Cecília

Békés zsidó államot képzeltek el

2014.11.24. 15:16

Programkereső

A Spinoza Háztól csupán pár méterre született Max Nordau és néhány száz méterre Herzl Tivadar. Két magyar zsidó, akiknek alapvető szerepük volt Izrael létrejöttében. Hogyan? Mit csináltak? Hogy jutott el a színműíró Herzl a világ vezető politikusaihoz? A mai Izraelen kívül tíz másik ország is szóba került a zsidók lehetséges otthonaként. A Spinoza Színház november 24-án mutatja be Czeizel Gábor rendezésében a Herzl című darabot Makranczi Zalánnal a címszerepben. Nordau történelmi szerepéről alakítójával, Gyabronka Józseffel beszélgettünk.

- Két magyar, zsidó származású emberről szól a darab, akik kezdeményezték Izrael megalapítását. Színészként mennyire fontos ismernetek a történelmi, politikai hátteret?

- Fontos. Sándor Anna írta a darabot, majd Forgách András készítette el a színpadi változatot és végzett további kutatásokat, hiszen Max Nordau személyiségét kevésbé ismeri a közvélemény. András teremtett kávéházi, társalgós keretet a darabnak. Kettejük ismeretsége Émile Zolának köszönhető, ő ajánlotta Herzlnek pszichiáterként Nordaut. A lelki beszélgetéseik során derült ki, milyen ügyön dolgozik az író.

- Vagyis ő keltette fel Nordau érdeklődését?

- Igen. Herzl írt egy könyvet azzal a gondolattal, hogy a zsidóknak létre kellene hozni a Földön egy államot, ahol nincsen antiszemitizmus, ahol együtt élhetnek egy békés országban. A beszélgetéseik kezdetben elméletben zajlottak, majd évekig cionista kongresszusokat szerveztek, amelyeken próbálták összehozni a vallásos és nem vallásos, ortodox és nem ortodox zsidóság képviselőit. A darabban négy helyszínünk van: Párizs, Bázel, Bécs, London, ezeken a helyeken beszélgetnek ketten  különböző időpontokban a 19. század legvégétől kezdve. Ezek során született meg a zsidó állam elméletben, gyakorlatban pedig a II. világháború után, 1948-ban.

Spinoza Színház_Herzl_Makranczi_Gyabronka
Spinoza Színház_Herzl_Makranczi_Gyabronka

- Ezeket a diskurzusokat követi az előadás szerkezete is?

- Igen, zenékkel és fényváltásokkal jelzi majd az idő múlását a rendező, Czeizel Gábor. Az előadás alatt javarészt ülünk, a Spinoza kicsi színpada nem is tesz lehetővé nagyobb mozgásokat.

- Kényes téma ma a cionizmusról beszélni?

- Az lenne kényes, ha erről kínos lenne beszélni. Ahogy Szent István államot alapított egy Keletről jött népnek, nekünk, magyaroknak, ugyanúgy Herzl Tivadar és Max Nordau elképzeltek egy zsidó hazát. A cionizmus jogos mozgalom volt, hiszen a zsidóságot évezredek óta pogromok, támadások érték. Természetesen - mint bárminek a világon - ennek sem támogatható az agresszív megnyilvánulása. A cionizmus önmagában érthető, mint ahogy filozófiaként a kommunizmus is. Akkor kezdődik a probléma, ha a gyakorlati megvalósítás nem sikerül, ha emberek milliónak életébe vagy nyomorúságába kerül. Rettenetesen csalódott lennék, ha egy olyan országban élnék, ahol nem lehet ezekről a kérdésekről szabadon beszélni.

- Milyennek képzelte el Herzl és Nordau az új államot?

- Jó, építő szándékkal hozták létre a mozgalmat, nyugalmat szeretettek volna szerezni a világ zsidóságának. Pacifista volt az elképzelésük, az államuknak nem is lett volna hadserege. A gazdaságra, a kultúrára, az oktatásra, a művészetre és a sportra helyezték volna a hangsúlyt. Kialakult egy "feladatmegosztás" köztük: Herzl mániákusan képviselte messianisztikus ötletét, Nordau pedig szigorú vitapartnerként folyton kérdezett. Más vetület, miként valósult meg az elképzelésük a valóságban. A máig tartó konfliktus abból származik, hogy a zsidók arra a Szentföldre kívántak visszatérni, ahol akkor már többségében arabok laktak. Azóta fennáll a kérdés: a zsidók vagy az arabok voltak-e ott korábban, azaz ebből fakadóan kinek van több joga ott országot alapítani. Bár később elváltak az útjaik, feltételezhetően testvérnép voltak. Kicsit hasonló ez a helyzet, mint nekünk Felvidék kérdése: a magyarok vagy a szlovákok jogosultabbak-e ott élni?

Spinozaház
Spinozaház

 - A produkció ajánlószövege megemlíti, másik tíz terület is szóba került, ahol meg lehetett volna alapítani a zsidó államot. Ki fognak derülni ezek az előadás során?

- Az egész darab erről szól. Elképesztő, sőt, elképzelhetetlen helyek is felmerültek, amelyeket a politikusok ajánlottak Herzlnek. Mi az előadásban elmegyünk az abszurditás felé, kértük Forgách Andrást, írjon bele pár irreális helyet is a darabba. Ezeket nem akarom előre elárulni, hátha derülni fog rajtuk a közönség.

- Történelmileg hitelesek ezek?

- Abszolút, az összes. Az általunk beleírt pár hely tartozik csak a humor kategóriájába.

- Mi lehetett a titka, oka annak, hogy Herzlnek íróként bejárása volt a legfelsőbb körökhöz, legbefolyásosabb politikusokhoz? Az ügy miatt nyíltak meg előtte ajtók vagy netán más titka volt?

- Nagyon tehetséges és jó kiállású férfi volt, megnyerő személyiség. Egyszemélyes diplomáciai inváziót folytatott, amely során megpróbált befolyásos embereket megnyerni ahhoz, hogy utána bejusson politikusokhoz, uralkodókhoz. Az országvezetők ráéreztek valamire, hiszen fogadták annak ellenére, hogy hatalmi szempontból kis embernek számított. Remek érzéke volt azonban ahhoz, kiket kell megkeresnie a továbbjutáshoz. Ügyes volt. Fényképet készíttetett például a német császárral való tárgyalásáról, amivel előkészítette a brit miniszterelnökkel, Chamberlainnel való találkozását. Herzl sikerének legfőbb titka az volt, hogy felismerte a sajtó hatalmát.