Katalin

A trónok igazi harca: Trisztán és Izolda

2014.01.25. 16:48

Programkereső

A Budapest Bábszínház új előadására mindazokat várják, akik szeretik a fantasyt, rajongják a képregényeket, olvassák vagy nézik a Trónok harcát, akiknek a Semmi revelációként hatott. Nézze meg a Fidelio vendégeként a premier előtt a szerelmi kaland-játékot!

Szerelem, varázslat, harc, megigazulás, megannyi ambivalencia - a Trisztán és Izolda, arra is keresi a választ, hogyan tudjuk elviselni a szerelemért cserébe a kudarcokat. Címszereplőink azért szerethetik egymást életre-halálra, mert szerelmük tilos: Izolda Marke király felesége, Trisztán pedig Marke unokaöccse. A király azonban - hiába fontos és kedves számára a vérségi kapcsolat - nem tűrheti, hogy házasságát, hatalmát és méltóságát veszélyeztesse a szeme láttára szövődő viszony. A szerelmeseknek sehol másutt a világon nincs helye, mint egymás karjaiban, és hajtja őket a szenvedély, ami elől nem tudnak kitérni...

Trisztán és Izolda
Trisztán és Izolda

Bár Trisztán és Izolda szerelmének leírását ófrancia és német forrásokból is ismerjük - ezek közül a rejtélyes Gottfried von Strassburg 1210 körül keletkezett alkotása a legjelentősebb, amelyből 20000 sor maradt fönn, ám a mű épp a drámai csúcsponton marad abba -, a kelta eredetű mítosz továbbélése Richard Wagner operájának köszönheti a legtöbbet.

A klasszikus történetből a Budapest Bábszínház felkérésére Márton László írt drámát, aki kiemelte: a szerző humanizmus előfutárának is tekinthető, az alapmű pedig a modern regények tekintetében nem csupán tematikailag, hanem írástechnikailag is mérföldkőnek számít. A töredéket többen is megkísérelték befejezni, ám egyikőjük sem ér fel Gottfried von Strassburg tehetségéhez.

A Trisztán és Izolda ugyanúgy az egyik legnehezebben megszólítható korosztálynak, a kamaszoknak és a felnőtteknek szól, mint a Semmi.  Az előadás rendezője Csizmadia Tibor -  aki a Színház- és Filmművészeti Egyetemen évek óta tanítja a bábszínészeket és a bábrendezőket - második alkalommal dolgozik a Budapest Bábszínházban, előző munkája Offenbach Kékszakálljának színpadra állítása volt. (Márton László ahhoz a produkciókhoz a verseket írta.) Csizmadia számára fontos a játékosság, az előadásban az alaptörténettől nem messze levő fantasykhez hasonlóan egyaránt jelentőséget kapnak a reális emberi helyzetek és a mítoszhoz kapcsolódó mesei elemek. A látványt Hoffer Károly, a Színikritikusok Díját elnyert Semmi rendező-tervezője, valamint Nemes Takách Kata egyszerű formákból és anyagokból, a papír sokoldalúságát, alakíthatóságát és sérülékenységét felhasználva, míves bábokkal, Marvel Comics-szerű és a klasszikus Magyar képregényeket idézően stilizált képi világgal alkotja meg.

Kérdésünk: Az előadás látványvilágára erősen hatott a bayeux-i kárpit színvilága. Miben első a világon ez a faliszőnyeg?

A helyesen válaszolók közül hárman tekinthetik meg partnerükkel a Fidelio vendégeként premier előtt (február 5-én 19 órai kezdettel) az előadást.