Cecília

Ma van a Magyar Kultúra Napja

2013.01.22. 10:40

Programkereső

Számos településen tartanak megemlékezéseket, adnak át díjakat, rendeznek koncerteket, irodalmi esteket és színházi előadásokat országszerte és határainkon túl a mai napon, mely a Himnusz keletkezésének 190. évfordulója is egyben.

A Magyar Kultúra Napját 1989 óta tartják január 22-én, a kézirat tanúsága szerint ugyanis Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt. A mai napon színes programkínálat várja az érdeklődőket.

Kölcsey Ferenc Himnusz-kézirata
Kölcsey Ferenc Himnusz-kézirata

A magyarságnak a 19. századig nem volt nemzeti himnusza, Kölcsey műve előtt a katolikus magyarok nemzeti imaként a Boldogasszony anyánk című, valószínűleg a 18. század elején keletkezett egyházi népéneket és az "Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga..." kezdetű Szent István-éneket, a reformátusok a 90. zsoltárt (Tebenned bíztunk eleitől fogva) énekelték. Felekezeti hovatartozástól függetlenül népszerű volt a hatóságok által tiltott Rákóczi-induló is, amelyet később a francia Hector Berlioz és Liszt Ferenc is megzenésített.

Kölcsey 1815-ben Szatmárcsekére költözött, ahol vidéki elszigeteltségében, magányában formálta költészetét, új műfajokkal próbálkozott; 1821-től kezdődő lírai korszakának fő műfaja a hazafias szabadságóda és a népköltészet eredményeit felhasználó lírai dal lett. A bécsi udvar alkotmánytipró intézkedéseinek fokozódása idején, 1823 januárjában, 190 évvel ezelőtt keletkezett hazafias költészetének legnagyobb remeke, a Hymnus.

A Hymnus először 1829-ben Kisfaludy Károly Aurorájában jelent meg, a kéziraton még szereplő "Magyar nép zivataros századaiból" alcím nélkül, ami egyes irodalomtörténészek szerint szerkesztői önkény vagy a cenzúra kijátszása miatt történt. A Hymnus 1832-ben, Kölcsey munkáinak első kötetében már a szerző által adott alcímmel látott napvilágot. Megzenésítésére 1844-ben, a költő halála után hat évvel hirdetett pályázatot Bartay András, a pesti Nemzeti Színház igazgatója. A 20 arany pályadíjat a beérkezett tizenhárom pályaműből Erkel Ferencnek, a Nemzeti Színház karmesterének ítélte a zsűri, a mű bemutatására 1844. július 2-án a Nemzeti Színházban került sor, hivatalos állami ünnepségen 1848. augusztus 20-án csendült fel először.

Budapesten a Petőfi Irodalmi Múzeumban Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és L. Simon László kultúráért felelős államtitkár adja át a Márai Sándor-díjat és a Csokonai Vitéz Mihály Alkotói Díjat, valamint a közművelődés minőségfejlesztéséért járó Minősített Közművelődési Intézmény Címet és a Közművelődési Minőség Díjat, a legjobb szolgáltatást nyújtó könyvtáraknak pedig a Minősített Könyvtár Címet.

A Magyar Nemzeti Galériában 17 órakor a Világmodellek. Műtermi kísérletek és dokumentumok Kondortól napjainkig című kiállításon Petrányi Zsolt, a kiállítás kurátora tart tárlatvezetést. Az MNG hétvégi programjairól ide kattintva tájékozódhat. A Magyar Művészeti Akadémia ünnepi estet rendez az Uránia Nemzeti Filmszínház dísztermében Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke és Balog Zoltán miniszter részvételével. A fővárosi moziban éjjel - fél 10-től hajnalig - az elmúlt évek magyar filmterméséből láthatnak válogatást az érdeklődők.

Cseh Tamás arcai - keresztül az életen címmel egynapos kiállítás nyílik az Országos Széchényi Könyvtárban Cseh Tamás születésének 70. évfordulója alkalmából. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszéke a Zeneakadémia könyvtárának koncerttermében ad ünnepi koncertet. Terézváros ünnepi koncertje Hidak címmel lesz hallható az Eötvös10 Közösségi és Kulturális Színtérben.

Válogatás a magyar kultúra gyöngyszemeiből címmel tart rendezvényt a józsefvárosi önkormányzat és a Józsefvárosi Galéria, a Kodály Zoltán Férfikar és a Vasas Művészegyüttes Tánckara közreműködésével. A Parnasszus csillagai című előadás ősbemutatójának ad helyet a Klebelsberg Kultúrkúria. A műsorban Juhász Róza és Császár Angela színészek, valamint a Sebő Együttes működik közre. Debrecen önkormányzata és a Debreceni Református Hittudományi Egyetem délelőtt megkoszorúzza Kölcsey Ferenc mellszobrát és emléktábláját, majd a Debreceni Református Kollégium Oratóriumában Kölcsey Ferenc címmel nyílik kamarakiállítás.

Székesfehérvár a Szent István emlékév szellemében ünnepli a magyar kultúra napját a Vörösmarty Színházban, ahol átadják a Pro Cultura Albae Regiae díjat. Szegeden szintén az ünnepen adják át a Szeged Kultúrájáért Díjakat és a Kölcsey-érmeket, a város díjazott képzőművészeinek alkotásaiból A kultúra tisztelete címmel nyílik kiállítás a Szent-Györgyi Albert Agorában. A kecskeméti Kodály Zoltán Ének-zenei Iskolában bemutató énekórával és konferenciával várják az érdeklődőket, majd Zene és irodalom címmel hangversennyel ünneplik meg a kultúra napját. Az est vendége Kányádi Sándor költő és Kocsár Miklós zeneszerző lesz.

Isten pénze - Csíki Játékszín
Isten pénze - Csíki Játékszín

A csíkszeredai Csíki Játékszín a magyar kultúra napján az Isten pénze című kortárs magyar musicalt tűzte műsorára. A produkciót 2012 decemberében láthatta először a csíkszeredai közönség, Charles Dickens születésének 200 évfordulóján. Az angol író Karácsonyi ének című kisregénye alapján készült musical szövegkönyvét Müller Péter írta, zeneszerzője Tolcsvay László, dalszövegírója Müller Péter Sziámi, rendezője Somogyi Szilárd.

A székelyudvarhelyiek a magyar kultúra napjának alkalmából a Tomcsa Sánsor Színház és a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont közös szervezésében január 25-én Moliere A fösvény című vígjátékát láthatják. Másnap, január 26-án ismét Moliere darabját játssza a színház társulata Brassóban, a Redut Ház nagytermében. A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban szobrászati kiállítás nyílik a magyar kultúra napja alkalmából. Kolumbán-Antal József Tengeri sugallatok című tárlatát január 23-án Veres Péter muzeológus nyitja meg a múzeum képtárában, ahol március 3-ig látogatható a kiállítás.