Gyöngyi

A zűrzavaros országoknak is jár a színház

2014.06.21. 16:02

Programkereső

A londoni Globe Színház társulata 2014 tavaszán két éves turnéra indult Shakespeare Hamlet-jével, amelynek keretében a föld összes országában előadják majd a szerző darabját. Az előadás budapesti állomásán Beruce Khan-nal beszélgettünk, aki – a társulat többi tagjához hasonlóan – tucatnyi szerepben tűnik fel a darabban. INTERJÚ

- Miért épp a Hamletet választotta a társulat, amikor egy világkörüli turnéra adta a fejét?

- Shakespeare minden darabja nagyon emberi, de a Hamlet különösen, hiszen fő témái, az élet és a halál nagy kérdései a világon mindenkit meg tudnak szólítani, légy fekete vagy fehér, szegény vagy gazdag, 20 éves vagy 90. Tudat alatt vagy tudatosan mindenkit azok a problémák foglalkoztatnak, amiket a darab is vizsgál: hogy mi az élet valódi értelme. Mivel a föld összes országában játszani fogunk, fontos, hogy senki ne érezze magát kívülállónak, hogy mindenkihez szólni tudjon a darab.

- Rögtön a turné elején, a választások előestéjén Kijevben léptek fel. Milyen érzés volt?

- Hihetetlen volt. Eddig az egyik kedvenc fellépésem. Először is mert a kijevi emberek annyira meleg szívvel fogadtak minket, jelét sem láttuk a problémáknak, amiket átélnek - ez egyébként jellemző a világnak erre a részére, tényleg mindenki nagyon kedves, a nyilvánvaló bajok ellenére is.  Ukrajnában épp gyökeres változások mennek végbe, épp úgy, mint a darab végén Fortinbras megérkeztével. Kijevben én játszottam Fortinbras-t, kinéztem a közönségre, és azt képzeltem, hogy ők az én katonáim, hogy én vagyok a kapitányuk. Látni lehetett a szemükben, hogy pontosan tudják, miről beszélek.

Beruce Khan - Shakespeare's Globe
Beruce Khan - Shakespeare's Globe

- 2015 szeptemberében Észak-Koreába utaznak.  Milyenek a kilátások az ottani szerepléssel kapcsolatban?

- Nagyon várom az ottani előadást, de még nincsenek konkrét tervek, ennyire előre nem lehet tervezni. Mindenképp fellépünk ott is, mert nem szeretnénk egyetlen országot sem kihagyni. Persze mindenki számára ismert tény, hogy vannak olyan helyek - nem feltétlenül csak Észak-Korea -, ahol nagy a zűrzavar, de nekik is jár a színház, számukra is elérhetővé kell tenni az előadásainkat.

-  Milyen újításokat vonultat fel ez az előadás a számtalan korábbi Hamlet- feldolgozáshoz képest?

-  Ez egy nagyon letisztult feldolgozása a darabnak. Nincsenek kiterjedt díszleteink, hiszen ezek utaztatása nehézkes lenne - így azt csináljuk, amit Shakespeare is csinált volna az ő idejében. Utazó komédiások vagyunk, akik a bőröndjükből játszanak. A Globe hagyományába illeszkedően szabadtéren játszunk, majdhogynem színpadi fények nélkül. Megpróbálunk a lehető legközelebb kerülni ahhoz, ahogy egy hasonló előadás-sorozat kinézett volna Shakespeare korában. Ez a Globe színház lényege. Ezen kívül a közönség sincs elsötétítve, végig látjuk őket. Így például Hamlet monológjait nem csak önmagához intézi, hanem képes kapcsolatot teremteni a nézőkkel.

- Színészként hogyan tud állomásról állomásra áthangolódni a különböző helyszínekre és közönségekre? Van olyan, amit másképp csinálnak mondjuk Nyugat-Afrikában és Közép-Ázsiában?

-  Amennyire lehet, megpróbáljuk mindenhol ugyanazt csinálni. Persze ez lehetetlen a helyi sajátosságok miatt, de a cél az, hogy minél kevesebbet változzon az előadás helyszínről helyszínre. A Globe Színház egy olyan ikonikus hely, amiről már mindenki hallott, de nagyon keveseknek adatik meg, hogy el is látogassanak oda megnézni egy darabot. Ezért mi elvisszük mindenhová, és lehetőségeinkhez mérten megkíséreljük újraalkotni ugyanazt, amit Londonban is csinálnánk. Emellett a Globe-nak megvan az a sajátossága, hogy megnyitja az embereket. A hagyományos kőszínházakban az emberek megszokták, hogy csendben kell maradni, de mi szeretjük, ha a nézők reagálnak arra, amit csinálunk, ha valóban részt vesznek az előadásban. Shakespeare korában az emberek folyton megdobálták a színészeket . Remélem ilyen azért nem lesz (nevet), de sok helyszínen mondták már nekünk előadás előtt, hogy „errefelé nem szokás ám közbetapsolni, meg hangosan nevetni". Nekünk mégis sikerült kapcsolatot teremteni, bevonni a közönséget az előadásba.

Beruce Khan - Shakespeare's Globe
Beruce Khan - Shakespeare's Globe

-  A turné honlapján az áll, hogy a rendezők a darab fokozott mozgásközpontúságával, fizikálissá alakításával szerették volna áthidalni az esetlegesen fellépő nyelvi korlátokat. Milyen változtatásokra gondoltak pontosan?

-  Nos, nagy változtatásokra nem kell gondolni. Néhány helyszínen feliratozzák az előadást, de ahol nem, ott sem jelentenek problémát a nyelvi különbségek. Ennek egyik oka, hogy eddigi tapasztalataink alapján egyre többen és többen beszélnek kitűnően angolul, de hogy még könnyebbé tegyük a megértést, én például tudat alatt elkezdtem többet és kifejezőbben használni a kezeimet játék közben. Például amikor három évvel ezelőtt a Globe to Globe Fesztivál keretében a világ minden tájáról érkeztek társulatok a Globe színházba, sokszor anélkül is értettem, hogy mit mond egy-egy színész, hogy egy szót is ismertem volna a nyelvből, amin beszélt. Nem akartunk ebből nagy ügyet csinálni, mert megfelelő színészi játékkal áthidalhatók ezek a nehézségek.

-  A próbák és előadások között van idejük körülnézni az országokban, városokban, ahol játszanak?

- Néha, ez persze az aktuális ütemtervtől függ. Vannak országok, ahol nem töltünk többet egy napnál: reggel megérkezünk, kipakolunk, megcsináljuk az előadást, és reggel már megyünk is tovább. Persze előadás után ilyenkor is kiszaladunk egy kicsit körbenézni. Budapesten szerencsére több időnk van, az előadás után két szabadnapot kaptunk, aminek nagyon örülök, hiszen rengeteg barátom mesélt nekem a városról. Nagyon várom, hogy körbenézhessek. Emellett fontosnak tartom, hogy valamennyire tisztába kerüljek egy-egy ország történelmével is, ezt pedig így sokkal könnyebb megtenni, mint otthonról, csak a hírekre támaszkodva. Úgyhogy olyan ez a turné, mintha a munka egybe lenne kötve a szabadidővel. Persze a munka több (nevet).