Hedvig

Lukáts Andort köszöntjük

2013.03.11. 10:30

Programkereső

A Kossuth-díjas színész, a Sanyi és Aranka Színház alapítója március 11-én tölti be hetvenedik életévét. A színészet lényegének azt tartja, hogy a színész alakításaiban mindenféle gátlás nélkül próbálja meg feltárni saját belsejét, és szembesítse a nézőket azzal, hogy ilyenek vagyunk vagy ez is bennünk van. MAGAZIN

Lukáts Andor 1943-ban született Kaposváron. A színi pályát messziről kezdte: középiskola után lakatosként dolgozott, aztán a Pinceszínház amatőr színésze, díszletfestője és színpadmestere lett. Már ekkor, miként ma is, minden érdekelte, ami a színház körül történik, nemcsak a színészet, hanem maga az egész - olvasható az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának anyagában.

Petőfi Sándor A magyarok istene című verse, Lukáts Andor előadásában:


1972-ben lett a kaposvári Csiky Gergely Színház segédszínésze, öt év múlva már a társulat "rendes" tagja volt, s egyre fontosabb szerepek találták meg. A teátrumban mintegy két évtizedet töltött, az itteni szellemiség meghatározó volt számára (egy nyilatkozata szerint hasonlót azóta se tapasztalt), s itt ismerte meg azokat az embereket, akik egész életére nagyon erős hatással voltak. 1994-2008 között a budapesti Katona József Színház tagja volt, ahol a színészi munka mellett rendezéssel is foglalkozott. Ő állította színpadra a színház harmincéves történetének legjátszottabb darabját: Egressy Zoltán Portugálját 1998 októberében tűztek műsorra a Kamrában, 2003 óta a nagyszínpadon adják elő, változatlan sikerrel.

Lukáts Andor
Lukáts Andor

2008-ban abszurd színházat alapított Sanyi és Aranka Színház néven. A Sanyi és Aranka Színház és Apropera elnevezést egy Halász Péterrel, a kísérleti színház legendás alakjával közös, egy hajléktalan házaspárról szóló improvizációs előadás ihlette. Lukáts Andor e társulat nélküli műhelyben próbálja megvalósítani mindazt, amit a színházról és a színészetről gondol, s afféle "mindenesként" viszi a színház dolgait: pályázatot ír, világít, játszik és rendez. Az elmúlt évtizedben több alkalommal is indult színházigazgatói pályázaton, így Szolnokon és a pályáján különleges helyet elfoglaló Kaposváron. Saját színháza mellett fellépett a Bácskai Júlia által szervezett Pszichoszínház rendhagyó előadásain, a 2008-as Budapest Transzfer Nemzetközi Irodalmi Fesztivál keretében kortárs művészekről készített sziluettportréit nézhették meg az érdeklődők. Lukáts Andor jelenleg is több előadásban játszik, többek közt a Radnóti Színházban Térey János Protokoll és Gogol Holt lelkek című darabjában (kritikánkat ide kattintva találja), a Belvárosi Színházban a Závada Pál regényéből készült, Jadviga párnája című zenés előadásban és a Nemzeti Színházban Móricz Zsigmond Úri murijában. Pályája során egyaránt hitelesen alakította a klasszikus és kortárs darabok hőseit, s nem egyszer igazi csodabogár figurák bőrébe bújt.

Lukáts Andros, Rudolf Péter - Holt lelkek - Radnóti Színház
Lukáts Andros, Rudolf Péter - Holt lelkek - Radnóti Színház

A sokoldalú színész-rendező több mint ötven filmet forgatott, többször is megkapta a filmkritikusok, illetve a Magyar Filmszemle díját - legutóbb 2009-ben nyerte el a legjobb férfi színésznek járó díjat a Mázli című vígjátékért és a Príma primavéra című filmdrámáért (érdekesség, hogy mindkét karaktert eredetileg másnak szánták). Egyik legemlékezetesebb alakítását a Xantus János által rendezett Eszkimó asszony fázik című filmben, egy süketnéma férj szerepében nyújtotta. Egyik legfrissebb filmes munkája Török Ferenc Isztambul című filmdrámája, szerepelt a Hacktion című televíziós akciófilm-sorozatban. Lukáts Andor 1980-ban rendezte első filmjét, az Alagútnak írója is volt. Napjainkba ültette át Csehov Három nővérét, s filmre vitte a színházban oly nagy sikert arató Portugált.

Több forgatókönyvet is jegyzett, van köztük katasztrófafilm egy ringlispílről, illetve egy tengeralattjárón játszódó történet is, ezek még megvalósulásra várnak. Az utóbbi években több operát is rendezett, dolgozott a Fischer Iván által vezetett Budapesti Fesztiválzenekarral is. Ő állította először színpadra a Franz Kafka Átváltozás című novellája alapján született új magyar operát, a Budapesti Tavaszi Fesztiválon Berlioz Faust elkárhozása című operáját rendezte. A kilencvenes évek második felében több alkalommal megszervezte a Világ Csendjének nevezett néma összejövetelt, hogy ráirányítsa a figyelmet korunk rohanó világára. Mindezek mellett a Színház- és Filmművészeti Egyetem osztályvezető tanára.

Lukáts Andor
Lukáts Andor

Munkássága elismeréseként megkapta a Jászai Mari-díjat (1985), az érdemes művész címet (1997), 2006-ban pedig Kossuth-díjjal tüntették ki sokoldalú művészi pályája, film- és színművészeti alkotásokban nyújtott kiváló alakításai elismeréseként.