgálata alkalmat adtak neki, hogy megismerkedjék a fejedelmi udvar jellegzetes alakjaival.

Az előadás különösségét az adja, hogy a mű díszletét, terét, közegét a színpadon zenélő, Silló István dirigálta Óbudai Danubia Zenekar alkotja. Három előadásban nyújtott teljesítményéért - Ármány és szerelem, Vadászjelenetek Alsó-Bajorországból, Nemzeti Színház;  Macskajáték, Örkény Színház - Molnár Piroska a Főváros Színházi Díját kapta.

Az előadásról szóló kritikáink ide és ide kattintva olvashatók.

A produkcióban Wurmot játszó Hevér Gáborral a színészi munka lényegéről beszélgettünk.

Bemutató: 2009. november 2., Művészetek Palotája

Mein Kampf (renedző: Rába Roland)

A nemzetközi színházi élet örök fenegyereke, a pár éve elhunyt Tábori György nem csak színházat vezetett, játszott, rendezett, hanem humorral, éles elmével kérdezett rá életünk „nagy kérdéseire", történelmünk kataklizmáira, színdarabok formájában is. Egyik ilyen gyilkos iróniájú farce-a, bohózata a Mein Kampf, ami második alkalommal látható magyar színpadon.

Egyszerű történet: egy könyvárus a főhőse, aki nem csak árulja a könyveket, hanem ír is egyet - vagy nem is ír? Csak szórakoztatja ezzel a többieket, akikkel összehozta a sors a Merschmeyer asszony mészárszéke alatti férfiszállón? Érkezik egy fiatal vidéki fiú, felvételizni akar az Akadémiára, hogy festőművész legyen. És érkeznek más archetípusok: az Isten, a Lány, a Halál; a jó is rossz és a rossz is jó - ahogy ez lenni szokott. A készülő könyv pedig egyre fontosabbá válik.

"A Mein Kampfot én teológiai farce-nak nevezem. Lényegében a szerelemről szól. Különböző síkokon. Az égi, az erotikus, a szexuális szerelemről. Ha az ember komolyan veszi a Szentírást - és én, ahogy öregszem, egyre inkább komolyan veszem -, akkor egészen világos, hogy mind a zsidó, mind a keresztény biblia azt tanítja, úgy szeressük ellenségünket, mint önmagunkat. A teológiai sík az, ahol a szélsőséges ellentétek a megbékélést, a szeretetet, a megbocsátást gyakorolják. A szenvedély mindig rejtélyes" - vallott darabjáról a szerző.

Az ifjú Hitlert Mátyássy Bence alakítja, Halál asszony szerepében Törőcsik Mari látható. Az előadásért Rába Rolandot jelölték a Színikritikusok Díjára.

Az előadásról készült galériánk ide kattintva tekinthető meg.

Bemutató: 2010. január 16.

Orfeusz alászáll (rendező: Sopsits Árpád)

A porban és unalomban fuldokló amerikai kisváros a közege és helyszíne Tennessee Williams történetének. Az olasz bevándorló borkereskedő és szeszcsempész lánya, a Lady, férjét Jabe-et, a város nagyhatalmú, sötét múltú polgárát hozza haza a memphis-i kórházból. Reménytelenül szeretetnélküli életük utolsó szakasza érkezett el, a városszerte már köztudomású halálos betegség utolsó napjai. A Lady, a forróvérű asszony nem kíván eltemetkezni urával együtt, a váratlanul érkező szerelmet, mely egy veszélyes és vad fiatalemberben testesülve - Orfeusz alakjában - jelenik meg, önfeledt odaadással fogadja.

Udvaros Dorottyát láthatjó a Lady szerepében, az ifjú Orfeuszt Szabó Kimmel Tamás játssza. Idegenként az idegenek közt, egymás álmaiba menekülve éri őket utol a végzet - miközben feltárulnak féltve őrzött tikok, bűnök - a város lakói kegyetlenül megtorolják nem csak szerelmüket, hanem menekülésüket a szabadságba.

Az előadáshoz kapcsolódó fotógalériánk ide kattintva érhető el.

Udvaros Dorottyáról szóló portrénk itt olvasható, vele készült, a színész munkáját bemutató interjúnk itt érhető el.

Bemutató: 2009. december 19.

Úri muri (rendező: Bezerédi Zoltán)

Az Úri murihoz nem kell ismertető, gondolná az ember. Ki ne hallott volna a legendás előadásról a régi Nemzetiben, Somlay Artúrral (Szakmáry), Simonyi Máriával (Rhédey Eszter, Móricz "Rozikája") és Somogyi Erzsivel (Rozika)? Ki ne tudná, hogy híres film is készült belőle páratlan alakításokkal? Mégis érdemes megfogalmazni, miről szól Móricz nagy klasszikusa. Mert az eredeti szándék nem azonos a legendával. Erre tesz kísérletet a Nemzeti Színház vendégrendezőjeként Bezerédi Zoltán.

"Szinpadon már számtalanszor láttunk boros-cigányos mulatozást, - de a Móricz murija egészen különös valami. Nem kedves, vidám mulatozás, hanem nekikeseredett, vad tombolása a megsűrűsödött férfivérnek, tragikus, dühös dőzsölés, vesztükbe rohanó emberek menekülése a feledésbe, a borba, a duhaj nótába, szilaj ázsiai táncba" - írta a műről Schöpflin Aladár.

Kovács Márton ebben az évadban több darabhoz is komponált zenét - Úri muri, Nemzeti Színház; Az elveszett levél, Pécs; A falu rossza, Kaposvár -, teljesítményéért a színikriitkusok a legjobb színházi zene díjával jutalmazták.

László Zsolttal, az előadás Szakhmáry Zoltánjával készült interjúnk a színész munkájáról itt olvasható.

Bemutató: 2010. január 15.

Lear király (rendező: Gothár Péter)

"Színházi szakírók remekműnek tartják a Lear királyt - írja Jan Kott Kortársunk, Shakespeare című tanulmánykötetében - olyan drámaóriásnak, melyhez képest még a Macbeth és a Hamlet is jámbor műnek tetszik. Bach h-moll miséjéhez, Beethoven Ötödik és Kilencedik szimfóniájához, Wagner Parsifaljához, Michelangelo Utolsó ítéletéhez, Dante Purgatóriumához és Poklához hasonlítják a Leart. De ugyanakkor az a benyomásunk, hogy olyan a Lear király, mint egy óriási hegy, melyet mindenki csodál, de senkinek sincs kedve gyakrabban fölkeresni."

A Bocsárdi-rendezés után másodszor is színre vitt darab címszerepét Kulka János alakította, az előadáshoz Varró Dániel készített új fordítást.

Az előadásról írt kritikánk itt olvasható.

Makranczi Zalán volt a Lear király Edgarja, A színészi munkáról kérdeztük.

Bemutató: 2010. március 19.

Vadászjelenetek Alsó-Bajorországból (rendező: Alföldi Róbert)

A német kortárs szerző sokféle műfajban próbálta ki magát: játszott, írt színdarabot, tévéjátékot, filmforgatókönyvet. A Vadászjelenetekből 1969-ben film is készült, melyet a magyar közönség is láthatott. A II. világháború utáni Németországban játszódó dráma egy bajor kisfalu közösségének munkás hétköznapjain át mutatja be az előítéletekkel, idegengyűlölettel terhelt emberi kapcsolatokat. Abram újra felbukkan a faluban. Rögtön megindul a pletyka: biztos börtönben volt. Később már azt beszélik, azért volt börtönben, mert homoszexuális. A falu engesztelhetetlen gyűlölettel reagál az elfogadott normáktól való eltérésre. Hajtóvadászatot indítanak, de nem a vadállatok ellen...

Ezzel az előadással a színház új játszóhelyet avatott: a Festőműhelyt. A Vadászjelenetek...-et beválogatták a 2011-es Pécsi Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába, ott a legjobb előadás és a köznségzsűri díját nyerte el, Hevér Gábor lett a legjobb férfi epizódszereplő, valamint a produkciót2011 őszén a Divadelná Nitra színházi fesztiválra is meghívták.

Bemutató: 2010. április 24.

2010 májusában az évadzáró sajtótájékoztatón Alföldi Róbert a szezont értékelte, videónkon ez látható.