Nándor

Kossuth-díj: Gera Zoltán színművész

2013.03.15. 18:30

Programkereső

Hallatlan megtiszteltetés számomra ez a kitüntetés, nagyon nagyra becsülöm és meg vagyok rendülve - mondta Gera Zoltán színművész az MTI-nek annak kapcsán, hogy pénteken átvehette a Kossuth-díjat a Parlamentben.

A művész a színházi és filmszerepek magával ragadó, emlékezetes, kifinomult műveltséggel történő megformálásáért, sokoldalú és elmélyült művészetéért, példaértékű életpályája elismeréseként vehette át a kitüntetést.

Gera Zoltán
Gera Zoltán

Az idén 90. életévét betöltő színművész elmondta: elégedett pályája alakulásával abból a szempontból, hogy megismerhette, mennyire különbözőek az emberek, és hogy ezt a különbözőséget a genetikai örökségek és az élet során szerzett tapasztalatok erősíthetik, de fékezhetik is. Ő már tisztában van önmaga határaival, tudja, mely határokat feszegetett, miket igyekezett túllépni, mi az, amit nagyra becsült. "Ismerem reflexeimet, viszontválaszaimat vagy viszonthallgatásaimat" - fogalmazott.

Gera Zoltán mindig a bizalom jeleként értékelte, ha felkérték egy szerepre: játszott többek között Plautus A hetvenkedő katona, Zsolt Béla Erzsébetváros, Ibsen A vadkacsa című darabjában és Spiró György Honderűjében, amely hét évig volt műsoron. Felidézte A Tenkes kapitánya című alkotásban és Fábri Zoltán Magyarok című filmjében játszott szerepét, valamint Palásthy György Retúrját, amelyben nagy élményt jelentett számára Sinkovits Imrével, Agárdy Gáborral, Kibédi Ervinnel, Lohinszky Lóránddal, Bárdy Gyöggyel és Sztankay Istvánnal együtt dolgozni. Boldog volt, ha elfogadta őt egy élen járó művész, mint például Bulla Elma, Gobbi Hilda vagy Páger Antal. Összesen 112 nyugati filmben alakított epizódszerepeket francia, német és angol nyelven.

A közönség ismerheti Walter Matthau és Lino Ventura magyar hangjaként, Jean Gabint is szinkronizálta, A piszkos tizenkettő című alkotás és a Ragtime című Milos Forman-film szereplőinek is kölcsönözte hangját, a Dallasban pedig Jim Davist szólaltatta meg. Művészi sokszínűségét példázza az is, hogy pantomimstúdiót alapított és tanította mindazokat, akik vonzódtak ehhez a műfajhoz. A színművész úgy fogalmazott, hogy ő a csend embere, akinek fontos a pszichológia, az ezotéria és vonzódik a keleti filozófiákhoz is. "Önismeretre törekedtem mindig, és ez egyrészt a fékem, másrészt a bátorságom volt a szerepek megfogalmazásában" - mondta.

Élete nehéz korszakaként emlékezett börtönben töltött hónapjaira. Elmesélte, hogy a 60-as évek elején, nemzetközi pályázatot nyert, melynek révén részt vehetett volna John Gielgud 12 napos kurzusán Londonban. A Vígszínház akkori igazgatója azonban nem járult hozzá útlevél-kérelméhez, Gera Zoltán kemény szavakkal írta meg Angliába, hogy nem engedik ki. A jelek szerint megfigyelték őt, mert a történtek után kihallgatták, majd a bíróság 9 hónap börtönbüntetésre ítélte államellenes izgatás címén. "A börtönben töltött hónapok alatt kurzust tartottam magamnak önnevelésből, hogy ne kerüljek konfliktusba senkivel. Ott jöttem rá, hogy a szabadság belül van" - hangsúlyozta a művész.