Orsolya

A színház mint elefántcsonttorony

2014.06.08. 15:00

Programkereső

A fényevők olyan emberek, akik elhiszik, hogy nekik elégséges eledel lehet a fény. Hogy ez hogyan kapcsolódik a Katona József Színház előadáshoz, arról az egyik főszereplőt, Kocsis Gergelyt kérdeztük. HANGOSCIKK

Makszim Gorkij 1904 és 1906 között írta meg úgynevezett értelmiségi trilógiáját. Ennek középső része A nap gyermekei, amelynek átdolgozott változatát Ascher Tamás rendezte meg a Katona József Színházban. Az előadást a POSZT válogatói érdemesnek tartották meghívni az idei szemlére, így június 8-án és 9-én Pécsett is látható lesz.

Jordán Adél és Kocsis Gergely a Fényevők c. előadásban
Jordán Adél és Kocsis Gergely a Fényevők c. előadásban

A darab ismertetője szerint a fényevők olyan emberek, akik elhiszik, hogy nekik elégséges eledel lehet a fény. Különc embercsoportot alkotva a szellemi táplálék fensőbbségét hirdetik, a művészet, a tudomány ügyei kötik le őket, a világ jobbításáról vitáznak - ám eközben kusza szerelmi viszonyaikban vergődnek, és éppenséggel nem sok jót tesznek a közvetlen közelükben élőkkel.

"Kocsis jóindulatú, szeretnivaló, önmagával telített férfit játszik, aki emocionálisan és interperszonálisan még bizonyosan nem jutott túl az érettségin. (Tudósként egyébként nem feltétlenül kókler. Az, hogy vegyészeti gyárral, annak költségvetésével foglalkozni nem kíván, teljesen rendjén való. Amit ő csinál, azt hívják alapkutatásnak. Tudományos válaszokat keres, s ha megtalálja, mások majd hasznosíthatják.)" - írja Stuber Andrea az előadásról. A teljes kritikát itt olvashatja.

A Fényevőkben Protaszovot alakító Kocsis Gergellyel beszélgettünk a próbafolyamatról, az emberi idegrendszerről és a POSZT-on való szereplésről: