István, Vajk

Vidnyánszky Attila: "Nem jó, ha az ember már nem lát ki a maga rendszeréből"

2012.09.07. 13:17

Programkereső

Szeptember 15-én, a Vidéki Színházak Fesztiváljának zárónapján látható a Csokonai Színház Scapin, a szemfényvesztő című előadása, amelyet a világhírű román rendező, Silviu Purcărete jegyez. Az előadásban szereplő Mészáros Tibor a 2012-es Pécsi Országos Színházi Találkozón elnyerte a legjobb férfi mellékszereplő díját, a Scapin látványvilágáért pedig Helmut Stürmert díjazták.Az előadásról a Debreceni Csokonai Színház igazgatója, Vidnyánszky Attila nyilatkozott.

- 2009-ben készítettem önnel egy interjút, akkor a Sólyompecsenye című előadásuk szegedi vendégjátékáról beszélgettünk. Azóta eltelt három év. Melyek voltak a legfontosabb események ezalatt az idő alatt?

- Hál' istennek, nagyon sok minden történt velünk, tényleg csak csemegézhetek ezekből. A beregszászi társulattal tavaly a franciaországi Nancyban és Metzben, a keleti országok színházi fesztiválján, a Passages-on vendégszerepeltünk.  Ez Európa egyik legjelentősebb fesztiválja, de emellett volt moszkvai turnénk, és jártunk Lengyelországban is. Kitüntetett esemény volt a Szegedi Szabadtéri Játékokon bemutatott Az ember tragédiája, amely egy igen fontos állomást jelentett a színházunk életében. Évente három-négy nagyobb turnénk szokott lenni, most pedig egy tízestés vendégjátékra készülünk Strasbourgban. Hamarosan befejeződnek a Szarvassá változott fiú című filmünk utómunkálatai is, amelynek főszerepét Törőcsik Mari játssza.

Scapin, a szemfényvesztő - a kép jobb szélén Mészáros Tibor
Scapin, a szemfényvesztő - a kép jobb szélén Mészáros Tibor

- Sokat utaztak a beregszászi társulattal is, de a debreceni társulat sem sokat pihenhetett idén nyáron. Egyre több vendégjátékot és koprodukciót láthatunk Önöktől fesztiválokon és szabadtéri színházakban.  Mennyit mutat a színházi busz kilométerórája? Hogy lehet ezt bírni?

- Azért igyekszünk odafigyelni arra is, hogy jusson egy-két hét pihenés a színház dolgozóinak, amikor tényleg nem kell csinálniuk semmit. Ugyanakkor, nagyon fontos szakmailag és anyagilag is a fesztiválokon való részvétel. Ilyen értelemben nálunk körbe ér az év. Nyáron is nagyon sokfelé játszottunk, és örültünk, hogy gyakran visszahívnak bennünket. Mert egyszer, véletlenül, bekerülhet a színház egy fesztivál programjába, de onnantól válik izgalmassá, ha máskor is visszahívnak bennünket. És ez hál' istennek sokszor előfordul. A színészek pedig - úgy tűnik - még bírják.

- Újabb állomás lesz a Thália Színházban megrendezendő Vidéki Színházak Fesztiválja, ahová a Scapin, a szemfényvesztő című előadásuk kapott meghívást. Mi minden pluszt jelen ez a "fesztiválhelyzet" lelkileg, fizikailag, technikailag, koordinációban?

- A Csokonai Színházban a dolgok szervezését és lebonyolítását komoly apparátus végzi: a titkárság, a marketing és a különböző műszaki tárak. Ezek ugyanazok az emberek, mint akik az évadot is viszik, mert nincsenek külön embereink ezekre a feladatokra. Természetesen, a színészek is ugyanazok. Valóban, komoly tehertételt jelent a folyamatos fesztiváljelenlét, de feltöltődés is egyben. Eltölteni néhány napot Szegeden Szarka Tamás Mária című művével - egyszerre erős igénybevétel és felemelő élmény. Nagyon kemény munka, de mivel minden pénzbe kerül, lötyögő napok nincsenek. A siker pedig mindig új dimenziókat nyit. A Csokonai Színház életében a legjelentősebb külföldi turné a tavalyi, párizsi Odeonban való fellépésünk volt. Erre az évadra is kaptunk meghívásokat - a strasbourgi mellett például egy nagyon komoly moszkvai vendégjátékról is tárgyalunk.

- Nemcsak Önök utaznak, hanem Debrecenben is sokan megfordulnak. Miben más ez a Moliere-előadás a többi debreceni produkcióhoz képest?

- Elvünk, hogy jó, sőt kiváló rendezőket hívjunk meg, mert az erősíti a társulatot és a színházunkat is. Márpedig Silviu Purcărete a világ egyik legjelentősebb rendezője, aki egy igazi, nagy formátumú alkotó. Látomásszínháza nagyon jól illeszkedik abba a színházfilozófiai koncepcióba, amelyet a társulatunk is képvisel. Büszkék vagyunk arra, hogy már másodszor rendez nálunk: korábban színpadra állított egy operát is, a Tüzes angyalt. Nagyon komoly elismerés a számunkra, hogy ilyen jelentőségű rendezők eljönnek Debrecenbe dolgozni, holott szerte a világban máshol is lehetőségük volna erre. Ehhez azonban szükséges egy olyan társulat, amelyet ők is nagyra értékelnek, és kellenek azok a színészek, akikért visszajönnek. Gazdagítják, színesítik a színházunkat. Nagy dolog, hogy Debrecenben jelen van Purcărete munkássága.

- A debreceni Scapin, a szemfényvesztő helyszínét Purcărete Helmut Stürmer látványtervezővel és Vasile Şirli zeneszerzővel egy olasz miliőbe, egy szegény kikötőváros egyik lepusztult kávézójába helyezték. Itt természetesen van egy zongorista - Scapin személyében -, akit Trill Zsolt személyesít meg. Hogyan lát egy előadást, amit nem ön rendezett, de az Ön színészei játszanak benne?

- Trill Zsolt tizenhat éves volt, amikor megismerkedtünk. Kijevben tanítottam, együtt vittük idáig az életünket. Vagyunk még néhány beregszászival így, akik már a debreceni színház tagjai. Korábban csak én dolgoztam velük, mert Beregszászban nem volt pénzünk más rendezőket meghívni. Először szokatlan volt, az ember bizonyos fokig még egy kis féltékenységet is érez... Érdekes volt megtapasztalnom, minél komolyabb egy rendező, annál inkább tud valami mást kihozni a színészekből. Ebből a szempontból is lényeges, hogy másokkal is dolgozzunk: fontos, hogy a színészek kapjanak más impulzusokat, más instrukciókat. Nagyon meg lehet szokni egymást, és nem jó, ha az ember már nem lát ki a maga rendszeréből, elveiből. Mindig nagy izgalommal figyelem a próbafolyamatot és a végeredményt is. Hogyan éri el a másik rendező azt a mást, hogyan válik másmilyenné a színész, mitől lesz más a végeredmény?

- A pécsi POSZT-on nekem, nézőnek, Trill Zsolt alakítása beidézte Lucifert is és a korábbi Trill Zsolt-szerepeket. Kíváncsi vagyok, amikor Ön nézi a színészeit, látja-e korábbi szerepeiket is bennük. A színész története, szerepeinek története is felkerül a színpadra?

- Igen, ez pontosan így van.  Ráadásul, Beregszászban nagyon megbecsüljük, amit létrehozunk: mi nem egy évadra készítünk egy előadást, mint amire sajnos a repertoárszínházak kényszerülnek. Minket elkísérnek az előadásaink. Van egy 15-16 darabból álló repertoárunk, amit 1992-1993 óta játszunk. A Godot-ra várva című darabot például egy főiskolai vizsgarendezésen mutattuk be - először 1992-ben.  Mindig lesz egy-egy újrafogalmazása a korábbi anyagoknak. Évekig nem játsszuk, de azután újra nekimegyünk. Akármilyen anyagot nem engedek be a színházba.  És nem könnyű a debreceni színházban minden évben azt a néhány címet megtalálni, ami nemcsak egy szezonra szóló, érvényes előadás lehet. A Három nővér, az egyik legsikeresebb előadásunk - ezt visszük jövőre Strasbourgba -, akkor lesz majd a legjobb, ha a lányok már hatvan évesek lesznek. Vagy ha majd a Godot-ban öreg lesz Trill és Szűcs Nelli, Varga Jóska és Tóth Laci... De a szerep hat a színészre is. Trill Zsolt Lucifer-alakítása - véleményem szerint - színháztörténeti jelentőségű volt tavaly nyáron a szegedi Dóm téren. Sajnos, a szakmán belüli háborús helyzet a színészek megítélésére is rányomja a bélyegét, nekem jobban fáj, ha a velem játszók érdemeit nem ismerik el, mintha engem bántanának. Én nagyon sok Tragédiát láttam már életem során, és egyben biztos vagyok: Trill Zsolt minden idők egyik legjobb Luciferjét alakította.

Scapin, a szemfényvesztő - Csokonai Színház, Debrecen
Scapin, a szemfényvesztő - Csokonai Színház, Debrecen

- Mely előadásokat tervezi, hogy megnézi a fesztiválon?

- Ha fesztiválra utazunk, igyekszem minél több előadást nézni, főleg ha nemcsak egy napot tartózkodunk ott. Kíváncsi vagyok, mások mit csinálnak, hol tartanak. Vannak alkotók, akik kifejezetten érdekelnek, mert tudom, velük kapcsolatban mindig valami meglepővel fogok találkozni.

- Az új évad bemutatóiból mely előadásokat ajánlaná a fesztivállátogatók figyelmébe, amelyekért "Debrecenbe kéne menni? 

- A központi előadás a nagyszínpadi Isten ostora lesz - a magam számára ezt tartom az évad legfontosabb produkciójának. Összesen 13 bemutatónk lesz, sok izgalmas dolog születik, születhet majd. A korábbi években a színház legjobb előadásaiból Miniévadot tartottunk, idén Csokonai Fesztivált szervezünk október 17-21. között, amelyre meghívjuk a barátainkat, általunk nagyra becsült alkotókat a világ minden tájáról, színházi embereket és rendezőket egyaránt. Egy hét bőven kitelik az elmúlt évek legfontosabb előadásaiból.

- Végezetül, mit üzen a fesztivál közönségének?

- Szeressék a színházat. Legyenek velünk. Ez az előadás - maga az üzenet. És reméljük, minél több emberhez eljut.