Kelemen, Klementina

Elhunyt Witz Éva jelmeztervező

2012.10.13. 22:10

Programkereső

A Balázs Béla-díjas művészt életének nyolcvankettedik évében, október 12-én, pénteken érte a halál.

„...mi az, hogy »jelmeztervező«? A jelmeztervező az az ember, aki elhiszi magáról, hogy egész élete során képes lesz színésznőket és színészeket rábeszélni, meggyőzni, hogy a színpadon estéről estére viseljék az ő általa kitalált és ő szerinte pontosan a szerephez és az előadáshoz illő ruhadarabokat. Hát ennél jobb vicc kevés van a világon! Tekintve, hogy az emberek születésüktől fogva, csak úgy, maguktól értenek irodalomhoz, művészethez (az ne tévesszen meg senkit, hogy legjobb barátunk is így kezdi a ledorongolást: »Bár igaz, hogy nem értek hozzá, de...« tovább nem folytatom, úgyis tudjuk, mi következik), szóval, szent hitem, hogy a világon a legnaivabb emberekből lesz jelmeztervező. De nem baj, ennek így kell lennie. Azért vagyunk a világon, hogy emberül tanuljunk. És erre a színház a legalkalmasabb." - így vallott magáról és hivatásáról Witz Éva a Napkút Kiadó oldalán.

kegyelet
kegyelet

Az MTV Arcképcsarnok összegzése szereint 1931. szeptember 4-én született Budapesten. A Magyar Iparművészeti Főiskola jelmeztervező szakán tanult (1949-1954), majd a Jelmeztervező- és Kölcsönző Vállalatnál (1954-1962), a Pannónia Filmgyárban (1962-1963), illetve a József Attila Színházban (1963-1970) dolgozott. Azt követően szabadfoglalkozású grafikusként tevékenykedett, 1970-től 1997-ig volt a Magyar Televízió munkatársa. Több éven át tanította szakmai tanfolyamokon a következő nemzedéket. Munkájáért számos kitüntetést, így 1986-ban Balázs Béla-díjat kapott.

Számos történelmi filmhez, operafilmhez, szilveszteri gálaműsorhoz, showműsorhoz készített jelmezeket, de dolgozott színházaknak, néptáncegyütteseknek is. Nevéhez fűződnek a Bors Máté (1970), a Pirx kalandjai (1972), a Szabó Magda regényéből készült Abigél (1974) és az Öregberény (1993) című televíziós sorozat, valamint a Retúr (2001) című mozifilm jelmezei is. Huszonnyolc éven át festett passzióból saját tervezésű hímes tojásokat, amelyek egy része az Iparművészeti Múzeum, a másik része pedig a Gottsegen György Országos Szívsebészeti Klinika tulajdonába került. A dán királyné és a Vatikáni Gyűjtemény is őrzi munkáit. Jelmeztervei az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Gyűjteményében találhatók.

Fontosabb színházi jelmeztervezői munkái:

Farkasok és bárányok - rend.: Kazán István (József Attila Színház, 1966)
Nagy család - rend.: Benedek Árpád (József Attila Színház, 1968)
Egy igazi úr - rend.: Benedek Árpád (József Attila Színház, 1968)
Aba Sámuel király - rend.: Kazán István (József Attila Színház, 1969)
Két úr szolgája - rend.: Szirtes Tamás (József Attila Színház, 1969)
Mary, Mary - rend.: Ádám Ottó (József Attila Színház, 1969)
Canterbury mesék - rend.: Szirtes Tamás (József Attila Színház, 1970)
Vén Európa Hotel - rend. Horvai István (Veszprémi Petőfi Színház, 1976)
Ami a legszentebb - rend. Horvai István (Pesti Színház, 1977)
Magyar Elektra - rend.: Novák Ferenc (Várszínház, Budapest, 1984)

Witz Évát a közmédia saját halottjának tekinti.