Jenő

Vári Éva-Gálffi László: Fanatikus színésznő féllábon

2012.03.27. 13:05

Programkereső

A századforduló nagy színésznőjének, Sarah Bernhardt-nak utolsó napjai. A nyaralójának teraszán üldögélve írja a memoárját titkára segítségével. A visszaemlékezés is színházi, a titkár eljátssza a színésznő életének fontosabb szereplőit: az anyját, a férjét, a szeretőjét, az igazgatóját... Az Orlai Produkciós Iroda legújabb bemutatója Az isteni Sarah, melyben Vári Éva és Gálffi László lép színpadra a Belvárosi Színházban.

- Amikor ismert emberekről születik könyv, film vagy színdarab, általában két út van. Vagy valósághűen, a tényekre alapozva próbálják ábrázolni, vagy egy-egy fontos momentumot kiemelve fikciós történetet írnak. Az isteni Sarah melyikhez áll közelebb?

Vári Éva: Pontosan sosem lehet megírni, hogy ki milyen volt. Egy darab vagy egy film mindenképpen fikció, még akkor is, ha konkrét adatok adják az alapját. Hogy egy-egy élethelyzetben mi történt, azt csak az adott személy tudja. Általában mindenkinek van egy képe az ismert emberekről: szeretik, utálják, elfogultak vele, ellenszenves nekik... Sarah Bernhardt-ot már nem nagyon ismerik, a mai nézőknek nincs vele kapcsolata, sokan azt sem tudják, hogy ki volt. Mi ezt a Sarah Bernhardt-ot olyannak játsszuk, mint amilyennek mi képzeljük. Reméljük, hogy ez elfogadható kép lesz.

Gálffi László: Kean, a színész dongalábú volt és alacsony, egészen más karakter, mint én. Átfogalmaztam magamra. Akkor csináltam, amikor szabadúszó lettem, és megpróbáltam benne elmondani a véleményemet a színházról, a saját helyzetemről. Alkatilag semmi közöm hozzá.

Az isteni Sarah - Vári Éva, Gálffy László, Belvárosi Színház
Az isteni Sarah - Vári Éva, Gálffy László, Belvárosi Színház

- Egy néző fejében mondjuk Karádyról vagy Lugosi Béláról elég erős az előkép, egy róluk készült előadás kapcsán vannak bizonyos prekoncepciók, elvárások. Könnyebb, ha olyasvalakiről szól a szerep, akinek nem ismerjük a hangját, és csak fotókat láttunk róla?

GL: Sarah Bernhardt-ról van az interneten egy rövid filmfelvétel és egy kis hangfelvétel is.

- Jó, de az mégsem ugyanaz, mint húsz hangosfilm és tucatnyi dal...

: El lehet olvasni a róla szóló könyveket, mindenki máshogy látta. Ezekből a lényeget kell megragadni. Hogy mi lehetett az a tulajdonsága, amitől az lett, ami. Azt hiszem, hogy céltudatos, nagyon kemény nő volt. Tehetségesnek is kellett lennie, hiszen üzletember is volt, megcsinálta saját magát, a saját színházát, ami akkoriban nem volt divat. Nemcsak játszott, hanem rendezett is. Férfias típusú nő volt, aki szeretetre vágyott. Adni kevesebbet tudott, mert a színház volt a monomániája. Szolgálta a színházat. Levágták az egyik lábát, de ő fél lábbal is csinálta tovább. Meg kell érteni a fanatizmusát, ami nem mindig szimpatikus. A félresikerült kapcsolataiban nyilván benne volt az erőszakos karaktere.

- Meg az anyakomplexusa...

: Az embert az igazi nagy sértések, fájdalmak gyerekkorában érik. Sarah nem volt szép, és az anyjától csak azt hallotta, hogy okos lány vagy, de nincs benned perspektíva. A húgod gyönyörű, férjhez tud menni. És ez a konok nő összeszorította a fogát és kitalálta, hogy akkor ő ellenállhatatlan lesz. Hova lehet menekülni? Hát a színházba. Ahol meg tudja mutatni, hogy sokkal több van benne, mint amit valaha is képzeltek róla.

- Pitou, a titkára láthatóan régóta mellette van. Milyen a viszonyuk?

: Az életének a része. Amikor valaki úgy van melletted, hogy akkor veszed észre, ha nincs ott. A hiányából lehet visszakövetkeztetni. Pitou mindig ott van, mindig számíthat rá, ő segít neki élni, látja a rossz házasságait, a viszonylatait, a színházi botrányait. Ő az életének a tanúja.

GL: Nézze meg, hogy miért nem jó a legtöbb színészházasság! Ritkán tudja magát föláldozni valamelyik fél. Sarah Bernhardt kapcsolatai mind tönkrementek, így végül kell neki valaki, aki föláldozza magát őérte. Pitou képes erre, és olyan dolgoknak is a részese lesz, amiknek a többiek nem. Nem véletlenül lett ilyen a plakát. Tényleg fölfalja ezt az embert, de egyik sem tud meglenni a másik nélkül.

- Teljesen komolyan belemegy azokba a szerepekbe, amelyekre a színésznő utasítja?

GL: Amelyik karakter közel áll hozzá, azzal tényleg tud azonosulni. Mint a gyerekek: fölveszem ezt a köpenyt, és akkor én vagyok a király. És a gyerekek komolyan játszanak. De az igazi azonosulása Oscar Wilde.

- Miért?

GL: Oscar Wilde és Sarah Bernhardt között bensőséges kapcsolat volt. Ezzel a titkárral is ilyesmi a viszonya. Reggeltől estig együtt vannak, mindent tudnak egymásról.

: Sarah biztos szerette Pitou-t a maga módján, különben nem bízott volna meg benne. Csak a szeretetét nem bírta kimutatni. Senki felé.

- Egy falábú, óriási színésznő utolsó napjai. Végig egy székben ülve, vagy...

VÉ: Nem! Ha valakinek falába van, azt ki kell használni a színpadon... Ez is hozzá tartozik ehhez a nőhöz. Falába van, de nem törődik vele. Megy, mert neki dolga van.