Erzsébet

Gothár Péter: "Szorongással kezdtem hozzá"

2012.11.05. 07:00

Programkereső

„A Farsang egy szerelmi ötszög története: egy borbélyüzlet főnökébe két nő szerelmes; a nők férjei féltékenyek. Közben megkezdődik a farsang, ahol mindnyájan jelmezt öltenek és jelmezt cserélnek, így mindenki mást kerget, mint akit kergetni szeretne” – írja a Katona József Színház honlapja. Az új bemutató kapcsán a rendezővel, Gothár Péterrel beszélgettünk.

- Közel harminc évvel ezelőtt rendezte már a Pesti Színházban a Farsangot. Talán ez az egyetlen darab, amit másodszor rendez. Most miért?

- Újra, inkább úgy mondanám. Felnőtt a Katonában egy színészgeneráció, akik kiegészülve a régiekkel és a legfiatalabbakkal, emlékeztettek engem erre a darabra. Ők segítettek új közlési, színpadi formát találni.

Gothár Péter
Gothár Péter

- Komédiaként szokták emlegetni ezt a darabot, magáról viszont nehezen képzelem, hogy színpadra állítson valamit, aminek elsődleges célja a nevettetés.

- A Farsang nem csupán verbális humorral elmesélt történet. Nehezen megszerzett, picinyke boldogságukat kétségbeesetten féltik az élet által amúgy is meghajszolt szereplők. Nem rajtuk, hanem a miérten és a hogyanon, a velük való találkozáson, a történetükön nevetünk. Ami ezeknek az embereknek a lelkében, agyában zajlik, az a dráma. Elesettségüket, egyszerűségüket, személyes drámáikat nézni mulatságos, átélni fájdalmas. Ez a feladat. Persze, történnek a színpadon szórakoztató és vicces dolgok, Caragiale pazar szerző. Sokat tud a színházról, és ahogy az remekmű esetében lenni szokott, alá, neki dolgozik az idő. Jól ismeri az embereket, a Balkánt, ami ma újra terjeszkedő izmus, fogalom - komédia.

- Azt érzem, hogy rendezéseiben egészen másfajta, hangulatában viszont egymáshoz hasonló világokat épít fel, amikor kelet-európai szerzők darabjaihoz nyúl. Miért vonzódik ezekhez ennyire?

- Ezekben a szövegekben mindig világos, egyszerű érzelmekről, emberi kapcsolatokról van szó. Talán szeretek mozogni az egyszerű emberek és a nagy vágyak világában. Talán ismerem őket.

- Idén harmincéves a Katona József Színház. Van annak valami jelentősége, hogy a Farsang épp egy jubileumi évad bemutatója?

- "K:30" az évforduló, benne a Farsang novemberben még csak "30 és fél" - szerintem véletlenül jött így ki. Egy évad összeállítását nem az évforduló szabja meg. Minden évben több ötlet van, amit szeretnénk bemutatni, de végül is a társulat "oszthatósága" határozza meg a lehetőségeket. Inkább az volt döntő, hogy ilyen típusú vígjátékot régóta nem játszott a Katona.

A Farsang olvasópróbáján - Gothár Péter
A Farsang olvasópróbáján - Gothár Péter

- Több fordítása is létezik a darabnak, Bodor Ádám, Réz Pál és Parti Nagy Lajos szövegét használják leginkább. 1984-ben a Pesti Színház részére fordította le Bodor Ádám, és most ismét az ő neve olvasható a színlapon: gondolom, hozzányúlt az akkori szöveghez és 2012-höz igazította. A rendezői gondolatokat nem lehet újrafordítani, de talán elég sok idő telt el 1984 óta ahhoz, hogy "újragondoltassa" magát a darab. És egészen más társadalmi közegben is élünk.

- Szorongással kezdtem hozzá, mert színházi értelemben eddig soha nem éreztem, hogy egy megdolgozott ihletű előadást újra kellene gondolnom. A darabot Bodor Ádám még egyszer lefordította. Ő csodálatos szóhasználó, a román gondolkodás, a külvárosi embertípus jó ismerője. Ahogy elkezdtünk próbálni, megnyugodtam - sok újat találok Caragialéban, formailag is sok mindent másképp látok, a darab újra dolgoztat és diktál, súgja, hogy milyen legyen. Önálló élete, jövője van.