Tekla

Bálint Andrást köszöntjük

2013.04.26. 14:00

Programkereső

Április 26-án ünnepli hetvenedik születésnapját a Radnóti Színház igazgatója. A Kossuth-díjas színművészt jelenleg három előadásban, az Úr és kutyában, a Holt lelkekben és az április 21-én bemutatott Mozgófényképben láthatja a közönség.

Bálint András Pécsett született 1943-ban. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1965-ben kapott diplomát, ezután szülővárosában, majd 1969-től a Madách Színházban játszott, 1980-tól a Mafilm társulatának tagja volt, de színházi feladatokat is vállalt. 1983 óta tanít a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, 1997 és 1999 között vezetőségi tagja volt a Magyar Színházi Társaságnak, 1985 óta a Radnóti Színház igazgatója, az intézmény vezetésére 2010-ben újabb öt évre kapott megbízást. 1997-ben ő nyerte meg az új Nemzeti Színház igazgatói tisztére kiírt pályázatot, de egy évvel később, amikor kiderült, hogy az Erzsébet téren nem épül meg a Nemzeti Színház, lemondott.

Még főiskolás korában választotta ki Szabó István rendező az Álmodozások kora (1964) egyik főszerepére. A rendezővel hosszú időre szóló együttműködés alakult ki, a Szabó első korszakában született filmekben szinte mindegyikében feltűnt Bálint András alakja: 1966-ban az Apában, 1970-ben a Szerelmesfilmben, 1973-ban a Tűzoltó utca 25-ben, 1976-ban a Budapesti mesékben, majd 1984-ben a Redl ezredesben.

Más filmrendezők is szívesen foglalkoztatták, így szerepelt egyebek között Jancsó Miklós Fényes szelek (1968), Máriássy Félix Imposztorok (1969), Kovács András Staféta (1970), Székely István Lila ákác (1972) című alkotásaiban. 1974-ben ő alakította Fábri Zoltán 141 perc a befejezetlen mondatból című, Déry-regény alapján készült filmjében a főszerepet, egy vívódó értelmiségit. Ezt követte a Sárika drágám (1970 - rendezte Sándor Pál), a Jézus Krisztus horoszkópja (1988 - Jancsó Miklós), az Eszterkönyv (1989 - Deák Krisztina), az Ébredés (1994 - Elek Judit). Legutóbb Deák Krisztina filmjében, az Aglajában (2012) láthatta a közönség egy cirkuszigazgató szerepében.

Színpadon nagy sikereket aratott olyan Shakespeare-figurák megformálásával, mint VI. Henrik, Edgar (Lear király), Antonius (Julius Caesar), de volt Henry Higgins (Shaw: Pygmalion), Helmer (Ibsen: Nóra), Johannes Rosmer (Ibsen: Rosmersholm), George (Albee: Nem félünk a farkastól) Szerebrjakov (Csehov: Ványa bácsi).

Bálint András: Úr és kutya - Örkény Színház
Bálint András: Úr és kutya - Örkény Színház

2006-ban és 2009-ben Alan Bennett Beszélő fejek című monológdráma-sorozatából rendezett két összeállítást a Thália Színházban, 2012-ben rendezte meg a Jelenetek egy házasságból című előadást Szávai Viktória és Schneider Zoltán előadásában, idén pedig a tatabányai Jászai Mari Színházban vitte színre az Acélmagnóliák című darabot.

Előadóestjei közül kiemelkedik a Szép Ernő és a lányok, a Sem emlék, sem varázslat (Radnóti műveiből), a Jézus-történet színpadra viteléből készült INRI, rendezett irodalmi esteket Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, Márai Sándor és Arany János műveiből. 2007-ben ismét Radnóti-estet állított össze feleségével, Radnóti történetén keresztül önmagáról is beszélt. Legutóbbi irodalmi összeállítása az ember és a kutya viszonyáról szóló Úr és kutya, amelyben "partnere" a színpadon Bajusz, egy sárga labrador.

"Ránk, emberekre már sok civilizációs máz rakódott az idők során, pedig milyen jó lefeküdni a kutya mellé a földre, és egész embertelen hangokat hallatni!" (Bálint András az Úr és kutya című előadásról. A teljes interjút ide kattintva olvashatja!)

Felesége Deák Krisztina rendező, akivel gyakran dolgoznak együtt, két gyermekük szintén a filmes pályát választotta.

A Színházi világnap alkalmából Bálint Andrást is kérdeztük:

Bálint András a Jászai Mari-díjat és a filmkritikusok díját 1977-ben, a színikritikusok díját 1986-ban kapta meg. Érdemes művész 1988-ban lett, egy évvel később a tv-kritikusok díjával tüntették ki. A Kossuth-díjat 2003-ban kapta színvonalas művészi tevékenységéért, színház- és társulatteremtő munkájáért. 2006 óta Terézváros Díszpolgára, 2008-ban lett örökös tag a Halhatatlanok Társulatában. A Hazám-díjat 2009-ben kapta meg, ugyanabban az évben Prima-díjas, majd 2012-ben Jubileumi Prima Primissima-díjas lett.