Kelemen, Klementina

Premier: Zoltán újratemetve

2014.11.17. 10:36

Programkereső

Zelei Miklós Zoltán újratemetve című darabját tűzi műsorára a Nemzeti Színház november 17-én. A bemutató előtt az előadáshoz kapcsolódva beszélgetést rendeznek, és A kettézárt falu címmel fotókiállítás nyílik.

A budapesti Nemzeti Színház, a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház és a Zsámbéki Színházi Bázis közös produkcióját Vidnyánszky Attila rendezésében láthatja a közönség. Zelei Miklós darabja kitalált történet egy valódi történelmi helyzetre: a darab a II. világháború végén indul és a rendszerváltásig jut el, a szovjet-csehszlovák, majd ugyanitt, de már az ukrán-szlovák határon játszódik a kettéosztott ikerfaluban, a Szlovákiában lévő Nagyszelmencen és az ukrajnai Kisszelmencen, amelyeket a második világháború végén választottak külön. A közönség egy tragikus szerelemnek a vasfüggöny tövében játszódó groteszk történetét ismerheti meg: a történet egy lakodalommal indul, amelyről a vőlegényt a Gulágra viszik, így a pár nem tud egybekelni. Míg a fiú távol van, a menyasszony meghal. A rendszerváltás idején folytatódik a történet: a fiú agglegényként öregszik meg, utolsó kívánsága, hogy egykori menyasszonya mellé temessék a határ másik oldalán, ám ez sem sikerül. Az előadás főszerepeiben Rácz József és Tarpai Viktória látható, a díszlet és a jelmez Alekszandr Belozub munkája. A darabot eddig két nyáron, szabadtéren játszották: 2013 júliusában mutatták be először a Zsámbéki Színházi Bázison, a múlt nyáron pedig a Gyulai Várszínház tűzte műsorra. A Nemzeti Színházbeli premiert követően november 21-én Beregszászon mutatják be a darabot.

Zottán újratemetve (Fotó: Puskel Zsolt)
Zottán újratemetve (Fotó: Puskel Zsolt)

Zelei Miklós húsz éve kutatja az ikerfalu történetét. Az előadás kísérőprogramjaként fotókiállítást rendeznek barátja, Heltai Csaba, a National Geographic magyarországi kiadásának művészeti vezetője, tipográfus, fotós képeiből, aki a kezdetektől fogva gyakran vele tartott, és a szelmenci határt mindkét oldalról fotózta. Azt is megörökítette, ahogy az ukrán katonák bontják a szelmenci vasfüggönyt 2005 augusztusában.

"A képanyag nemcsak azt az örömteli eseményt mutatja meg, hogy a vasfüggöny végre eltűnt, hanem azt is, hogy mekkora a történelmi késedelem itt Közép-Európa keleti fertályán" - mondta Zelei Miklós, hozzátéve, hogy a magyar-osztrák határon a rendszerváltás idején bontották a vasfüggönyt, tőlünk keletebbre azonban nem. A Szovjetunió szétesett, Csehszlovákia szétvált, de Sztálin vasfüggönye megmaradt és még több mint egy évtizedig ott állt. A színházban 10-12 fotó bemutatására van lehetőség, ám ennyi képben sok mindent el lehet mondani egy történetről. A tárlat 3-4 hétig látható.

Az előadás előtt olyan vendégekkel tartanak beszélgetést, akik ismerik a történetet. A meghívottak között van Heltai Csaba mellett Jevcsák Károly nagyszelmenci önkormányzati képviselő, Tóth István történész, nyugalmazott főkonzul, Veres Péter kisszelmenci gazdálkodó és Vidnyánszky Attila. A beszélgetést A. Szabó Magda, a Nemzeti Színház stratégiai igazgatója moderálja.