Jenő

Angyalok Amerikában: A jelen forgószínpadán

2012.10.08. 10:00

Programkereső

Az előadás záróképében a Central Park-beli Bethesda-szobor a Hősök tere szoborcsoportjának angyalává alakul át. Nem véletlenül. KRITIKA

Az a helyzet, hogy az Angyalok Amerikában Vígszínház-beli előadására gyakorlatilag nem emlékszem. Egy-két kép maradt meg belőle, de azok sem túl markánsan.  És az sem rémlik, hogy a témája miatt bármilyen vihart keltett volna, még a felszíni olvasata sem. Ezzel szemben a Nemzeti Színház előadását már felfedezte magának a bulvár, és eljutottak egészen addig a mélységig (...), ami a káromkodást, a férficsókot, a női ruhába öltözést vagy a maszturbálást jelenti. Érdekes módon a jobbszél még nem, annak ellenére sem, hogy ezek a színpadi gesztusok Alföldi Róbert karakteréhez köthetők, s tágítva a képet: ebben a darabban minden, ami az ellenségképüket alkotja, buzik, zsidók, feketék, amerikaiak, de még a kommunizmus szellemalakjai is felbukkannak. Talán megtéveszti őket a plakát színes puttója? Vagy mert nem klasszikus magyar drámáról van szó, ami ellen látatlanban is ki lehet rohanni?

Alföldi Róbert, Udvaros Dorottya, László Zsolt, Szabó Kimmel Tamás - Angyalok Amerikában, Nemzeti Színház
Alföldi Róbert, Udvaros Dorottya, László Zsolt, Szabó Kimmel Tamás - Angyalok Amerikában, Nemzeti Színház

Az alapanyag maga is terjedelmes, megkockáztatom: terjengős, különösen a második résznek, a tautologikus és túlrészletezett, túlbeszélt Peresztrojkának köszönhetően. Az Angyalok Amerikában két részét azonban egyetlen négyórás estébe sűrítette Andrei Şerban és Daniela Dima, valamint a három dramaturg, Keszthelyi Kinga, Szűcs Anikó, Balassa Eszter, Szálinger Balázs pedig minden szépelgéstől mentesen fordította le a szöveget. Kushner drámája a nyolcvanas évek közepén játszódik, a Şerban választotta forma abszurditásig hajtott végletei miatt azonban nem ragadt bele sem a korszakba, sem a helyszínbe, így a darab bibliai és tágabb történelmi referenciái, valamint a leghétköznapibb emberi történetek egyszerre tudnak működni.

A földi karakterek között van AIDS-ben haldokló meleg férfi; az ő párja, a betegséget el nem fogadó, ezért őt elhagyó zsidó férfi; homoszexualitását elfojtó, házasságot választó, majd abból kilépő, de a coming out után is kínlódó republikánus mormon férfi; gyógyszerfüggő, ideggyenge, mormon férjének coming outjával szembesülő, azt feldolgozni nem tudó nő; fiának homoszexualitásával szembesülő anya; homoszexualitását titkoló zsidó ügyész, aki képes volt rendszereket túlélni, az AIDS-be viszont belehal, ám a betegségeként és a halál okaként kifelé következetesen májrákot mantráz; és van tisztes polgári foglalkozás után néző transzvesztita. Mellettük felvonul egy ősöreg rabbi, a világ legöregebb bolsevikja, Ethel Rosenberg, égi angyalok, valamint egyéb látomások és tünemények, például egy diaporáma megelevenedő mormonjai.  S hogy még teljesebb legyen e rendes zűrzavar (vagy zűrzavaros rend), emlegetik és mutatják az Antarktiszt, az űrt, a New York-i Central Parkot meg Salt Lake Cityt, megidézik Hruscsov legendás ENSZ-beli cipődobálását.

Kulka János, Udvaros Dorottya - Angyalok Amerikában, Nemzeti Színház
Kulka János, Udvaros Dorottya - Angyalok Amerikában, Nemzeti Színház

Hol is vagyunk tehát? Miről is szól a darab? Döntse el mindenki magának. A szerző maga is felszólít a látható teatralitásra, a minimális díszletre, a gyors jelenetváltásokra. Nem akarja titkolni, hogy színházban vagyunk; effektjei és a kívánt játékmód Brechthez közelíti. Andrei Şerban mindezeket pontosan betartja, s ezáltal az előadás olyan apokaliptikus vízióvá tágul, amelyben a melodrámától a csupasz tragikumig, a kevésbé szofisztikált humortól a didaxisig, a túlzott pátosztól a hideg cinizmusig , a giccstől a metaforákig sokféle hangnemet integrál a játékmód. Mindezek eredménye és célja az, hogy önmagunkkal szembesüljünk.

Segíti ebben őt és a nyolc színészt Izsák Lili díszlete, ami színpad a színpadon. A forgóra épített kör alap villanyégői cirkuszt idéznek, csakúgy, mint a póznák, csak épp a cirkuszsátor hiányzik a tetejéről. A tér fölött neoncsövek gyúlnak, és attól függően, hány ég belőlük és hogyan helyezkednek el, tűnnek hatalmas órának, glóriának, templomi rózsaablaknak, a Szabadság-szobor fejdíszének, műtőasztalok feletti lámpának. Ahogyan a Nemzeti karosszékein laza, amolyan civil testtartással ülő, velünk szembenéző színészeket megpillantjuk a színpadon, a porond, a ringlispíl, a panoptikum, a piedesztál, a szégyenpad egyaránt felrémlik. Az egyes helyszínek a színpadból emelkednek fel, és oda süllyednek vissza, az angyalok természetesen repdesnek, és a teret lezáró vászonra vetített képek is a kitett teatralitás alkotóelemei.

Tenki Réka, Stohl András - Angyalok Amerikában, Nemzeti Színház
Tenki Réka, Stohl András - Angyalok Amerikában, Nemzeti Színház

Alföldi Róbert, Söptei Andrea és Udvaros Dorottya nagyon értik ezt a nyelvet, tökéletesen egyensúlyoznak a végletek közt. Alföldi Prior Waltere mintha minden pillanatban kívülről figyelné magát, tettetett és valós önsajnálata és legnagyobb szenvedései közben is képes a pontos helyzetértékelésre és a maró öngúnyra. Ez a túlélés titka, így tud Söptei a próféciahozó angyalként és ápolónőként az éterit és a profánt is revelációszerűen hitelesíti, de Udvaros talán a legszerencsésebb közülük, hiszen a rabbi, Ethel Rosenberg és az öreg bolsevik szerepében tőle szokatlan karakterekbe bújhat. Kulka János karikatúrává torzíja Roy Kohnt, a rendszereket átélt, velejéig korrupt, meleg zsidó ügyészt, aki - épp ezért - korrupció, a zsidók és a melegek ellen lép fel, s ezzel teszi félelmetessé a figurát. Stohl András erősnek és keménynek tűnő Joe Pittje szánnivalóan ingadozik az önazonosság felvállalása , illetve az egyéniséget béklyóba kötő neveltetés és családi-vallási háttér között, ezzel szemben a László Zsolt alakította Louis Ironson minden elől menekül, a színész feminin gesztusaiban zavarodottság, kínlódás és diszkomfort van.  Belize viszont nem akar több vagy kevesebb lenni annál, ami. A könnyedség, lazaság, nemtörődömség álcája mögött tökéletes önértékeléssel bíró traviból lett ápolófiút Szabó Kimmel Tamás pazar eleganciával adja, míg Tenki Rékában, a férje révén az ismeretlennel szembesülő, váliumálmokban járó mormon feleség szerepében jóval nagyobb a bizonytalanság.

Az Angyalok Amerikában azért fontos előadás, mert önmagunk vállalására szólít fel minden körülmények között, hiszen a lelki békénket csak akkor találjuk meg, ha legalább magunkkal szemben őszinték vagyunk. „Ti nem Amerikában éltek, mert ez a hely nem létezik" - hangzik el a színpadon. A mondat „Magyarország"-gal, annak bizonyos, rögeszméiktől szabadulni nem tudó csoportjaira vonatkozóan is érvényes. Addig van baj, amíg ez az érvényesség fennáll. Addig nincs baj, amíg ez a mondat arról a színpadról, egyáltalán: bármilyen színpadról elhangozhat. Az alkotók ez utóbbi befejezést és annak optimizmusát választják.